„A vallásosság az emberiségnek mindig alapvető élménye volt. A templomok, a kolostorok döntő hatást gyakoroltak egy-egy vidék, táj népére, nemcsak vallásos, hanem egyéb vonatkozásban is. A búcsújáró helyek hatása még mélyebb és elevenebb. A búcsújárás a katolikus népnek egyik legjellemzőbb megnyilatkozása”

(Bálint Sándor: Sacra Hungaria — Népünk ünnepei. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből).

A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, mely esemény az 1440-es években történt. Az első, gótikus templom patrónájának a Sarlós Boldogasszonyt, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották. Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, mely abban nyilvánult meg, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária-ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatta a híveket, és arra hivatkozott, hogy „igen sok nép jár Somlyóra, Szűz Máriát tisztelni”. Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán, majd akkor vált különösen általánossá, amikor a gótikus templom egy szép Mária-szoborral gazdagodott az 1510-1520-as években. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik. 1567-ben éppen ezért gyűltek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösd szombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón, és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombaton egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, melyet a mai napig hűségesen gyakorolnak a hívő székelyek. 1990 óta tömegesen jön a népek áradata Csíksomlyóra, az utóbbi években 250-300 000-re becsülik a pünkösdszombati zarándoklat résztvevőinek létszámát.

Fotó: @CsiksomlyoKegyhely

Az erdélyi ferencesek április 20-án az alábbi közleményt adták ki az idei búcsúval kapcsolatban:

Az idén május 30-ára esik a pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi nagybúcsú, melyet az Eucharisztia éve és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való lelki felkészülés jegyében szervezünk mi, ferencesek a kegyhely őreiként. Ennek fényében választottuk a 2020-as év jelmondatát, mely a nagybúcsú mottója is egyben: „A Szentlélek száll le rád” (Lk 1,36).

A búcsú szervezése az év elején a hagyományos módon kezdődött: a szentmise rendjének összeállítása, a szónok meghívása, a Csíksomlyó Üzenete című kegyhelylap előkészítése stb. A koronavírus-járvány terjedését lassító rendeletek, a kijárási tilalom és annak esetleges meghosszabbítása azonban bizonytalanná tette a búcsú hagyományos módon való megszervezését. Korai még pontos információk közlése a búcsú folyamatát illetően, de minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a fogadalmi búcsú napján, ha zárt körben is, de szentmisét mutassunk be a kegyhelyen. Amint biztosabb lesz a világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások részleges feloldása, közleményben fogjuk tájékoztatni a zarándokokat a búcsús szentmisébe való bekapcsolódás lehetőségéről.

Addig is a kegyhely honlapján és Facebook-oldalán élőben követhetőek, illetve visszanézhetőek a kegyhelyen bemutatott szentmisék. Ugyanitt a kegyhely programjaival és a búcsúval kapcsolatos információk is megtalálhatóak.

(Forrás: OFM Ferences Sajtószolgálat, Csiksomlyo.ro)