home 2024. május 17., Paszkál napja
Online előfizetés
Piros a felemelkedés útján
TÓTH Tibor, TOMEK Viktor
2009.02.25.
LXIV. évf. 8. szám
Piros a felemelkedés útján

Piros a felemelkedés útjánAz Újvidéktől nyolc kilométerre fekvő Piroson buktak meg először a radikálisok, majd a láncreakció hatására többek között Pétervárad és Újvidék következett. Az Újvidék, Kiszács, Futak, Bácspetrőc, valamint a Duna-Tisza-Duna-csatorna által behatárolt, mintegy nyolce...

Piros a felemelkedés útján

Az Újvidéktől nyolc kilométerre fekvő Piroson buktak meg először a radikálisok, majd a láncreakció hatására többek között Pétervárad és Újvidék következett. Az Újvidék, Kiszács, Futak, Bácspetrőc, valamint a Duna-Tisza-Duna-csatorna által behatárolt, mintegy nyolcezres lélekszámú, köztük csaknem nyolcszáz magyar ajkú polgár által lakott település helyi tanácsában 2006 óta kilenc demokrata és két VMSZ-es képviselő fáradozik a falu szebbé tételén, a lakosság életkörülményeinek javításán.
Magyar nyelvű utcanév-táblákat!
A radikálisok a 2006. évi helyi közösségi választásokon csúfos vereséget szenvedtek, s azóta, a polgárok többségének általános megelégedésére, kiszorultak a hatalomból.
Bancsi Ferenc (VMSZ), a pirosi helyi közösség alelnöke elmondja, hogy ma már lényegesen könnyebb helyzetben vannak, mint a 2007 májusában lebonyolított beszélgetésünkkor, hiszen azóta Újvidéknek is demokrata párti a vezetősége, így a pirosiak igényei, elképzelései könnyebben meghallgatásra találnak.
- Az elmúlt időszakban nemcsak a Jovan J. Zmaj utcában, hanem más kisebben is kiépült a szennyvíz-elvezető csatornarendszer, de a szennyvíztisztító berendezés létrehozása még várat magára. A tisztító építésére alkalmas három telekből kettőt (tíz euróért négyzetméterenként) felvásároltunk, a harmadik parcellát azonban semmi áron nem akarja eladni a tulajdonosa, s ez meghiúsítja a terveinket - mondja Bancsi.
A szennyvízelvezető csatorna építésén kívül több sikeres projektumba is belekezdett a falu vezetősége: támogatása révén bekerítették és lefedték a piacteret, a labdarúgócsapat és a nyugdíjasok épületét felújították, bérbe adták, így a helyi közösség bevételi forráshoz is jutott, a Szent Száva Általános Iskolában tornaterem épült és a Vadászház létesítésében is nagy érdemei vannak a pirosi helyi közösségnek.
A tervek között első helyen a szennyvízelvezető csatornahálózat építésének a befejezése szerepel, emellett azonban szükség volna a labdarúgópálya mellett egy sportközpont létesítésére, a víz- és úthálózat fejlesztésére, a falu egyes részein kerékpárút és gyalogjárdák építésére, újabb villanyrendőrök felállítására, játszóterek kialakítására, új trafóállomás, azonkívül kápolna építésére és a közvilágítás javítására is.
Pirosnak a magyar neve egyelőre nincs feltüntetve a helységnévtáblán, s az utcanév-táblák is csak szerb nyelvűek. Ígéretek szerint a táblák cseréjével kapcsolatos eljárás elkezdődött, s hamarosan magyar nyelvű feliratokkal látják el őket.
Régi-új épületben
- A pirosi Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület 2000. december 2-án alakult meg, jelenleg mintegy 90 tagja van a szervezetnek, a tagsága folyamatosan gyarapszik... Folyamatosan gyarapszik, annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt a néptánc- és az énekcsoport megszűnt, a fiatalokat, a 15 és 50 év közöttieket pedig csak nehezen tudják bevonni a munkába. Bácsi Etelka az egyesület elnökségi tagja elmondja, hogy jelenleg kézimunka- és sakkszakcsoportok tevékenykednek benne, valamint minden második szombaton társas esteket szerveznek a művelődési egyesület nemrég felújított épületében.
