Az online zaklatás esetében az elkövető célja, hogy másokat megfélemlítsen, vagy azok magánéletébe beavatkozzon. Az ilyen zaklatás rendszeres vagy tartós háborgatás formájában jelentkezik, és igencsak zavarja az áldozat mindennapi életét. Tipikus példái a fenyegető vagy megalázó elektronikus levelek küldözgetése, közösségi oldalakon való üzengetés, valamint bántó tartalmú kommentek írása.

Az égetés dühös, fenyegető vagy vulgáris üzenetek tömeges küldését jelenti. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája szerint az égetés egy online veszekedés, mely dühös és trágár nyelvezet használatával, valamint támadó jellegű hozzászólások küldésével jár. Az elkövetők gyakran sértő, a témához nem kapcsolódó hozzászólásokat küldenek nyilvános fórumokon, közösségi oldalakon, személyes blogokban, csetszobákban, elektronikus levelezőrendszereken vagy videómegosztó oldalakon. Az ilyen támadások célpontja lehet az emberek faji, nemi, vallási hovatartozása, szexuális irányultsága vagy gazdasági helyzete.

Az internetes kibeszélés során az elkövető csalárd módon megszerzi és közzéteszi az áldozat titkait, megalázó, kínos információit vagy egyéb személyes adatait. Ez a cselekmény gyakran jelentős pszichológiai terhet ró az áldozatra, aki kiszolgáltatott helyzetbe kerül a nyilvánosság előtt.

A befeketítés során az elkövető online üzeneteket küld, melyek alkalmasak arra, hogy az áldozat jó hírnevét megsértsék. A kegyetlen pletykák, szóbeszédek terjesztése történhet közösségi portálokon vagy iskolai honlapokon.

Megszemélyesítés esetén az elkövető az áldozat e-mail-címét vagy közösségi oldalon lévő profilját feltöri, hogy az áldozat nevében sértő, kellemetlen üzeneteket küldjön másoknak. Ez a cselekmény súlyosan veszélyeztetheti az áldozat családi, baráti és társas kapcsolatait.

Kirekesztéskor az áldozatot kizárják egy online közösségből. Ez a fajta megfélemlítés különösen fájdalmas lehet, mivel az áldozatot izolálja a társaitól.

A sexting olyan tevékenység, amelyben az elkövető szexuálisan provokatív, saját maga által készített képeket, videókat vagy szövegeket küld el online valakinek. A legnagyobb veszély az ilyen tartalmak széles körű terjesztése. A sexting gyakran vezethet személyes és szexuális információk nyilvánosságra kerüléséhez, ami hosszú távú következményekkel járhat az áldozat számára.

A grooming vagy online behálózás/becserkészés során egy felnőtt az interneten keresztül alakít ki kapcsolatot egy gyermekkel azzal a céllal, hogy szexuális kapcsolatra vegye rá. Az elkövető bókokkal, kedves szavakkal férkőzik közel a gyermekhez, aki a bizalmába fogadja. Az elkövető gyakran hamis információkat közöl magáról, és kihasználja áldozata sebezhetőségét. A grooming során gyakran visszaélnek a gyermek személyes adataival, képeivel, és szexuális zaklatásra is sor kerülhet. A grooming a gyermek becserkészésével indul, mely azoknál a gyermekeknél, fiataloknál működhet a legeredményesebben, akik magányosnak érzik magukat, vagy éppen azt gondolják, senki nem érti meg őket. Az elkövetők ezeket az érzéseket használják ki, és a saját hasznukra fordítják. Kiemelt figyelemmel jutalmazzák az áldozatot, aki ettől különlegesnek érzi magát, és gyorsan kialakul köztük a bizalmi viszony. Az elkövető gyakran rengeteg időt és energiát fektet abba is, hogy elnyerje a szülők bizalmát, így csökkentve a gyanút. Majd ahogy az elkövető mind inkább kielégíti az áldozat szükségleteit, úgy kap egyre nagyobb jelentőséget a gyermek életében. Ezzel egyidejűleg szép lassan leválasztja az áldozatot a környezetéről, majd kapcsolatukat egyedülállónak és különlegesnek állítja be. Ekkor kihasználja a gyermek kíváncsiságát és bizalmát, hogy bizonyos „ellenszolgáltatásokhoz” jusson. Végül az elkövető az abúzus után fenyegetéssel, zsarolással éri el, hogy a titok ne derüljön ki, a gyermek továbbra is a bántalmazó kapcsolatban maradjon, és hallgasson.

Mindezek a kibermegfélemlítési módok súlyos pszichológiai hatással járhatnak az áldozatok számára, hiszen rövid távon gyakran állandó szorongást, félelmet éreznek, mivel nem tudják, mikor és milyen formában érkezik a következő zaklatás. Ám vezethet depressziós tünetekhez is, mint amilyen az állandó szomorúság, az érdeklődés elvesztése a korábban kedvelt tevékenységek iránt, valamint a reménytelenség érzése. Az állandó negatív visszajelzések és támadások jelentősen csökkenthetik az áldozatok önértékelését és önbizalmát. Önmagukat értéktelennek és haszontalannak érzik, gyakran visszahúzódnak a társas kapcsolatokból, mivel félnek attól, hogy mások is célponttá válnak, vagy egyszerűen nem bíznak többé az emberekben.

A hosszú távú hatások közé tartozhat a krónikus depresszió, a poszttraumás stressz-zavar (PTSD), szorongásos rendellenességek és más mentális egészségügyi problémák. Megjelenhetnek öngyilkossági gondolatok és kísérletek, az iskolai és a szakmai teljesítmény romlása, a kapcsolati gondokban pedig a tartós bizalmatlanság. A zaklatás áldozatai gyakran távol maradnak a közösségi eseményektől és tevékenységektől, ami tovább növeli a társadalmi izolációjukat, a magány érzését. Szégyenkeznek, és félnek a megbélyegzéstől, ami megakadályozza őket abban, hogy segítséget kérjenek, vagy beszéljenek az őket ért zaklatásról.

Ha valaki online zaklatás áldozatává válik, három alapszabályt érdemes követnie: nem szabad válaszolnia, visszavágnia, és mentse el a bizonyítékokat. Ha azonban a zaklatás elviselhetetlenné válik, mindenképp érdemes feljelentést tenni a hatóságoknál. Fontos tudni, hogy a zaklatás bűncselekmény magánindítványra büntetendő, vagyis az áldozatnak konkrétan kérnie kell az elkövető elleni eljárás lefolytatását és büntetőjogi felelősségre vonását.

A kibermegfélemlítés elleni védekezésben kulcsfontosságú a szülő és a gyermek közötti bizalmi viszony. A gyermekeket biztosítani kell arról, hogy a szülők támogatják, védelmezik őket. Ha a gyermek hozzászólásait csak az ismerősei láthatják, idegeneket nem igazol vissza, akkor az viszonylagos védettséget nyújt. Fontos, hogy a gyermekek médiatudatosan éljenek, és tisztában legyenek az online veszélyekkel. Ma már az oktatás során is nagy hangsúlyt helyeznek erre, és számos megtörtént eseten alapuló játék- és dokumentumfilm is készült a témában. Az online zaklatás és a grooming elleni védekezésben a megfelelő biztonsági beállítások és az idegenekkel való kapcsolat kerülése is segíthet. A kibermegfélemlítés elleni küzdelemben az áldozatok támogatása, a közösségek bevonása és a jogi lépések mind-mind hozzájárulhatnak a gond enyhítéséhez.