— Mi, akik a tömbből jövünk, Észak-Bácskából, illetve a Tisza mentéről, szembesülünk azzal, hogy ez a kis, maroknyi magyarság Titel községben milyen életerős, milyen komoly munkát fejt ki, és összefogással milyen jelentős eredményeket lehet elérni — mondta beszédében Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, aki nyilatkozatában tovább folytatta gondolatmenetét. — Október 6-a az aradi vértanúk emléknapja. Ez rendkívül fontos a magyarság történetében, nemzeti gyásznapnak tartjuk. Leiningen-Westerburg Károly Hessenben született katonacsaládban 1819-ben, és részt vett a magyar forradalom és szabadságharcban. Gyakorlatilag a délvidéki harcokat és a tavaszi hadjáratot is végigharcolta, és nagyon komoly pozícióra emelkedett, Görgey Artúrnak jóbarátja volt. Azonban 1849. október 6-án Aradon a tizenhárom társával együtt kivégezték. 1849 nyarán született meg egyetlen fia, Leiningen-Westerburg Ármin, aki szintén katonai pályára lépett, de erről le kellett mondania, és életének nagy részét Titelen töltötte mint a Tisza—Duna-árvízszabályozó Egyesületnek a mérnöke. Bécsben halt meg. Halála előtt úgy döntött, testét Titelen helyezzék örök nyugalomra. Édesanyja törökbecsei származású volt, és ezáltal kapcsolódott a Délvidékhez. Ezért nagyon fontos ez a megemlékezés, ugyanakkor tisztelet és hála illeti a Titeli Magyar Művelődési Egyesületet, a Kiss Lajos Néprajzi Társaságot és a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaságot, hogy ennek az eszmének az ápolását felvállalták. A gyomnövényekkel, folyondárral benőtt Leiningen-Westerburg Ármin síremlékét letisztították, visszaállították eredeti fényébe, és egy olyan helyet tudtak létrehozni Titelen, a szórványban, ezen a nagyon szép fennsíkon, amely a vajdasági magyarság számára méltó megemlékezési helyszín lesz.

A Titeli Magyar Művelődési Központ tagjai is koszorúztak

Leiningen-Westerburg Ármin emlékét továbbörökítik, átvette a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, Mezei Zsuzsanna elnökkel az élen.

— Az őrangyalok napján azért jöttünk föl ide Titelre, a dombra, hogy a Szőke Anna által megkezdett munkát a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság folytassa. Átvesszük azt a feladatot, hogy a gróf Leiningen-Westerburg Ármin sírját, obeliszkjét a továbbiakban mi gondozzuk, és a koszorúzásokat mi szervezzük meg — nyilatkozta Mezei Zsuzsanna.

Szőke Annának, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnök asszonyának köszönheti a titeli magyarság, hogy újra régi pompájában tündököl az obeliszk, körülötte összegyűlik a magyarság, és emlékezik.

— Emlékezünk, mert nagyon sok történelmi személyiségünk elveszik, eltűnik, ha nem emlékezünk rájuk, és a sors úgy hozta, hogy vele, Leiningen-Westerburg Árminnal is meg kellett ismerkednem. Gyönyörű kutatás volt. Ez volt a harmadik nagy „alkotásom”, mert a kishegyesi temetőben a Lourdes-i Szűz Mária barlangját felújítottam, Zomborban emléktáblát állítottam Kiss Lajosnak, a nagy zenetudósnak. Azután megoldottuk ezt az emlékhelyet Titelen, és most jön a negyedik, ha szabad elárulnom, október végén ugyanis emléktáblát fogunk állíttatni Jung Károly néprajzkutatónk tiszteletére Gomboson. Titelre és Leiningen-Westerburg Ármin emlékére nagyon büszke vagyok, és erre legyünk mindannyian nagyon büszkék. Az elmondottak alapján vállon hozták a titeli emberek ide, az örök nyugvóhelyére Ármint, holott a vonatállomás 3-4 kilométerre van — hangsúlyozta Szőke Anna.

Szőke Anna és Mezei Zsuzsanna

Latinkić Magda, a Titeli Magyar Művelődési Központ vezetője elmondta, négy évvel ezelőtt kezdték meg az emlékhely felújítását, mert mindent, ami a magyarokhoz fűződik, meg szeretnének őrizni.

— Maréknyian vagyunk, de őrizni akarjuk. És azért választottuk ezt a napot, az őrangyalok ünnepét, hogy az őrangyalok vigyázzák meg a magyart. Harcolni fogok, ameddig lélegzek, és ez az esemény minden évben október 2-án meg fog történni Titelen.

Mikity Ede zentai plébános, aki hét évig szolgált Titelen, a történelmi eseményekre pillantott vissza, emlékezve Leiningen-Westerburg Árminra.

— Sokat tett, sokaknak segített. Ő máskülönben tüdőbeteg volt, asztmás. Soha nem nősült meg, de nagyon jó mérnök volt, miniszteri biztos lett, és ő felügyelte a töltésnek a kialakítását itt a Tisza, Duna, Béga partján, és azóta se volt nagyobb baj itt, se a Tiszával, se a Dunával, se a Bégával. Azért van ezen a helyen a sírja, mert innen lehet látni egy részét a rétnek, melyet ő az árterület alól kivett, és ezért áll a síron, hogy „az alant elterülő rét arany kalásza hirdeti érdemét örökké”. Ha valaki ideáll, akkor ezt látja — hangsúlyozta a plébános.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke is.

— Titel egy tökéletes példa arra, ami hűen tükrözi a magyar és a szerb nép több évszázados együttélését. A Leiningen-Westerburg család pedig nagyon jó példa arra, hogy ezekben az évszázadokban voltak viharos idők és békeidők. Milyen szomorú események történhetnek akkor, ha a történelem ellenkező oldalán találjuk egymást, és milyen csodálatos eredményei vannak annak, ha barátságban, együttműködve, jó viszonyban élünk. Ezért is fontos ez a mai nap. Október 2-án emlékezünk meg Leiningen-Westerburg Árminról, aki termőfölddé varázsolta a Titeli-fennsíkot és a Sajkás-kerületet, és azt gondolom, hogy hatalmas ajándék ez minden ma itt élő számára. Örülök, hogy a titeli magyarság őrzi ezt az emléket, és külön köszönet dr. Szőke Annának, hogy kezdeményezte, valamint Latinkić Magdának, hogy segítette a sírhely, az emlékmű felújítását.

A megemlékezésen közreműködött Jescheta Gyöngyvér Maradékon szolgáló Petőfi-ösztöndíjas, akivel együtt énekelte a közösség a Himnuszt, illetve a Szózatot, és egy alkalmi verset is elmondott.

A rendezvény koszorúzással ért véget. A kegyelet virágait elhelyezték az MNT, a VMSZ, a Titeli Magyar Művelődési Központ, Titel Önkormányzata, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság képviselői és a Történelmi Vitézi Rend tagjai.

Az MNT küldöttségének főhajtása