„Nem ereszthetünk a ’48-ból!”
Kartali Róbert
2022.03.16.
LXXVII. évf. 11. szám
„Nem ereszthetünk a ’48-ból!”

Vajdaságban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc március 15-ei központi ünnepségét Szabadkán, a Jadran Színpadon tartották meg. Dr. Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. A rendezvényen részt vett dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, Csallóközi Eszter szabadkai főkonzul és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, továbbá egyházi méltóságok, a VMSZ parlamenti, tartományi, önkormányzati tisztségviselői és képviselői, az MNT tisztségviselői, valamint a vajdasági magyar közéleti és kulturális élet szereplői.

— Március 15-étől számítjuk a napot, mellyel a modern magyar nemzet identitása született, formálódott. A magyar nemzet történelmének egyik legdicsőbb időszaka vette kezdetét 1848. március 15-én — összegezte Pásztor István. Ünnepi beszédében a választási kampányról és az aktuális világeseményekről is beszélt. — Április 3-án országgyűlési választás lesz Magyarországon és előre hozott parlamenti választások, valamint köztársasági elnökválasztás Szerbiában. A kampányra is rányomja bélyegét az ukrajnai háborús események egyre szélesülő és mélyülő sora, ami megdöbbenti a közel nyolc évtizede tartó folyamatos békéhez és jóléthez szokott európaiakat, bennünk pedig felszakítja a délszláv háború húsz-harminc évvel ezelőtti eseményeinek emlékeit, felvillantja az uniós csatlakozás reményét vagy délibábját. Jól tudjuk, mert a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy a háború sohasem hozhat eredményt, csakis a kompromisszumok útján megvalósult tárgyalások. Politikai súlyuknál és méretüknél fogva óriási vizsga előtt állnak a nagyhatalmak és az Európai Unió nyugati fele. Földrajzi helyzetüknél és történelmi tapasztalatuknál fogva a közép-európai országok és a Nyugat-Balkán a felelősséget a szolidaritás mindennemű kifejezésében és annak tevőleges kinyilvánításában vállalják. Így teszünk mi, vajdasági magyarok is. A tét óriási, a veszély hatalmas — Magyarország és Szerbia szempontjából, vagyis a mi szempontunkból hatványozott fontossága lett ismét a szuverenitásnak és együttműködésnek. Magyarország és Szerbia egyetértése ebben a háborús válságban a mindennapjainkat, szó szerint a jövőnket befolyásolja. Hiszem, hogy mindenki megérti: nem csak arról van szó, hogy megint előfordulhat, hogy napokon át kell sorakoznunk a benzinkutaknál, nem lesz áram vagy nem lesz gáz, üresek lesznek a polcok, elértéktelenedik a fizetés. Erről is szó van, de mindez csak következmény. A nélkülözésnél és az ellehetetlenülő mindennapoknál sokkal nagyobb tétje van a jelennek: a biztonságunk, gyerekeink és unokáink biztonságának a megőrzése. Azoknak a jövőjéről van szó, akik már másodszor fognak szavazni, de nem emlékeznek a hetvennyolc napos bombázásokra. Azoknak a jövőjéről van szó, akik már szavaznak, de meg sem születtek, amikor megölték Zoran Đinđićet.

Pásztor kiemelte: Nagyszüleink, szüleink nemzedékének az volt a generációkat összekötő küldetése, hogy átadják a két világháború borzalmainak tapasztalatát. A mi nemzedékünk feladata a kommunizmus tapasztalatának és annak a tudásnak az átadása, milyen veszélyt jelentenek a szavakkal, lózungokkal kijátszott és egymás ellen fordított tömegek. Az április 3-ai választásoknak ez a tétje: képesek leszünk-e mi a tapasztalatainkkal, valamint az utánunk jövők, akik születésüktől csak a békét, a biztonságot, a stabilitást ismerték, együtt, közösen megőrizni azt, amit elértünk.

A VMSZ elnöke elmondta, hogy a terepet járva azt tapasztalta, hogy az emberek, a vajdasági magyar emberek tisztában vannak a választások tétjével.

