A farsang január 6-án, vízkereszt napján kezdődött és március 4-én, húshagyókedden ért véget. Egy héttel ezelőtt, március 5-én, hamvazószerdán pedig beköszöntött a nagyböjt, mely elvezet bennünket a kereszténység legnagyobb ünnepéhez, a húsvéthoz. Ez az időszak testileg és lelkileg is változást hoz az emberek életébe, főleg azokéba, akik betartják a negyvennapos böjtöt.

* Mit jelent a nagyböjt, mennyire változott meg napjainkra, lehet-e esetleg engedményeket tenni, hogy csak bizonyos napokon böjtölünk, például péntekenként, vagy ez mindenkinek a lelkiismeretére van bízva?

— Nagyon fontosnak tartom, hogy tisztázzuk, miről szól a nagyböjt, és alapvetően mi az egyház kérése a hívőktől erre az időszakra. A nagyböjtöt negyvennapos böjtnek szoktuk hívni, viszont ha utánaszámolunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a két említett dátum közötti időszak nem negyven, hanem negyvenhat napból áll. Azonban a vasárnap soha nem böjti nap, és ugyanez vonatkozik a nagyböjti vasárnapokra is, amikor nem köteleznek minket a böjtre. Így marad negyven napunk, amiről a köztudatban az terjedt el, hogy ez a hústól való tartózkodás időszaka. De alapvetően nem erről szól, mert azt is megfogadhatjuk, hogy nem eszünk édességet, vagy nem nyitjuk meg a social media felületeit. Ebben szabadsága van az embernek, kivéve a nagyböjti péntekeket, amikor a hústilalmat kéri tőlünk az egyház, illetve hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti napok, háromszori étkezéssel, de egyszeri jóllakással.

* Én arra emlékszem, hogy gyermekkoromban a nagyapám a dohányzást hagyta abba ilyenkor.

— Nekem volt például social media böjtöm, amikor az internetes felületekről jöttem le, és az idén is szeretném ezt megcsinálni. Ha valaki azt fogadja meg, hogy kenyéren és vízen él negyven napig, de a nagyböjti vasárnapokon eszik, akkor az az ő saját vállalása. Vagyis böjtölhetünk azokkal a megszabásokkal, megkötésekkel, amiket mi magunk hoztunk meg.

* Valamilyen rossz szokásunkról mondjunk le, vagy inkább olyasmiről, amit szeretünk?

— Azt szoktuk mondani, hogy amihez nagyon vagy már talán túlzottan ragaszkodunk, azt próbáljuk meg egy picit mellőzni a mindennapjainkból. Azért emlegetem például a közösségi médiát, mert arra nagyon rá tudunk szokni. De lehet a cigarettát, a kávét vagy éppen a gyorskaját is mellőzni. Amit viszont az egyház mindenképpen megkíván tőlünk, hogy mindenféle hangos, táncos, zenés mulatságtól tartózkodjunk a nagyböjtben. Tehát ez egy általános szabályozás, minden egyéb a saját vállalásunk, és abban lehetünk kreatívak. Egyébként csak negyvenhat napig kellene tartóztatni magunkat a hangos mulatságoktól, mert január 1-jétől hamvazószerdáig és utána húsvéttól egészen a következő hamvazószerdáig ott az egész év, amikor ezeket az alkalmakat megtarthatjuk. Régen a népi kultúrában ennek kőbe vésett szabályai voltak. Sokszor esik bele például a nagyböjtbe a nők napja vagy különböző egyéb rendezvények, amiket megszerveznek annak ellenére, hogy azt kéri tőlünk az egyház, legyen ez a visszafogottság időszaka.

* Ön mentálhigiénés szakember is, ezért összpontosítsunk egy kicsit a pszichológiai síkra, és nézzük meg a böjtöt ebből a szemszögből is.   

