Mit rejt a föld?
Fehér Márta
2021.04.04.
LXXVI. évf. 13. szám
Mit rejt a föld?

Például okkerrel teli tégelyeket, középkori templomokat és sírokat, házakat, évszázadokkal és évezredekkel ezelőtt élt emberek, állatok csontjait, kerámiákat. Magyarkanizsa község területén több mint 200 régészeti lelőhely található.

Négy lelőhely a 2019-ben lefektetett gázvezeték nyomvonalán bújik meg, ezeket tárták fel a régészek másfél évvel ezelőtt, az ott talált tárgyakból nemrég kiállítás nyílt a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban. A tárlat helyszíni fotókat is bemutat, ezeken jól látható, milyen impozáns területet dolgoztak fel a szakemberek, és hogy a mély egykor volt településeket, épületeket rejt.


A 19-es számú lelőhely Horgoson

Az egyik ilyen lelőhely Velebit és Oromhegyes határában található, az úgynevezett Csontparton. Az arra járó nem is sejti, micsoda értékeken halad, hiszen a gázvezeték lefektetését megelőző leletmentő ásatásoknak nyomuk sem maradt: a régészek a tárgyakat kiemelték a földből, elszállították, a templomok, temetők és házak szakszerűen feltárt maradványait lefotózták, dokumentálták — majd miután a vezeték a helyére került, betemettek és elegyengettek mindent.

Az oromhegyesiek meg sem lepődtek azon, hogy mit rejt a föld, hiszen a faluban már a múlt század ’60-as éveiben is kutattak régészek, akkor bronz- és honfoglalás kori leleteket találtak.


Az egyedülálló okkerlelet Martonoson, a 61-es számú lelőhelyen

A Csontpart melletti 122-es számú lelőhelyre Balla Lajossal látogattam el.

— A falusiak nevezték el Csontpartnak. A Körös árterénél volt egy nagy mocsár, és annak a partja volt az, amit később feltörtek, és minden szántáskor valamilyen csontot, emléket találtak. Ma már ezt az egész környéket földművelés alá vonták, alig észrevehető, hogy valamikor part volt. A mocsár feltöltése után a szántásnak köszönhetően szinte kiegyenlítődött a tengerszint feletti magasság.


A 122-es lelőhely Oromhegyesen

Oromhegyes területe már az őskorban lakott hely volt, amit a csiszoltkő-korszaki leletek is bizonyítanak, melyek az általános iskola építésekor kerültek elő.

— A szennygödör kiásásakor észrevették, hogy van valami, és megállapították, hogy egy kőkorszaki tűzhely, mellette pedig emberi, illetve állati csontok találhatóak. Akkor is csak leletmentő feltárást végeztek, és utána betemették. Nem volt pénz a további kutatásokra, Szekeres László hiába próbálta kiharcolni. A település és környéke nagyon gazdag lehet régészeti leletekben. Mi úgy hisszük, hogy a falu határában levő Csákóhalom, valamint a Zenta községhez tartozó Templomdomb — melyet Paphalomnak is neveznek — közötti részen lehetett a valamikori Felső-Adryan, tehát a honfoglalás kori település. A hivatalos állásfoglalás szerint Felső- és Alsó-Adryan is a mai Adorján környékén lehetett. Feltehetően egy templom és egy kolostor is tartozott ahhoz a területhez. Hét-nyolc éve egy óriási, mély gödröt találtak, mely nem lehetett sem kút, sem hambár, teljesen merőleges volt ugyanis az oldala. Lementünk néhányan, és éreztük, hogy alatta még van valami. Úgy fogalmaznék, így „föltételezhetően bizonyított” az az emberek által terjesztett mendemonda, hogy itt valamikor bizony alagútrendszer kötötte össze a honfoglalás kori településeket. Ez a bizonyos 122-es lelőhely és a velebiti 127-es számú, az egykori mocsár túloldalán egy összefüggő település lehetett.


