Nem csak propaganda, gazdaságunk az idén jó eséllyel valóban növekedést tud produkálni a járványhelyzet negatív hatásai ellenére is. Ez jó hír, hiszen a viszonylagosan alacsony életszínvonal miatt egy jelentős gazdasági hanyatlás sokrétű negatív folyamatokat, negatív spirált generálna nagyon gyorsan.
A jövőre nézve azonban számos kihívásnak kell majd megfelelni, még akkor is, ha az optimista forgatókönyvek valósulnak meg, és gyorsan túl leszünk a járványhelyzet nehezén. Számolni kell például azzal, hogy a demográfiai folyamatok és a korábban tapasztalt jelentős elvándorlás miatt már most is kezdünk beleütközni a munkaerő-tartalék korlátaiba. Mennyiségben és minőségben is egyre nehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt. Erre a kihívásra az egyik lehetséges válasz, hogy a termelékenység növelésére kell a nagyobb hangsúlyt helyezni. Szerencsére — egyfajta mentőövként — a negyedik ipari forradalom rendkívüli perspektívákat kínál.
A társadalmi értékrend szélesebb összefüggéseinek ismerete nélkül azonban nehéz a társadalmat finomhangolással befogadóvá tenni egy teljesítményorientált kultúra elfogadására. Az erős multicégek meghatározó jelenléte nélkül nem kis feladat egy, a miénkhez hasonló adottságú ország gazdaságát növekedési pályán tartani. A világcégeknek viszont közismerten kényelmesebb úgy terjeszkedni, hogy a nemzetállamok helyi szabályozása helyett csupán egy globális szabályrendszernek kell megfelelniük. A globalizáció szempontjából a nemzetállamok, különösen a szorosabb integrációt és a föderalista törekvéseket ellenző kormányok által irányítottak jelentős akadályok. Egyszersmind a legnagyobb, fizetőképes kereslettel bíró, fejlett piacokon amellett, hogy elöregedőben van a lakosság, a tartósan magas életszínvonal következtében telítődött is a terület, az ott élőket kevésbé motiválja a fogyasztás.
A globalizáció munkalehetőségeket teremt, de állások megszűnéséhez is vezethet. Hatásaival mindenképp számolni kell annak érdekében, hogy a benne rejlő lehetőségeket a lehető legjobban ki lehessen használni. A nemzetközi kereskedelem liberalizációjának általános eredményei pozitívak, egyes ágazatok viszont nehéz helyzetbe kerülnek. A munkavállalók más ágazatokba való áthelyezéséhez szükséges alkalmazkodási időszak hossza hátrányos hatással lehet a kezdeti előnyökre.
A globalizáció — noha csak viszonylag új keletű fogalomként vált napjainkban divatossá — valójában a régmúltba nyúlik vissza. Ma inkább a folyamat felgyorsulásáról és új megjelenési formáiról, illetve összefüggéseiről és új mozgatóerőiről lehet beszélni, mintsem a gyökereiről. Nem lehet azonban nem megemlíteni, hogy most van 500 éve annak, hogy megölték Magellánt, aki elsőként hajózta körül a Földet. Sokan erre úgy tekintenek, mint a globalizáció kezdetére.
A globalizálódás egy folyamat, nem befejezett tény, nem csak gazdasági jellegű. Társadalmi, szociális, politikai, intézményi és nem utolsósorban kulturális vonatkozásai, hatásai vannak. A tartalmára, összetevőire és hatásaira vonatkozó értelmezések egy részének egyik fogyatékossága, hogy a folyamat lényegét, tartalmát és végső irányát leszűkítik annak egyik-másik mozzanatára. De az értelmezések nem kevésbé gyakori és súlyos hátránya, hogy a globalizáció hatásait egybemossák a gyakorlatban tapasztalt, de más eredetű hatásokkal. Végezetül térjünk vissza a kezdetekre, Magellánra, a tragikus sorsú felfedezőre, aki meghatározta a történelem további folyását és alakulását azzal, hogy „nyugat felé akart keletre menni”. Ez valójában végül sikerült is neki. Eltökéltsége, képzelőereje által, valamint azzal, hogy kétdimenziós térképek helyett földgömböt használt a világ megértéséhez, elképesztően új lehetőségeket teremtve.
