Szerbiában kevés motokrosszpálya található. Éppen ezért számít kuriózumnak, hogy Temerinben megépül egy ilyen pálya, méghozzá egy fiatal motorosnak, Vegyelek Dávidnak köszönhetően, aki maga is versenyez. A külföldön elterjedtebb sportág Szerbiában is egyre népszerűbb. A motorozás szépségeiről és e sportág szeretetéről Dávidot, valamint egy motokrosszrajongót, Kozakiv Ivicát kérdeztük.
* Temerinben hamarosan megépül a motokrosszpálya. Mit lehet tudni erről a beruházásról?
Dávid: — Igen, nemsokára már Temerinben is lesz pálya, a téglagyár közelében. Még dolgozunk, folynak az építési munkálatok, azok befejezését és a pálya megnyitását a nyárra tervezzük. Ez újdonság lesz, viszont nekem is szükségem van a gyakorlásra, mivel többet kell edzenem a versenyekre, és néha megterhelő az utazás meg az utána következő edzés. Nagyon szeretném, hogy a temerini fiataloknak is legyen lehetőségük kipróbálni ezt a sportágat, hogy átérezhessék, milyen, amikor végighajtanak egy bukkanókkal és ugrasztókkal teli pályán, és hogy beleszerethessenek a motorozásba, ahogyan nekem is sikerült.
Vegyelek Dávid
* Ki segít a pálya tervezésében és építésében?
Dávid: — A pályát úgy terveztük meg, hogy ne csak egy versenyző tudjon rajta végigmenni, hanem egy egyszerű motort vezető személy is, aki szereti a motokrosszt és a sporttal járó kihívásokat. Így az a terv, hogy kisebb bukkanókkal ellátott pályát, és nem óriási ugrasztókat emelünk. Az építéshez pedig azért kell ennyi idő, mert nem olcsó mulatság.
* Volt már baleseted?
Dávid: — Mint általában minden versenyzőnek, nekem is volt. De szerencsémre csak kisebb ficamokat, töréseket szenvedtem. A legutóbbi sérülésem volt a legsúlyosabb, mely miatt egy teljes idényt ki kellett hagynom, de szerencsére sikerült felépülnöm, és visszatérnem a régi kerékvágásba.
* Kinek ajánlanád ezt a pályát és sportot?
Dávid: — Valójában mindenkinek, aki eléggé merész hozzá, hogy kipróbálja. A motokrossz veszélyes, de minden sportág az a maga módján. Ezért úgy gondolom, minden érdeklődőnek érdemes kipróbálnia, persze először csak lassan, elővigyázatosan.
Ivica: — Én, aki nem motokrosszozom versenyszerűen, azt ajánlanám, hogy ne próbálja ki mindenki a pályát, csak aki eléggé rátermett, s akinek megvan a felszerelése és a megfelelő motorja hozzá. Ez a sport azoknak való, akik adrenalinfüggők és szeretik a veszélyt, a kihívást!
* Te mint kívülálló, aki nem vesz részt a pálya építésében, mit gondolsz a pályáról?
Ivica: — Szerintem jó lesz, azt is mondhatnám: tökéletes! Ez egy edzésre való motokrosszpálya, arra pedig mindenképp megfelel, éppen azért, mert a kiépítése lehetővé teszi, hogy ne csak egy motokrosszversenyző tudjon végighajtani rajta, aki már minden trükköt ismer, hanem egy motokrosszrajongó is, aki beleszeretett ebbe a sportágba, viszont még nem versenyez. A pályán rövidebb és hosszabb ugrasztók is találhatóak, a legnagyobb körülbelül ötméteres. A kanyarokon vannak útszegélyek, és bizony megesik, hogy be kell dőlni a motorral. Extrém pálya, mely extrém motort is igényel!
* Te mikor szoktál kimenni a pályára, és kivel? Milyen motorod van?
Ivica: — Mindig, amikor tehetem. Már kiskorom óta érdekel a motorozás, ezért én szeretetből és élvezetből művelem. Már akkor kijártam, amikor megkezdődött a pálya építése, és azóta is rendszeresen szelem a kanyarokat. Ha csak tehetem, Dáviddal megyek, aki sokat segít nekem. Egyébként Honda CR250 típusú motorom van.
* Hogyan jutott eszedbe, hogy motokrosszal kezdj el foglalkozni?
Dávid: — Ez még nagyon régen történt, körülbelül tizenegy évvel ezelőtt, amikor még dzsúdóztam. Az egyik barátom ajánlotta, hogy az erőnlét fejlesztése végett kerüljek néhányat a motokrosszpályán. Bevallom, akkor jöttem rá, hogy valójában nem is olyan egyszerű ez a sportág, ahogyan azt sokan gondolják, de azonnal bele lehet szeretni. Én is rögtön megkedveltem! Egy idő után már csak a motokrossz érdekelt, a dzsúdót pedig elkezdtem hanyagolni.
* Hogyan tartod formában magad?
Dávid: — Ez nagyon jó kérdés! Rendkívüli erőre van szükség, hogy végighajts a pályán, és megtartsd a motort, illetve rajta magadat is. Természetesen az erre legalkalmasabb motokrosszpályákon edzem, de ezenkívül különféle erőnléti gyakorlatokat is végzek, például cardiót vagy súlyzózást.
* A szülők általában nem néznek jó szemmel erre a sportágra, féltik a gyermeküket. A te szüleid mit gondolnak róla?
Dávid: — Minden szülő félti a gyermekét, és szerintem ez így van rendjén. Az én szüleim is aggódnak, mert ez a sportág — ahogyan a többi is — veszélyes. De mégis támogatnak, és lassan hozzászoknak a gondolathoz, hogy ez már az életem része!
Kozakiv Ivica
* Mi az álmotok, célotok?
Dávid: — Mindenkinek a jobb eredmények lebegnek a szeme előtt, így nekem is. Ez a célom. Az álmom pedig, hogy egyszer indulni fogok a Dakaron, ami odébb van, mert még nem állok rá készen. Mindenesetre benne van az ötéves tervemben! Nem sokat versenyeztem külföldön, szeretnék fejlődni. A motokrosszversenyek külföldön sokkal inkább el vannak terjedve, mint nálunk, Szerbiában. Több a versenyző, ezért nagyobb a kihívás is! Magyarországon tervezek versenyezni a közeljövőben.
Ivica: — Szeretnék elmélyültebben foglalkozni ezzel a sportággal. Ha lehetőség adódik, akár versenyeznék is. Egyelőre viszont megelégszem a jelenlegi állapottal.
* Ez a sportág nem igazán van elterjedve Szerbiában. Szerintetek hogyan lehetne népszerűsíteni?
Dávid: — Azért nincs túlságosan elterjedve, mert igen drága. Mindenekelőtt kell egy jó motor, illetve egyéb kellékek: kézvédő, lábvédő stb. Szerintem sokan szeretik ezt a sportot, és tehetségük is van hozzá, csupán nem áll módjukban foglalkozni vele.
Ivica: — A temerini motokrosszpálya szerintem segít a népszerűsítésben. Hogy valaki beleszeressen ebbe a sportágba, ahhoz arra van szükség, hogy eljárjon a versenyekre, ismertebb motokrosszversenyzőket is lásson élőben edzeni, versenyezni.