A velebiti 127-es lelőhely

Beszélgetőpartnerem elmondta, a faluban akkor lenne nagy visszhangja egy régészeti feltárásnak, ha valódi ásatásokat folytatnának. Így a 2019-beli leletmentő munkálatok felett egykettőre napirendre tértek az emberek, a helyiek közül néhányan munkát vállaltak, ástak, lapátoltak a szakemberek irányítását követve. A másfél éve talált leletek gazdagsága még a szakembereket is lenyűgözte. Horgos határában a kései vaskorból származó lakóépületet találtak, a Szarvas-tó melletti bronzkori okker kincslelet európai szinten is egyedülálló, Oromhegyes és Velebit közelében pedig szarmata és középkori kerámialeletek, sírokkal övezett templom került elő — nyilatkozta Neda Mirković-Marić régész, az ásatások vezetője és a kiállítás szerzője.

— 2019-ben építették Szerbiában a főgázvezetéket 403 km hosszan, a bolgártól a magyar határig, azaz Zaječartól Horgosig. A gázvezeték nyomvonalán számos régészeti lelőhely helyezkedik el, és a kulturális javakról, műemlékekről szóló törvény értelmében a vezeték lefektetése előtt leletmentő régészeti ásatásokat kell végezni. A nyomvonalat négy szakaszra bontották, az utolsó a többi közt Magyarkanizsán, Zentán és Adán is áthaladt.


Régészeti kiállítás a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban

Ez a három község (Szabadka, Kishegyes és Topolya mellett) a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet hatáskörébe tartozik, így a régészek a gázvezeték körüli munkálatok megkezdése előtt elvégezték a rájuk eső feladatokat.

— Kilenc régészeti lelőhely található a három község területén, négy Magyarkanizsa, kettő Zenta, három pedig Ada területén. Magyarkanizsa mind a négy lelőhelyén rendkívüli leleteket találtunk. A legjelentősebb a 61-es számú, martonosi, többrétegű lelőhely, melyen a kőkorszakból, bronzkorszakból, vaskorszakból és középkorból származó emlékekre bukkantunk. A Szarvas-tó melletti bronzkori okker kincslelet európai szinten is egyedülálló. Összesen 112 darab, 15 cm átmérőjű tégelyre leltünk, több mint 10 kg-nyira. Az okkert festékként használták, főleg kerámiára, de testfestésre is, vallási rituálékon. Az elemzések során kiderült, hogy 70 százaléka vas, tehát a lelet a vasbányászatról is tanúskodik, így régészeti szempontból nagy értékre bukkantak, ez reményeink szerint új projektumok felé nyit utat.

Az ásatásokon 50 régész és mintegy 250 munkás vett részt. Mintegy 1,5 km-nyi útvonalat tártak fel, több száz régészeti egységet ástak ki, 100 doboznyi régészeti anyagot gyűjtöttek be, illetve rengeteg mintát vettek további elemzések végzésére. Tavaly a dokumentálást végezték, elemeztek, feldolgozták a leleteket, illetve Szabadkán kiállítás nyílt a leletmentő régészeti ásatások kapcsán. Ebben az évben utazó tárlatot terveznek, hogy a szóban forgó községek lakosai megismerhessék ezt a hatalmas örökséget.

Egyes lelőhelyek már korábbról is ismertek voltak a régészek számára, ilyen például a Templomdomb a Zenta községhez tartozó Felsőhegyen vagy a Csontpart Magyarkanizsa község területén. Magyarkanizsán több mint 200 régészeti lelőhely található, a legtöbbre azonban az Észak-Bácska régészeti térképe kidolgozása során derült fény, korábban mintegy harminc-egynéhányról tudtak a szakemberek. A 2017 óta készülő térképre elsőként Magyarkanizsa, Zenta és Ada került fel, majd tavaly Kishegyes, Topolya feldolgozása még hátramaradt.

A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..