— Alapvetően a pszichológia úgy határozza meg a böjtöt, hogy egyfajta önmagunkhoz való visszatérés, egy újjászületés előkészítése, és egyházi szempontból is helyénvaló ez a kifejezés. Azt kell ilyenkor mindig szem előtt tartanunk, hogy mit várunk el ettől a böjttől, mi a célja. Mert annak, ha megfogadunk légből kapott dolgokat, nem lesz fajsúlya, és azokba nagyon könnyen bele tudunk dőlni. Gondoljunk az újévi fogadalmainkra, hogy általában hatalmas elvárásokkal indulunk el az új évben, de azok bizony január végére, februárra már jócskán kifújnak. Mivel tudjuk, hogy ebben az esetben negyven napról van szó, és látjuk a végét, ez lehet egy szép, gyümölcsöző újrakezdés, önmagunkhoz való visszatalálás. A pszichológia szerint ez már nagyjából elég idő ahhoz, hogy új szokásokat alakítsunk ki. Tehát, ha például valaki leteszi a cigarettát, lehet, hogy már vissza sem szokik, mert ha ezt komoly elhatározásból cselekszi, akkor előfordulhat, hogy hosszú távú döntés lesz. Nem feltétlenül ez a cél vele, de a pszichológia azt mondja, ez is egy pozitív hozadéka lehet a böjtölésnek.

* A nagyböjt azonban lelki felkészülés is a húsvét ünnepére.

— A böjt akkor helyes, ha az édesség evésére, a cigarettázásra vagy az interneten való szörfölésre szánt időt beleforgatjuk az imádságba, vagyis a felszabaduló időnket jó dolgokra használjuk föl. A keresztény gondolkodásban a böjt azt jelenti, hogy az Istenhez kerülünk közelebb. Önmagunkat valamilyen szinten megcsonkítjuk, de ezáltal közelebb kerülünk az Istenhez. A nagyböjtnek nagyon szép, de nagyon szigorú szabályozása van a szentmisén is. Ilyenkor csak a liturgikus ének kísérésére szólhat az orgona. Nem díszítjük a templomokat, a keresztút kerül előtérbe, általában péntekenként, de többnyelvű templomokban két külön napon tartanak keresztutat az Úr Jézus Golgotára tartó útjára emlékezve, a tizennégy stációt hétről hétre végigimádkozzák a hívek. Ez mindenképpen a visszafogottság időszaka, hiszen próbálunk minél egyszerűbbek, csöndesebbek lenni a liturgiában is.

* Az idén különleges év van, ugyanis a katolikus és az ortodox húsvét vasárnapja egyaránt április 20-án lesz. Jövőre egy hét eltéréssel, április 5-e, illetve 12-e a dátum, de 2027-ben ismét több hét telik el, mert a két húsvét napja március 28-a és május 2-a. Ferenc pápa már tíz évvel ezelőtt bejelentette, a római katolikus egyház készen áll a változásra, és idén januárban is a húsvét közös időpontjának a meghatározására biztatta a keresztény egyházakat. Ennek a bekövetkezése milyen jelentőséggel bírna, és mi lenne az üzenete?

— Nagyon érdekes változás alakulna ki, és ezt talán mi éreznénk a legjobban itt, a többvallású, többnemzetiségű kultúrában, ahol a vegyes házasságokban élő személyek két húsvétot, két karácsonyt ünnepelnek. Ha a két húsvét egy dátumra kerülne, ez az ökumenizmus hatalmas előrelépése lenne, mert az egyház eddigi szétszakítottsága vagy kétpólusúsága összeérne, egységessé válna. Szép lenne, ha végre azt mondhatnánk, hogy a húsvét egyazon dátumon van az ortodox és a katolikus egyházban. Lehet ez továbbra is mozgóünnep, mert valószínűleg az fog maradni. Ferenc pápa szorgalmazza ezt a lépést, és most talán arra várunk, hogy az ortodox testvérek mikor fognak ebbe beleállni, és azt mondani, jó, akkor próbáljuk meg. Lehet, hogy ez hosszú távú terv, habár a 2025-ös év nagyon jó indítás lenne. Ha már úgyis egybeesik a két húsvét, akkor ne válasszuk újra szét. De mindenképpen ki kell várnunk, hogy milyen döntések születnek, akár a Vatikánban, akár az ortodox egyházban.