- A gyerekekkel Lénárt Rozália, az egyesület elnöke, illetve jómagam foglalkozunk. Azt gondolom, a legfiatalabb korosztály örömmel vesz részt a foglalkozásokon, de őket könnyebben is tudjuk beszervezni. Különféle rendezvényeken, ünnepségeken lépünk fel, például karácsonyra és nőnapra is készítünk műsort, de az idén első ízben március 15-éről is megemlékezünk - sorolja Bácsi Etelka. Tavaly kisebb szünetet kellett tartaniuk, legalábbis a foglalkozásokban, mivel a Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület épületén (a VMSZ helyi vezetősége közbenjárásának hála) felújítás munkálatok folytak. A tatarozás költségeire fordított 1,2 millió dinárt a Tartományi Oktatási Titkárság biztosította, és a pirosiak önkéntes akciókkal is segítették a munkálatokat. Az épület bal szárnya a Szent Száva Általános Iskola tulajdona, itt napközi működik, a jobb szárnyban pedig a Fehér Ferenc nevét viselő művelődési egyesület helyezkedik el. Az avatóünnepségre tavaly október 4-én került sor, és azóta a munka folyamatos az épületben. Az általános iskolában az idén sajnálatos módon nem nyílt magyar nyelvű elsős tagozat, mivelhogy nem volt hozzá elegendő számú gyermek. A faluban sok a vegyes házasság, az ebből származó gyermekeket pedig szüleik többnyire szerb osztályba íratják. Az ötödik osztályban például mindössze két magyar gyerek van.
A Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesületben a legaktívabb a mintegy harminc tagot számláló Margaréta kézimunkacsoport, melynek vezetője Sipos Nataša. Bancsi Lídia, a csoport egyik tagja elmondja, hogy a múlt év folyamán több településen is megfordultak, jártak Temerinben, Bácsfeketehegyen, Palánkán, Adán, Törökbecsén, Budiszaván.
- Ha menni kell, megyünk. Az utazást magunknak kell megszerveznünk, ami sokszor nehézségekbe ütközik, de megoldjuk - mondja Bancsi Lídia.
A művelődési egyesület évi közgyűlése februárban lesz. A tanácskozáson minden bizonnyal megvitatják majd azt is, hogyan lehet a középkorosztályt bevonni az egyesület munkájába.
Kocsonyafesztivál
Hatodik alkalommal rendezték meg február első hétvégéjén Piroson a hagyományos kocsonyafesztivált, melyen a helybeli versenyzőkön kívül a szomszédos települések és országok szakácsmesterei is versenybe szálltak konyhaművészeti tudományukkal. Balla József, a fesztivál egyik szervezője elmondja, hogy nemzetközi jellegűnek is nevezhető ez a rendezvényük, mivelhogy immár harmadik alkalommal Magyarországról, Macedóniából és Romániából is érkeztek részvevői. Az idei pirosi kocsonyafesztiválon nem kevesebb mint 500 kiló húsból főzték a kocsonyát, 400 kilót a köztéren készített el a tizenhárom szakács, 100 kilót pedig a mintegy 50 versenyző között osztottak szét. A piactéren ezerszáz literes üst alatt égett a tűz, és rotyogott bennük a 350 kilogramm húsból az étek. Elkészülte után aztán 18,5 méter hosszú bádogvályúban tálalták fel. A háromnapos rendezvénynek - melyen Vajdaság szinte teljes gasztronómiai kínálata felsorakozott - több ezer látogatója volt. ,,Debreceni kolbász, pirosi torma'' - tartja a mondás. A fesztivál egyben a tormatermesztés és a tormakészítmények bemutatója is volt.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..