Mi való a Tanyaszínházba?

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Mi való a Tanyaszínházba?

Augusztus 13-án befejeződött a Tanyaszínház idei, sorrendben 32. turnéja. Magyar Attilát-Öcsit, a vándortársulat vezetőjét, másnap Kavillón értük el. Telefonbeszélgetésünk kezdetén arra voltam kíváncsi, megkönnyebbült-e, miután az újabb útvonalnak is a végére értek.- Igen, így is fogalmazha...

Augusztus 13-án befejeződött a Tanyaszínház idei, sorrendben 32. turnéja. Magyar Attilát-Öcsit, a vándortársulat vezetőjét, másnap Kavillón értük el. Telefonbeszélgetésünk kezdetén arra voltam kíváncsi, megkönnyebbült-e, miután az újabb útvonalnak is a végére értek.
- Igen, így is fogalmazhatnék. Most itt állok Kavillóban az udvar közepén, a piros traktorka mellett, amely nagy munkát végzett, hiszen nem erre a feladatra találták ki. Aki látta, amint két óriási pótkocsit húzott maga után az elmúlt hetekben, az tudja, mire gondolok. A Jóisten azonban velünk volt, hazaértünk. Szerencsére, nagyobb problémák nem voltak. Az idő kedvezett, csupán egyetlen előadást, a bácsföldvárit mosta el az eső. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 25-ből 24 alkalommal közönség elé álltunk.
* Az idén Bánátban is láthatták a Különös ajándékot.
- Az útvonal összeállítása elsősorban az anyagiaktól függ, de attól is, hol tudnak fogadni minket. Én azt szeretném leginkább, ha a számításba vehető mintegy nyolcvan helység között igazságosan osztanánk meg a fellépéseket, de ez lehetetlen. Nem szabad kockázatnak kitenni a társulatot, ezért oda megyünk, ahol megfelelőek a körülmények.
* A közönség hogyan fogadta Ferenc Judit belvárosi balladáját?
- Én úgy gondolom, nagyon érdekes és izgalmas témát dolgoztunk fel. A többségnek tetszett, de voltak olyanok is, akik azt mondták, ez nem Tanyaszínházba való, mások a trágár szöveget kifogásolták. De ha valaki kimegy az utcára vagy betér egy tömbházba, és kicsit hallgatózik, rájön: az emberek egymás között is többnyire így beszélnek. Figyeljük csak meg, a mondataik között mennyi a káromkodás! Ez a darab magáról a nyers valóságról, az életről szól, a közelmúltról, a nagy Jugoszláviáról. Itt van Imre néni, aki még a régi világban született, a fiatalok pedig a mai kor gyermekei. A közönség között is sokan voltak azok, akik még emlékeznek rá, hogy egykor nem útlevéllel rohangáltunk Szlovéniába, Horvátországba és Montenegróba. Én kis pionírként integettem Tito bácsinak, a színiakadémisták részére ez már csak történelem. Különben is feltenném a kérdést, mi a Tanyaszínházba való? Csak a vásári komédiák? Ha több mint harminc év után még mindig kizárólag vásári komédiákat kell játszanunk, akkor nem jutottunk el sehova. Úgy vélem, az a jó út, ha kísérletezünk, ősbemutatót tartunk, időnként másfajta műfajhoz nyúlunk.
* A gazdasági válság és a pénztelenség mennyire érződött a Tanyaszínház idei turnéján?
- Ismétlem, a 25 előadásból 24-et megtartottunk, én itt vagyok, és parasztbecsületből, ahogyan szoktam már tizenvalahány éve, borítékoltam a ''kölykeim”-nek a kis járandóságukat, de hadd ne meséljem el, hogyan sikerült. Hogy hány helyre tartozunk, mekkora mínuszban van pillanatnyilag a Tanyaszínház. De megtörtént, lezajlott az idei vándorkörút is, és ez a legfontosabb. Két magyarországi alapítványtól és a tartományi művelődési tárcától még nem érkezett meg a támogatás. Az űrlapokon általában van egy olyan kérdés, hogy mettől meddig tart a projektum. Ha én beírom, hogy a Tanyaszínház június elsejétől augusztus végéig dolgozik, akkor augusztus végén miért nincs pénz? És ha nincs, akkor mire való ez a kérdés? Netalán úgy képzelik el az illetékesek, hogy a színháznak van a zsebében egy turnéra való készpénze?
* A Tanyaszínház háza körül sem úgy alakultak a dolgok, ahogyan szerettétek volna. Elmaradt az építkezés, nem készült el a bejelentett nézőtér...
- Alapvető bürokratikus problémákkal szenvedek, még nem sikerült azokat az építkezési papírokat előteremteni, amelyekre szükségünk lenne a pályázáshoz. Minden nagyon lassan halad. De van fejlődés, változás, hiszen most is dolgozik két mester az utcai kerítésen. Akik látják, már nagyon dicsérik, milyen szép lesz!
* Ilyenkor nem mondod azt, hogy soha többé nem csinálod?
- De, útközben mindig azt mondom. És most is azt mondom. Jön az ősz, a rossz idő, én is el leszek keseredve, fellép a depresszió, de tavaszra kisüt a nap, virágba borulnak a fák, én is ''kivirágzom”, és azt mondom, menjünk, csináljuk tovább!
Magyar Attila igyekezett befejezni a telefonbeszélgetést, és rohant segíteni ''elcsomagolni az idei előadást”, mert - mint mondta - rossz idő közeledik. Azt azonban még hozzátette, hogy a Tanyaszínház temerini előadását rögzítették, akit érdekel a DVD-felvétel, az jelentkezzen e-mailben vagy a honlapjukon, esetleg Öcsi mobiltelefonszámán. A nézőket pedig várja ősztől az Újvidéki Színházban, ahol már megkezdődtek az évad első bemutatójának, Shakespeare Vihar című darabjának a próbái.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink