Budapest, Farkasréti temető — 2022. augusztus 10.

1860. október 8-án született Győrött, viszont iskoláit Budapesten végezte. Innen kiindulva lépett hajóspályára. Magyar és német szaklapokban több hajózási érdekű cikke jelent meg. Egyebek között munkatársa volt az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című munka magyar kiadásának és a Magyarország megyéi s városai című monográfiának, a Pallas nagy lexikona számára pedig a folyami hajózás körébe tartozó cikkeket írta. (Külső hivatkozás: Wikipédia)

Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található, mely fölé a magyar hajósok, hajóstársaságok, a Magyar Királyi Vasút és Hajózási Főfelügyelőség tagjai és tisztelőik emlékművet emeltek anno. Igen, tisztelőik, hiszen e sír egyúttal Kálmán édesapja, kenesei Kenessey Albert (Gerjen, 1828. február 4. — Bród, 1879. július 15.) hajóstiszt, hajózási szakember földi maradványait is béfogadá.

Budapest, Farkasréti temető — 2022. augusztus 10.

Az idősebbik Kenessey a magyar nyelvű hajózási szakirodalom megteremtője, a hazai folyamhajózás technikai, történeti, gazdasági és jogi vonatkozásainak úttörő jelentőségű kutatója volt. Aktív részvevője továbbá az 1848/49-es szabadságharcnak (az első magyar hadigőzösön, a Mészároson hadnagyként szolgált, a Honvéd hadigőzös tüzértisztjeként a csurogi csatában vett részt…). 1852-ben a Balatonon hajózó Kisfaludy gőzös kapitányává nevezték ki, a kiegyezés évében (1867-ben) pedig — a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium felkérésére — országos hajózási biztos lett. Egy esztendővel később a miniszteriális vasúti és hajózási felügyelőség hajózási osztályának vezetését vette át. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1871-ben választották meg. A Száva-híd építése ügyében tett bródi hivatalos útja során érte a halál. Ötvenegy éves korában. (Külső hivatkozás: Wikipédia)