Elérkezett a nemzetépítés ideje, mondja Balogh László, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje
Ha azt állítanánk, hogy a számottevő anyaországi politikusok közül Balogh László neve a legismertebb a vajdasági magyarok előtt, ez nem fedné a valóságot. Viszont ha azt mondjuk, hogy ő az, akit a vajdaságiak közül személyesen legtöbben ismernek, már jóval közelebb járunk az igazsághoz. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy országgyűlési képviselőként ő áll ki leggyakrabban és legelszántabban, a vajdasági magyarság érdekei mellett, akkor mi sem természetesebb, mint hogy a közelgő anyaországi választások apropóján éppen őt kérdeztük meg, hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet és mire számít a választások után.
Az interjú alig néhány perccel a Fidesz szegedi választási nagygyűlése után készült.
* Képviselő úr, hogyan értékeli az imént lezajlott eseményt?
- Az a tény, hogy a mai napon csaknem tízezer szegedi áldozta fel délelőttjét azért, hogy egymást erősítve, kinyilvánítsa kormányváltási szándékát, arra enged következtetni, hogy Szegeden is megért a helyzet arra, hogy zavaros és nemzetidegen politikát egyszer s mindenkorra a történelem szemétkosarába dobjuk.
* Mivel magyarázható az ön részéről tapasztalható, több mint egy évtizedes együttérzés és elkötelezettség a vajdasági magyarság sorsa iránt?
- Még a múlt század utolsó éveiben történt, hogy első ízben sikerült ideiglenes jelleggel megnyitni az országhatárt Királyhalma és Ásotthalom között. Az alkalmi beszédem után odajött hozzám egy királyhalmi idős bácsi és elpanaszolta, hogy annak idején a trianoni határ kettészelte a birtokát, amelynek egy része Magyarországhoz került. Soha nem volt alkalma megnézni elveszített földjét. Könnyes szemmel arra kért, hogy ha tudok, segítsek az ilyen sérelmek orvoslásában. Azóta, ha a határon túli magyarok problémája kerül terítékre az országgyűlésben, mindig megjelenik előttem ennek a bácsinak az arca, és megerősít abbéli hitemben, hogy a határon túl rekedt magyarok igazságáért nekünk, anyaországi politikusoknak minden lehető eszközzel harcolnunk kell.
* A rendszerváltás óta az Ön neve egybeforrt az MDF-ével. Mi történt valójában, ami oda vezetett, hogy a párt kettészakadt, és egy jelentős csoport, köztük Ön is, átpártolt a FIDESZ-hez?
- Igen, én az MDF 54-es számú tagsági könyvének vagyok a birtokosa. Sajnos, mostanra ez a párt olyan távol került Antall József szellemiségétől, hogy ez már vállalhatatlanná vált néhányunk számára. Dávid Ibolya Orbán Viktort tekinti a legádázabb politikai ellenfelének, miközben jó néhány kérdésben az SZDSZ politikai nézeteivel azonosul. Az ilyesfajta politizálással tisztességes magyar ember aligha érthet egyet. Mi néhányan először párton belül próbáltuk meg jobb belátásra bírni az elnök asszonyt és követőit. Ennek aztán az lett a következménye, hogy törvényellenesen kiszorítottak bennünket először a frakcióból, majd a pártból is kizártak. Lelkük rajta.
* Térjünk vissza a választásokhoz...
- Immár két, egymással szöges ellentétben álló világnézet feszül egymásnak. A Fidesz egy olyan Magyarországot szeretne, ahol a tisztességesen elvégzett munkáért tisztességes jövedelem jár. A siker és a jólét mögött mindig ott kell lennie a megfelelő mennyiségű munkának. A társadalom alapját az otthon és a család kell hogy képezze. Az emberek közötti viszonyokat a szolidaritás és az egymás megsegítése kell hogy jellemezze. A nemzeti vagyon kiárusítását meg kell akadályozni. Ez hangsúlyozottan vonatkozik legnagyobb nemzeti kincsünkre, a termőföldre. A szocialisták kormányzása alatt országunk Európa élelmiszer-szemétlerakójává vált, miközben a kiváló magyar élelmiszertermékek kiszorultak a piacról. A harc az európai porondon állandó és könyörtelen. A jelenlegi kormány pedig ahelyett, hogy képviselné a nemzet érdekeit, hajlandó a globalizált nagytőke érdekei alá vetni az egész gazdaságot. Ezt meg kell akadályozni, mert különben tartalmatlanná és távlattalanná válik a magyar lét, a magyar jövő.
* Mit várhat a határon túli magyarság az esetleges kormányváltástól?
- Érzem, hogy a kérdés mögött megbújik a szégyenteljes december 5-i népszavazás. Nos, elmondhatom, hogy a FIDESZ programja tartalmazza a magyar állampolgárság megadását minden olyan határon kívül élő magyar számára, aki igényli ezt. Azt azonban tudni kell, hogy az állampolgársági törvény kétharmados törvény, és megváltoztatása csak akkor lesz zökkenőmentes, ha a következő ciklusban a nemzeti erők legalább ilyen arányban lesznek képviselve a magyar országgyűlésben. Ez nem is lenne elérhetetlen, ha minden olyan választó, akinek családi vagy rokoni kötődései vannak az elszakított területen élőkkel, a nemzeti erőkre szavazna.
* Végezetül: mit üzen vajdasági barátainak, a vajdasági magyaroknak?
- Az üzenet ezúttal egyben kérés is. Ahhoz, hogy bármit is az érdekükben tudjunk tenni, mindenekelőtt az szükséges, hogy helyzetbe kerüljünk. A vajdasági magyarok közül sokaknak van kettős állampolgársága, vagyis szavazati joga. Az eredmény ezúttal is szoros lesz, minden egyes szavazatra szükség lehet. Arra szeretném kérni őket, hogy bármilyen idő is lesz a választások napján, bármilyen fontos dolguk is akad azon a napon, annyi időt mindenképpen szakítsanak, hogy elmenjenek szavazni. És természetesen szavazzanak a Fideszre! Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy a szocialisták nemzeti és határon túli politikája semmivel sem jobb, mint elődeiké, a kommunistáké volt. Ha továbbra is ők maradnának hatalmon, a vajdasági magyarok az elkövetkező időszakban sem remélhetnek semmi jót az anyaországtól. Elérkezett az idő, amikor végérvényesen lezárjuk a nemzetromboló politizálás időszakát, és megkezdjük a nemzetépítés folyamatát. Vagyis: Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!
*Az interjú közvetlenül a magyarországi választás előtt készült. Az első fordulóban Balogh László fej-fej melletti küzdelmet folytatott az SZDSZ-MSZP közös jelöltjével, Sándor Klárával. Balogh László a szavazatok 45,9 százalékát, ellenfele 46 százalékát szerezte meg. Harmadik helyre Szeged volt alpolgármestere, az MDF-es Ványai Éva került 5,1 százalékkal. A döntés így a második fordulóra maradt.