— A fiataloknak szinte minden családban elmondták, hogy milyen árat fizettünk a jelenünkért, azért, hogy politikailag elérjünk oda, ahol most vagyunk: legyen szavunk, érdekérvényesítő erőnk, lehessünk magyarok Szerbiában, és magyarként tiszteljenek bennünket a honfitársaink Magyarországon. Azt tapasztalom, hogy az embereket érdekli a jövő, és tudják, hogy óriási a tét. Nem akarnak létbizonytalanságot, emelkedő adókat, és nem akarnak belesodródni egy olyan háborúba, ami nagyhatalmi érdekek mentén zajlik. Azt tapasztalom, hogy a vajdasági magyar emberek két lábbal állnak a földön, és itt akarnak boldogulni, ehhez akarnak szövetségeseket. A VMSZ-ben partnert látnak, szavatartó együttműködő partnert. Hálás vagyok a vajdasági magyaroknak azért, mert józan ésszel, normális szemlélettel, reális elvárásokkal és közösen hajlandók építkezni. Becsülöm és tisztelem a vajdasági magyarokat azért, mert az üres, tartalmatlan és értelmetlen szavak szajkózása helyett racionálisan akarják építeni a jövőt. Érzik, hogy ennek a vidéknek az értéke óriási. És tudják, hogy éppen ezért vigyázni kell rá — ehhez kell a józan, mértéktartó, partnerségen és együttműködésen alapuló politizálás. Bízom abban, hogy április 3-án a szavazók tettekre váltják a biztatásokat, és győzni fogunk. Minden, amiért a rendszerváltozás óta megküzdöttünk, veszélyben van. És minden, ami az elmúlt tizenkét év hozadéka — önbecsülésben, felemelkedésben, előrehaladásban, partnerségben, jó szomszédságban, nemzeti összetartozás alakításában, határok átjárhatóságának könnyebbé tételében, áruszállítás megkönnyítésében, beruházásokban és infrastruktúrafejlesztésben —, veszélyben van. Április 3-án eldől, megtanultuk-e a történelmet és megtanítottuk-e a történelmet az utánunk jövőknek. Április 3-a egy pillanat az időben, de jelentősége túlmutat önmagán. Figyeljünk oda egymásra, és legyünk ott — mondta a VMSZ elnöke.

 

„Stratégiai nyugalomra, higgadtságra, nyugodt erőre van szükségünk”

— Átutaztam régiókon, és átléptem az országhatárt. Azt érzem, hogy március 15-én mi, magyarok egyazon nyelven és egyazon szívből kiáltjuk, hogy éljen a magyar szabadság, éljen a haza! — emelte ki beszédében dr. Varga Judit. — A magyarok szerte a világban azt a szabadságot éltetik, amelyet egy évezrednyi küzdelem során szereztünk, és amelyet a mai napig őrzünk és védünk. Azt a szabadságot, amelynek jelképét, a kokárdát minden év március 15-én a szívünk fölé tűzzük, és büszkén hordjuk Miskolctól Dunaszerdahelyig, Munkácstól Szabadkáig, Sepsiszentgyörgytől Dombóvárig. Ma a szomszédságunkban háború dúl. Ebben az időben új értelmet nyert március 15-e fő üzenete, hogy legyen béke, szabadság, egyetértés. Mi, magyarok ezt kívánjuk. És azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy mit diktál a magyarok és a közép-európai népek érdeke. Ennek megválaszolásához pedig a ’48-asok követelései mutathatnak utat a ma magyarjainak is. Idegen hatalmak hazánkat ne sodorják a háborúba. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Mindenhol egyet akarnak az emberek: biztonságban élni, és kimaradni ebből a háborús konfliktusból. Felemelő volt egyként látni, hogy Budapesten több százezer ember bizonyította a béke melletti kiállását. Tudom, hogy nincs ez másként itt, a Vajdaságban sem, ahol ugyanolyan szabadságszeretet és béke várt, mint amit egész Magyarországon tapasztaltam. Mert mi, magyarok bárhol is éljünk a világban, mi a béke hívei vagyunk. Ahogyan 174 évvel ezelőtt is, most is tudjuk, hogy nagyhatalmi érdekek homlokterében élünk. Ezért azt is megtanultuk, hogy cselekedeteinknek tétje van. Szavainknak tétje van, Magyarország békéje és biztonsága. Ezen a tavaszon tehát mindennél jobban kívánjuk, hogy csendesüljenek el a fegyverek. Ez a tavasz pedig nem a felelőtlen összevissza beszéd ideje. Ez a tavasz nem a hazardírozás ideje. Ez a tavasz nem a kiszámíthatatlanság ideje. Aki most összevissza beszél, az veszélyt hozhat a magyarokra. Fejlődni és gyarapodni csak békével lehet. Napjainkban pedig nagyon nehéz békét találni, mert a válságok korát éljük. Épphogy kilábalunk az egyikből, akkor jön a másik. Épphogy megszelídül a járvány, amikor mellettünk háború tört ki. Az ilyen döntő helyzetekben pedig fontos, hogy higgadtan és megfontoltan cselekedjünk. Fontos, hogy a határ mindkét oldalán felelős kormányaink legyenek annak érdekében, hogy országaink biztonságban folytathassák fejlődésüket. A krízishelyzetekben van a legnagyobb szükség a stabilitásra, az egységre és arra, hogy közösségünk a magyarság érdekeit tartsa szem előtt. Arra, hogy félretegyük a konfliktusainkat, és arra koncentráljunk, hogy a legfontosabb a Kárpát-medence biztonságának a megőrzése. A magyar kormány tudja, mert meg kellett tapasztalnia, hogyan kell a viharban hánykódó hajót a biztos partra irányítani. És tudja, hogy a tűzre nem szabad olajat önteni, hanem azt kell elérni, hogy parázzsá szelídüljön, majd végül teljesen kialudjon. Ez az a tapasztalat, amelyre jelenleg szükségünk van. Ne engedjünk hát a múló percembereknek. Április 3-án róluk is véleményt kell mondani. A világ most Ukrajnára figyel. A fókusz most a háború elől menekülőkön van. A magyar emberek már tanúbizonyságot tettek a szolidaritásról, amikor kárpátaljai magyar testvéreinknek vagy a háború elől menekülő embertársainknak kellett segítséget nyújtani. És nyújtunk folyamatosan. Egy emberként mozdul meg az ország ezekben a napokban, mert cselekedni kell. És úgy, mint egy édesanya, aki a viszontagságoktól óvja gyermekét, mi sem feledkeztünk meg soha határon túli sorstársainkról. Örömmel tölt el bennünket, hogy a vajdasági magyarok a szülőföldjükön boldogulnak, és hogy a szerb kormány az itteni magyarokra sorstársként és nemzeti erőforrásként tekint. Miközben a saját állama megbecsüli polgárait, az anyaország is igyekszik a maga eszközeivel támogatni nemzettársait. Soha nem voltak még ilyen jók a kétoldalú kapcsolatok, és soha nem volt még ilyen jó, úgy gondolom, itt élő magyarnak lenni, de döntsék el önök természetesen — fejtette ki véleményét Magyarország igazságügyi minisztere.

