A zentai határban jól sikerült az őszi vetés, a búza és az árpa is szépen fejlődik a tavaszi napsütésben. Sóti Ferenc, a Gazdakör elnöke maga is termelő, tíznaponként fejtrágyázza a gabonát, számítása szerint holdanként 100 kilogramm urea nevű műtrágya kerül oldott állapotban a földbe.

Sóti Ferenc

— Az árpa levelén apróbb betegség nyomait észleltem. Ezt megfelelő eljárással kezeltem, a többi kultúrnövény egészségesnek látszik. Jelenleg a talajt készítem elő a tavaszi kapásnövények számára, a kukorica egy része már földbe került, a napokban vetem a napraforgót is. A kijárási tilalom részben akadályozza a gazdákat a munkában, mivel a nagyobb területeket művelő termelőknek nem elegendő az 5 órától 17 óráig terjedő időszak. Ők kérvénnyel fordulnak a minisztériumhoz, és kedvező válasz esetén tovább dolgozhatnak a földeken. Találkoztam olyan termelővel is, aki négy alkalommal fordult kérvénnyel az illetékesekhez, de még csak válaszra sem méltatták, és olyannal is, aki két nap elteltével megkapta az engedélyt. Az is nehézséget okoz a gazdáknak, hogy mindennap engedélyt kell kérniük, és a napi munka mellett még ezzel is foglalkozniuk kell — mondta Sóti.

A Gazdakör 2019. évéről elmondta, hogy nagy sikerrel rendezték meg a tavaszi Birkanyíró- és Birkapörkölt-fesztivált, valamint a decemberi Gazdanapokat. Utóbbi esemény alkalmával teljesen megtelt a sportcsarnok, a kézművesek termékei mellett rengeteg házi készítményt, süteményt és különféle italokat vásárolhattak a látogatók. A hagyományos pálinkaversenyre 670 minta érkezett, ami csúcs a megméretés történetében. 2020-at mezőgazdasági szakelőadásokkal kezdték, melyeket nagy számban követtek a gazdák. A további tervezett rendezvények elmaradnak, abban viszont bíznak a termelők, hogy a decemberi Gazdanapokat megtarthatják.

A piros almafajtákat jelentős fagykár érte

A magyarkanizsai határban, az évtizedes hagyományokat követve, az idén is a búza és a kukorica a legnépszerűbb gabona, de napraforgót is sokan vetnek. A tavaszi műtrágyaszórás már megtörtént, az őszi vetések esetében hamarosan a növényvédelmi munkálatok következnek.

Bata Erzsébet

— Figyelemmel kell kísérni a növényzet fejlődését, az esetleges gombabetegségek megjelenésekor pedig megfelelő vegyszerekkel azonnal be kell avatkozni, ami az árpa esetében már meg is történt. A vetések az ősszel szépen kikeltek, a tél folyamán bebokrosodtak, habár a csapadék nagyon hiányzik nekik. A fagy inkább a lucerna leveleit károsította. A korábbi enyhe időjárás következtében megindult a fejlődés, új hajtások jöttek létre, majd a fagy érkezésével az új levelek elfehéredtek, kifakultak. Az első kaszálás hozama nem lesz olyan, mint máskor, mivel a hideg hátráltatta a növényt a fejlődésben. A búzának sem volt hasznára a hideg, ellenben a hó formájában lehullott csapadék csak ért valamit. Nagyon várjuk az esőt, de az előrejelzések szerint erre mostanában nincs kilátás. Folynak a tavaszi munkálatok, a talajmegmunkálás után földbe kerülhet a kukorica és a napraforgó. A gazdák felkészültek a tavaszi vetésre, megvásárolták az üzemanyagot, a vetőmagot, a herbicidet. A mindennapi munkába lényegesen beleszól a kijárási tilalom, hiszen a gazdáknak engedélyt kell kérniük ahhoz, hogy 17 óra után is dolgozhassanak. A mezőgazdasági üzletek el vannak látva, minden szükséges termékhez hozzá lehet jutni. Küldjük a kérvényeket a minisztériumnak, hogy a gazdák legalább 20 óráig dolgozhassanak. A növényvédelmi eljárásokat, permetezéseket nem lehet napközben elvégezni, de szélben és 25 fok feletti hőmérsékleten sem tanácsos, szinte kizárólag az esti órák alkalmasak erre a tevékenységre. Az engedélyek kiadása késik, mivel a minisztériumba rengeteg kérelem érkezik az egész ország területéről. Fontos, hogy a gazdák bevessék a földeket, figyelemmel kísérhessék a növények fejlődését, illetve szükség szerint közbeavatkozhassanak. A termelők munkájukkal nemcsak saját maguknak, hanem az ország számára is hasznot hoznak, ezért lehetővé kellene tenni számukra a zavartalan munkavégzést — vélekedik Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke.

Zöldell a búza

A néhány héttel ezelőtti fagyok leginkább a sárga- és az őszibarackban tettek kárt, e két gyümölcs esetében szinte százszázalékos veszteségről szólnak az információk.

A királyhalmi Túri Tibor barackot nem, viszont almát, körtét, birsalmát és krumplit nagy területen termel. A húsz nappal ezelőtti fagy megsemmisítette a piros almafajták mintegy felét.

Túri Tibor

— A sokkot kapott növényeket különféle aminosavakkal és hormonokkal kezeljük. A zöld almafajta a termőrügyek állapotát nézve nem fagyott el, a sárga fajtáknál pedig kisebb mennyiséget ért jelentős kár. A környéken levő viszonteladók kifogástalan minőségű gyümölcsöt kérnek tőlünk, mi viszont a gyakran szélsőséges időjárási körülmények miatt képtelenek vagyunk ezeknek az igényeknek eleget tenni. Nyaranta az erős felmelegedés „süti meg” az almát, sokszor a kései fagyok okoznak kárt, tavaly szüretkor pedig hatalmas szélvihar tombolt a gyümölcsösökben. A szélsőséges időjárás mellett nagy gond a minőségi munkaerő hiánya, valamint az is, hogy nem vagyunk képesek összefogni, azaz egységesen fellépni a piacon. Értékesítési lehetőségeink beszűkültek, a kistermelők gyakran odaajándékozzák a termést a kereskedőknek, hogy megszabaduljanak az almától. Az állam nagyobb hangsúlyt helyezhetne a gyümölcstermelőkre, a fiatalokat különféle intézkedésekkel arra kellene ösztönöznie, hogy ebben az ágazatban tevékenykedjenek. A körte esetében 60%-os termésre van kilátás, a birsalma viszont meg sem érezte az alacsony hőmérsékletet, mivel még nem indult el a vegetációja. A fátyolfólia alatt termesztett újkrumpli megfagyott a -6,5 fokos hidegben, de 8—10 napon belül újra kihajtott. A termésátlag jóval alacsonyabb lesz a szokásosnál, mivel ez a növény is sokkot élt át. Rengetegen termelnek korai krumplit, mely az oroszországi kiszállítás meghiúsulása esetén a gazdák nyakán marad. A hazai vásárlóerő sajnos nagyon gyenge — összegzett Túri.

Az idén is rengeteg nehézség tornyosul a gazdák feje felett, a mindennapi kemény munka mellett ezekkel is meg kell birkózniuk.