A múlt héten Szabadkán találkoztak a határon túli magyarok legitim képviselői, hogy megvitassák a december ötödike után előállt helyzetet. Közös nyilatkozatban szólították fel a Magyar Országgyűlést, hogy hozzon törvényt a határon túli magyaroknak a szülőföld elhagyása nélkül, egyéni kérelemre megadandó magyar állampolgárságáról. Mit tehet a cél érdekében a Magyar Állandó Értekezlet? A héten erre kerestük a választ a politikusoknál és az utca emberénél.
Nagy Sándor, az Amerikai Magyar Kongresszusi Kapcsolatok Központjának elnöke:
-A népszavazás és maga a forma, ahogyan erre sor került, meglátásom szerint nem megfelelő. Erről a kérdésről a parlamentnek kellett volna döntést hoznia. Természetesen szükséges egy olyan jogilag elismert fórum, amelyen erről előzetesen konzultálni kellett volna, de a végső döntést mindenképpen a magyar országgyűlésnek kellett volna, sőt annak kell most is meghoznia. Az amerikai magyarság is nagy figyelmet fordít erre a kérdésre, de ez a Kárpát-medencében élő magyarságot érinti elsősorban. Én mint a kongresszusi magyar lobbi vezetője, úgy vélem, a mi feladatunk az, hogy segítsük a Kárpát-medencében élő magyarság érdekeinek a képviseletét Washingtonban. A mai napon a magyarság színe-java jelent meg, nagyon jó érzés ebben a társaságban lenni, s úgy vélem, hogy ha összedugjuk a fejünket, képesek leszünk olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyeket a jövőben hasznosítani lehet.
Bugár Béla, az MKP elnöke:
-A Magyar Állandó Értekezletet akkor érdemes összehívni, ha van miről tárgyalni. Mi most elsősorban december ötödikét akarjuk lezárni, ezért a magyar kormánytól azt várjuk el, hogy javaslatot tegyen arra, hogy ezt hogyan szándékozik lezárni, mivel eddig csak frázispufogtatások voltak. Legyen az a Szülőföld program, vagy most például a nemzeti vízum javaslata, amit ma hallottunk először. Sem az egyiket, sem a másikat velünk senki sem egyeztette, nem beszélte meg. A Magyar Állandó Értekezleten az elmúlt években nagyon sok javaslat elhangzott miniszterelnökök szájából, amelyek soha nem valósultak meg. Ennek tehát így nincsen értelme. Mi azt szeretnénk, hogy azok a javaslatok, amelyeket itt ma írásba foglalunk, majd elküldünk a címzetteknek -- a kormányelnöknek, a köztársasági elnöknek és a házelnöknek, a magyarországi pártoknak -valamiféle táptalajra hullanának, s ha lesz konkrét javaslat, akkor arról majd vitázunk a Magyar Állandó Értekezleten. Viszont a mi türelmünk is véges. Ha ez nem valósul meg, akkor mi fogjuk kérni a Máért összehívását.
Miavecz Béla magiszter, nemzetközi jogász, a VMSZ szakértőbizottságának tagja:
A Máért nem tehet semmit. A döntést a magyar országgyűlésnek kell meghoznia, az anyaországi fejeknek kell helyrerázódniuk. Miután az észjárás olyan irányba terelődik, amikor megérik a nemzet egységesítésének tudata, melyet egy állampolgársággal lehet kifejezni, akkor ez meg fog történni. Sértőnek tartom azokat az argumentumokat, amelyekkel riogattak -- gondolok itt az elözönlésre, Erdély vagy a Délvidék kiürülésére, azok nem állják meg a helyüket. A mostani román útlevéllel is vízum nélkül lehet utazni Bécsbe, Berlinbe, s ezzel élnek is az állampolgárok, mert a hegyeshalmi határátkelőnél száz autóból kilencven román rendszámmal közlekedik. Az erdélyi román tehát már most is közlekedhet, nem ez a fő mozgatója a kivándorlásnak. A kormány fontos szerepet játszik, mert törvényjavaslati eszközei vannak.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke:
A jogszabály módosítás az országgyűlés feladata, jogosítványa. Ez nem dilemma számunkra. Ahhoz, hogy ez a döntés a népszavazás ellenére ismételten a politikai életnek és a megoldáskeresésnek a tárgyává váljon, meglátásom szerint hozzájárul majd a határon túli magyarok álláspontja. A Magyar Állandó Értekezletnek fontos szerepe van, ha olyan konszenzusos döntéseket tud hozni, melyek minden politikai pártra érvényesek, s ettől a pillanattól kezdve az országgyűlésben a törvényalkotás közös politikai akarat eredményeként születik meg.
Tóth János szabadkai nyugdíjas:
Akárhogyan forgatják is itt a kérdést a politikusok, csak egy dolog biztos. Éspedig az, hogy a döntés egyetlenegy ember kezében -Gyurcsány Ferencében - van. Ha ő úgy ítéli meg, hogy ebből politikai hasznot tud húzni, akkor lesz magyar állampolgárság. Azonban az elmúlt hónapokon végignézve, erre én nem látok semmi esélyt. Szinte biztos vagyok benne, hogy ez az egész most már nem szól másról, mint az időhúzásról. Ráadásul, Magyarországon arra is rájátszanak, hogy itt minél nagyobb legyen az elkeseredés. Tudják, hogy ennek hatására az itteniek követelődzni fognak, ami viszont az átlagpolgárban fog gyanakvást és visszatetszést kelteni. Az idő nem a mi politikusainknak dolgozik, az emberek pedig idővel szépen megbékélnek ezzel az új helyzettel és elfogadják azt, amit a miniszterelnök ígér. Kérdés, hogy a mi politikusaink mit tudnak minderre lépni. Én nagyon nagy jelentőséget tulajdonítok a Máért-nak, szerintem ez az egyetlen olyan fórum, ahol valami esélyünk is lehet egy számunkra kedvező döntés elfogadtatására. Csak azt nem tudom, hogy a Máért-et mikor fogják összehívni.
Molnár Éva, újvidéki eladó:
Ahogyan elnézem ezt a sok vitát, ami a kettős állampolgárság körül kialakult, szilárd meggyőződésem, hogy az úgynevezett anyaország leírt minket. Elmondtak itt minket mindennek. Nekem leginkább ez fáj, az a sok pofon, amit az anyaország politikusai az elmúlt hónapokban lekevertek nekünk. Szinte hihetetlen az a sok sztereotípia, ami velünk kapcsolatban él ,,odaát'. Mindezek után nincsenek illúzióim, a sorsunkkal kapcsolatban. Én egy kis faluból származom, ott a fiatalok jó része már végleg elhagyta a szülőföldet. Mindenki ment, amerre látott a jobb megélhetés reményében. Eddig sem számíthattunk igazából senkire, csak önmagunkra. Ezután még inkább így lesz, s abban is biztos vagyok, hogy számunkra kedvező döntés nem fog születni. Ami a Máért-et illeti, erről nem nagyon tudok mit mondani, mert nem vagyok tisztában sem a szerepével, sem a feladatával. Úgy látom, hogy a döntés a politikai pártok kezében van, függetlenül minden szervezettől, fórumtól.