— Az elmúlt nyolc év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy közösségünk fejlődése olyan úton mehetett előre, amelyen a haladást azok az értékek segítették, amelyek mindannyiunk számára fontosak voltak: családunk, gyermekünk, otthonunk, munkánk, kultúránk, hitünk, szülőföldünk, hazánk és nemzetünk. Magyar közösségeinket meghallgatva, velük összefogva, sikerült rendszerszintű oktatási fejlesztésekkel felújítanunk, korszerűsítenünk, bővítenünk, felszerelnünk, berendeznünk: magyar óvodát, általános és középiskolát, tangazdaságot és tankonyhát, képzőközpontot; folytatnunk a vajdasági felsőoktatás anyanyelvűsítését; ingyenes tanszercsomaggal, osztálykirándulások szervezésével, felkészítő és szakképzésekkel, ösztöndíjjal, kollégiumi ellátással támogatnunk szülőt, diákot és pedagógust egyaránt. Templomot, zsinagógát, művelődési és közösségi házat, könyvtárat és kamaratermet újítottunk fel vagy építettünk újat; ellopott Kossuth-szobor helyére újat állíttattunk; de szobrot kapott Szent István királyunk és Sörös Imre, 1956 mártírja Temerinben, Sava Babić műfordító, tanszékalapító egyetemi tanár Palicson, Szeli István akadémikus Zentán, Gion Nándor neves írónk Szenttamáson; magyar könyveket, számítógépeket, integrált könyvtári rendszereket vásároltunk könyvtáraink és múzeumaink részére; raktári polcokat levéltárainknak; a legnépesebb és legrangosabb nagyfesztiválokról, de a legszerényebb falunapokról sem feledkeztünk meg; értéktárba gyűjtöttük félteni való kincseinket — nemzeti örökségünket. Ott voltunk, amikor Belgrádban, Újvidéken vagy egy kis faluban magyar érdeket kellett képviselni, megvédeni, érvényesíteni vagy épp erősíteni, település- és utcanévtáblákat magyarosítani. Büszkék vagyunk arra is, hogy szoros együttműködést tudtunk kialakítani a többi nemzeti tanáccsal, de Európa és az Egyesült Államok legjelentősebb szerbiai képviseleteivel is.

* Az MNT testesíti meg a vajdasági magyarság kulturális autonómiáját és kisebbségi önkormányzatát. A tanács munkája az elmúlt két mandátumban teljesedett ki igazán, ami egybeesik az ön elnökségével. Minek tulajdonítja ezt?

— Mindenekelőtt a biztos alapoknak, a Vajdasági Magyar Szövetség érdekérvényesítő erejének, a kisebbségi önkormányzatiság szerbiai valós gyakorlatának és annak a munkának, amely — hála Magyarország Kormánya támogatásának — úgy teljesedhetett ki, hogy az elmúlt nyolc évben elsősorban nem elszenvedői, hanem haszonélvezői lehettünk kisebbségi léthelyzetünknek itt Szerbiában helyi, önkormányzati, tartományi és országos szinten egyaránt, mégpedig a hétköznapok nyers valóságának minden kihívásával szemben és az ünnepi alkalmak minden lélekemelő érzésével együtt.

* Címszavakban felsorolva mit tart az előző időszak legnagyobb eredményének az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat terén?

— Újvidéken az Európa Kollégium megnyitását 2015-ben, Nagybecskereken a katolikus leánykollégium és kulturális központ ünnepélyes átadását 2020 júniusában, Magyarkanizsán a Vajdasági Birkózóakadémia felavatását 2021 júliusában, Szabadkán a Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény létrehozását, ahol 2021 szeptemberétől már 5 csoportban 106 gyermekkel folyik a nevelői és oktatói munka magyar nyelven, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara épületének 2022. szeptember 9-ei ünnepélyes átadását, amelyen jelen volt Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke is. De idesorolnám megújult és folyamatosan bővülő — tavaly óta külön jogászösztöndíjjal kiegészült — komplex ösztöndíjprogramunkat, valamint a fejlesztőpedagógiai, a mentálhigiénés képzések és a Pető-módszer mint szellemi hungarikum vajdasági meghonosítását is. A kultúra területén Topolya Község Múzeumának támogatását az önállósodás folyamatában, a VM4K létrehozását, a Szabadkai Városi Könyvtár épületének felújítását és új olvasószolgálati tereinek kialakítását és gépesítését, továbbá a bácsfeketehegyi Bányai János Emlékház kialakítását; a szabadkai zsinagóga épületének és orgonájának újjászületését, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház megkezdett állagmegóvó felújítását, a zentai Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom és a bogarasi Szent Anna-templom felszentelését, az aracsi pusztatemplom és környezete megkezdett műemléki helyreállítását és örökségalapú fejlesztését, továbbá a zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templom helyreállítását. Rekordidő alatt felépült Szabadkán a Magyar Médiaház, benne pedig helyett kapott a Hét Nap szerkesztősége és a Magyar Szó szabadkai fiókja is. Újvidéken napilapunk székháza és nyomdája újult meg, miközben a helyi médiára is sikerült odafigyelnünk. Több mint negyven év után megjelent az új, a mai szerb nyelvet tükröző szerb—magyar szótár, hamarosan kiadásra kerül a magyar—szerb középszótár, és elfogadtuk az MNT 2021 és 2026 közötti időszakra szóló hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiáját is.