Beszédében dr. Varga Judit Orbán Viktor miniszterelnöknek a Szeged—Szabadka vasútvonal felújításindító ünnepségén mondott szavait is idézte. „A szerbek és a magyarok egy új jövő építésébe kezdtek. Ennek a közös jövőnek pedig együtt leszünk nyertesei, együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség.” Emlékeztetett arra, hogy egyetértés bontakozott ki arról is, hogy még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatainkat, a stratégiai együttműködésünket, és még inkább össze kell tartanunk, különösen most. Hozzátette: ebből a kecsegtető partneri viszonyból azonban mi még tovább tudunk menni, mert mindig előre kell menni, és nem hátra.

— A magyar kormány a szívén viseli Szerbia uniós integrációjának az előmozdítását. Az orosz—ukrán háború közben sem felejtjük el, hogy vannak, akik régóta várnak arra, hogy újra jogilag is az európai család részévé fogadják őket. És legyen szó szankciókról szóló tárgyalásokról vagy éppen az EU jövőjéről folytatott konferenciáról, mi, magyarok mindig Szerbia érdekeit is képviseljük. Mi Magyarországról ugyanis egy sajátos látószögből tekintünk erre a kérdésre. Már évekkel ezelőtt felismertük és tudjuk, Szerbia csatlakozása nem elsősorban Szerbia, hanem éppen hogy Európa érdeke. Ezt az álláspontunkat csak tovább erősíti a most zajló konfliktus. Ebből a perspektívából nézve mi tudjuk, hogy az Európai Unió csak úgy lehet képes megteremteni stratégiai szuverenitását, önálló mozgásterét, ha Szerbia teljes jogú tagként belép a közösségünkbe. A háború rávilágított arra is, hogy Európának meg kell erősítenie képességeit és önállóságát a nemzetközi térben. Erős Európa, erős Közép-Európa nélkül márpedig nem valósulhat meg. Így hát ha a jövő erős, önálló és cselekvőképes Európáját akarjuk felépíteni, azt csakis Szerbiával együtt vihetjük véghez. Sikeres Európát a szabad, független és a közös érdekekre összpontosító államok együttműködésére lehet és kell alapozni.

A szabadság és a függetlenség olyan értékek, amelyek nélkül nem lehetünk sikeresek. Csak ez vihet minket és az Európai Uniót is előre. De ez csak Szerbia tagságával válhat teljessé — nyomatékosította.

