Jött, látott és győzött

Körülbelül egy hete emésztgeti a fél világ, hogy Donald Trump lett az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke. Az extravagáns politikus annak ellenére nyerte meg az elnökválasztást, hogy valójában kevesebb szavazatot szerzett ellenfelénél. A republikánus jelölt úgy nyerhetett kevesebb vokssal, hogy az USA-ban nem közvetlenül választják az elnököt. Az egyes államokban a polgárok elektorokra szavaznak, akik majd december közepén választják meg az elnököt. Az államok lélekszámuk alapján eltérő számú elektort delegálnak, és a győztes mindent visz elv alapján az egy-egy államban győztes jelölt viszi az összes elektori voksot. Trump a győzelme után büszke, domináns, egyszersmind empatikus Amerikát ígért a világnak. A New York-i Hilton szállóban mondott győzelmi beszédében összefogást, gazdasági növekedést, munkahelyeket és markáns külpolitikát ígért, valamint mozgalmának az ország szolgálatába állítását. Az új elnök zárszavában megjegyezte: azt szeretné, ha minden hazafi büszke lehetne országa elnökére, majd többször is elmondta, mennyire szereti Amerikát.

Sírnak a sztárok

Donald Trump győzelme miatt számos amerikai celeb siránkozik. Mivel szinte az összes amerikai médiasztár Clinton-párti volt, a legtöbbjük most legszívesebben emigrálna. Kanada bevándorlási hivatalának internetes oldala percekkel a választási eredmények hivatalossá nyilvánítása után összeomlott, annyian keresték fel pánikszerűen. A Hillary Clintont támogató celebek közül a legtöbben szó szerint elhagynák az Egyesült Államokat, mert nem akarnak olyan országban élni, ahol Donald Trump az elnök. Az amerikai lakosság egy részén kívül a tőzsdét is érzékenyen érintette Trump győzelme. A pénz-, értékpapír- és árupiacok egyöntetűen arra számítottak, hogy a demokrata párti rivális, Hillary Clinton nyeri meg az amerikai elnökválasztást a politikai kívülállónak számító Trumppal szemben. A befektetők attól tartanak, hogy Trump győzelme hosszú távon politikai és gazdasági bizonytalanságokat okozhat, így a dollár árfolyama, a nyersanyagok ára és a tőzsdék zuhanórepülésbe kezdtek.

Trump-ellenes tüntetéssorozat indult

Az Egyesült Államok nyugati partvidékén fekvő Oregon államban elfajultak, és egyre erőszakosabbá váltak azok a tüntetések, amelyeket a republikánus Donald Trump elnökké választása miatt tartottak. Oregon legnagyobb városában, Portlandben a rendőrség lázadásnak minősítette a tüntetést, miután a tiltakozók egyik csoportja — a hatóságok megfogalmazása szerint — „veszélyes magatartást tanúsított”.

A csoport boltokat támadott meg, ablakokat tört be, szeméttárolókat gyújtott fel, petárdákat robbantott. A rendőrök könnygázt vetettek be, és csaknem harminc embert tartóztattak le. A rendbontások kapcsán több fiatal Portlandi Ellenállók néven csoportot alakított, mely az egyik közösségi oldalon kommunikál a nyilvánossággal. Közleményében elhatárolódott a garázdáktól, és tudatta, hogy a tüntetők közé anarchisták keveredtek. Portland városában egyébként több napig folytak a tiltakozó akciók, sőt, az emberek Los Angelesben, Oaklandben, Denverben, Chicagóban, Philadelphiában és New Yorkban is utcára vonultak.

Kezdődhet az Új Nemzeti Galéria építése

A Petőfi Csarnok bontása után megkezdődhet az Új Nemzeti Galéria építése. Baán László, a Liget Budapest projektum miniszteri biztosa az építkezés kapcsán kijelentette: szakértők bevonásával sikerült megállapodni egy olyan összegben, amelyet mindkét fél elfogadott. „A 400 millió forintból a beruházó kiváltja a bérlők határozott idejű bérleti szerződését, és ellentételezi az általuk végzett beruházások értékét, ezzel az utolsó jogi akadály is elhárult az Új Nemzeti Galéria felépítése előtt” — hangoztatta a miniszteri biztos. Az Új Nemzeti Galéria egyébként a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) iroda tervei alapján épül meg a Petőfi Csarnok helyén. Ennek az építészirodának a nevéhez számos kiváló múzeumi épület fűződik a világ több pontján. A SANAA rengeteg nemzetközi elismerés mellett 2010-ben az építészszakma Nobel-díjának számító Pritzker-díjat is megkapta.

A svéd korona végnapjai

Svédország jó úton halad afelé, hogy búcsút intsen a készpénznek. Mint ismeretes, az 1600-as évek közepén a svédek nyomtatták ki az első papírpénzt Európában, most pedig a készpénz megszüntetésében lehetnek elsők. Tavaly az összes pénzforgalomnak mindössze a 2%-a volt papírpénz a skandináv országban. A lakosság többsége már alig ismeri a svéd koronát, ami főként a szupergyors átutalási rendszernek, a Swishnek köszönhető, melyet a polgárok több mint 70%-a használ. A Swish mindinkább egyeduralkodó a svéd piacon. Az optimisták szerint 2020 lehet az utolsó év, amikor a papírpénz még része lesz a svédek hétköznapjainak. A stockholmi Svéd Nemzeti Bank illetékesei azonban nem pontosan így ítélik meg a helyzetet. Becslésük szerint még legalább húsz év kell ahhoz, hogy mindenki átálljon a készpénzmentes életre.