* Van olyan dolog, amelyet a kétszer négy éves mandátuma alatt nem sikerült megvalósítani?

— A lehetőségek függvényében igyekeztünk minden fontos feladatot elvégezni, de természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket nem sikerült megvalósítanunk, legfőképp a koronavírus-járvány miatt. Jobb lett volna természetesen, ha az MNT hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiáján kívül korábban elkészül az oktatásfejlesztési és a tájékoztatási stratégia tervezete is. Most, hogy elkészült a VM4K gondozásában a Vajdasági magyar kulturális stratégia (2012—2018) elfogadása óta eltelt tíz év kiváló áttekintése, kevésbé sajnálom, hogy csak részleteiben készült el a kultúrafejlesztési stratégia tervezete, hiszen egy ilyen körültekintő, alapos elemzés és annak közvitája egészen más fénybe helyezi stratégiai gondolkodásunkat, mint azt az elmúlt évek tapasztalatai alapján gondoltuk volna. Továbbra is az egyik legnagyobb gondnak azt tartom, hogy a mai napig ható foglalkoztatási korlátok miatt nem tudtuk elsősorban művelődési intézményeinkben növelni a magyar szakemberek, színházainkban a színészek és a kisegítő személyzet számát. Ennek a helyzetnek a legnagyobb károsultja elsősorban a Zentai Magyar Kamaraszínház társulata, amelynek ideiglenes státusát sajnos — minden igyekezetünk és próbálkozásunk ellenére — nem sikerült tartósan megoldani, valamint több közgyűjteményi intézményünk is.

* Voltak nehézségek, melyekre nem szívesen emlékszik vissza, esetleg kudarcként él meg?

— Megbízatásom első éve másról sem szólt, hiszen a frissen megalakult Magyar Nemzeti Tanácsnak már az első ülésén nemcsak az ellenzék, hanem a Magyar Összefogás listájáról bekerült tanácstagok egy csoportja is ellenem, ellenünk fordult, és mindent megtett azért, hogy megbuktassa a testület vezetőségét. Ekkor szembesültem azzal a szomorú ténnyel is, hogy a kisebbségi politizálásnak olyan aspektusai is vannak, amikor a közösségi érdeket felülírja az emberi hiúság, az egyéni ambíció és érdek. Hiszen mi mással magyarázható például 2015 nyarán az Európa Kollégium létrehozása körüli gáncsoskodás, amely képes lett volna megakadályozni, hogy az MNT társalapításában működő intézmény kizárólag a vajdasági magyar közösség, az Újvidéken tanuló magyar egyetemisták érdekeit szolgálja, olyan korábbi dokumentumokra hivatkozva, amelyeket már megszületésükkor is felülírt a valóság.

* A tanács a folytonosság elve alapján működik, munkájával tervezhető jövőt és biztos pontot próbál nyújtani a közösségnek. Mit javasolna a soron következő elnöknek?

— Nem hiszem, hogy bármit is tanácsolnom kellene neki, hiszen a vajdasági magyarság pillanatnyi helyzetét, igényeit és az előttünk álló időszak új kihívásait látva sok mindent újra kell gondolni, mindenekelőtt az elkezdett beruházásokat befejezni, a kiépített magyar intézményrendszert pedig fenntartani, működtetni és megőrizni. Mindez nehéz feladat lesz, amelyhez sok erőt és kitartást kívánok az új testületnek és leendő vezetőjének is.

* A választás után mire számíthat a vajdasági magyarság?

— A választások igazi tétje az, hogy a vajdasági magyarság minél nagyobb részvételével mutassa meg nemzeti elkötelezettségét, közösségi erejét, amelyet, mint Szerbia legnagyobb kisebbsége, eddig is bizonyított, illetve felmutatott. Épp ezért nagyon fontos, hogy akik feliratkoztak a külön választói névjegyzékre, elmenjenek szavazni a Magyar Összefogás listájára, összetartozásunk mellett is hitet téve.

* Hova tovább? Pihenés, esetleg új kihívások várnak önre?

— Megtanultam, hogy ezt a kérdést sose tegyem fel magamnak, mert nemhogy választ nem tudok rá adni, de egészen biztosan nem úgy alakul majd az életem, ahogyan eltervezném. A pihenés számomra nehezen értelmezhető fogalom, az azonban egészen biztos, hogy családommal, az unokákkal jóval többet szeretnék együtt lenni, velük együtt örülni az élet apró dolgainak. Ha valakik, akkor ők egészen biztosan megérdemlik.