— Mi már felismertük, hogy Szerbia csatlakozása olyan gazdasági, biztonsági és stratégiai érdek, amely nélkül az európai küldetés továbbra is félkész marad. A magyar kormány nem hagyja veszni a közösen elért eredményeinket, és nem hagyja, hogy Brüsszelben bármilyen okból is lankadjanak a csatlakozási folyamatok. Magyarország számára Szerbia integrációja mellett ugyanolyan fontos a vele való jószomszédi viszony. Azonban ezeknek alapját mindenkor a határon túli magyar közösségek helyzete fogja meghatározni. A Vajdaság fellendülésének nélkülözhetetlen feltétele a két ország közötti megfelelő kétoldalú kapcsolat, valamint honfitársaink anyanyelvi, kulturális, oktatási, szociális és politikai jogainak szabad gyakorlása, érdekeinek akadálytalan képviselete. 2010-ben olyan irányváltás történt a magyar nemzetpolitikában, amelynek következtében közösen, együtt látványos sikereket értünk el. Egy olyan nemzeti, konzervatív, keresztény kormány kapott felhatalmazást, amely felelősséget érez és vállal a külhoni magyarságért. Támogatásuk kiemelt helyet kapott a kormányzati célok között, így szavazati joguk biztosítása mellett megkönnyítettük a magyar állampolgárság felvételét is honfitársaink számára. Mindennemű támogatással segítjük a magyar érdekképviselet fennmaradását, a magyar kultúra megőrzését, a magyar nyelv ápolását. A baloldal szégyenteljes hozzáállását és értelmezését magunk mögött hagyva újradefiniáltuk a nemzet fogalmát, kiteljesítettük azt. A mi szótárainkban nem szerepelnek azok a szavak, melyeket ők magukénak vallanak. A határon túli magyarság megtagadása, a külhoni kisebbségeink elutasítása, testvéreink határokon kívül tartása. Ennek megfelelően mi, magyarok most lélekben megerősödve futunk neki a következő sorsdöntő időszaknak. Ugyanis április 3-án nemcsak Magyarországon, hanem itt is, Szerbiában is választásokat tartanak. Döntünk országaink jövőjéről, nemzeteink fejlődési irányairól és — ezt bátran mondom — az Európai Unió sorsáról is. Arról döntünk, hogy a megkezdett munka gyümölcse beérik-e, vagy porba hull, és hogy a magyar nemzet és a közép-európai népek érdekei érvényre jutnak-e az európai küzdőtérben. Nem vitás, trendforduló előtt állunk, ehhez várjuk szerb barátaink támogatását és segítségét is. Arról is döntünk emellett, hogy szabadon nevelhessük gyermekeinket, és békében éljünk egymás mellett, vagy politikai kalandorok prédájává válunk. Óriási a tét, nem ereszthetünk a ’48-ból. 2010-ben, ’14-ben, ’18-ban már elmondtuk a véleményünket a felelőtlen baloldalról és a kudarcos vezetésükről. De úgy tartják, három a magyar igazság, és legalább egy a ráadás! Mondjuk el 2022-ben is, hogy nem kérünk a haza elárulásából, a nemzet megtagadásából, országaink tönkretételéből és háborúba taszításából. Döntsünk a béke mellett, és szavazzunk a stabilitás érdekében, és előre menjünk, ne hátra! Már sokan és sok helyen megmutattuk egységünket Budapesten és itt, Szabadkán is. Maradjon meg ez az egység, tartsunk össze a nehéz időkben. Győzzük le együtt közösségünk elsöprő erejével a veszedelmeket és őrizzük meg a magyarság békéjét. Azt a békét, azt a szabadságot, amit 1848-ban elődeink értünk vívtak ki. Értünk, a magyar népért, a magyar szabad akarat fennmaradásáért. Ahogy Kossuth fogalmazott, a haza örök, és nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet és lesz. Tiszteljük hát hazánk örökségét, és őrizzük meg elődeink mindazon érdemeit, amit értünk, a jövő magyarjaiért tettek. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Ezt kívánjuk saját magunknak, szomszédainknak, Európának és az egész világnak — zárta szavait Magyarország igazságügyi minisztere.

Az ünnepi beszédek után a rendezvényen bemutatták A haza becsületére! című alkalmi előadást, melyben közreműködött a Cirkalom táncegyüttes, a Fokos és a Csalóka zenekar, valamint Hajvert Ákos és Molnár Krekity Olga. A zeneszerzők Szerda Balázs és Szerda László, a műsorszerkesztő-rendező pedig Kisimre Árpád volt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Kampányrendezvények rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..