Gyárakat zárnak be, többmilliós városokat helyeznek karantén alá, akadoznak az ellátási láncok. Mindez a hálózatokon keresztül előbb-utóbb minden országban érezteti majd hatását. Azt is csak becsülni lehet, hogy milyen károkat okozott eddig a vírus, és hogy a gazdaság hogyan és milyen gyorsan tud majd lábra állni.

Nem kell azonban mindent a vírus számlájára írni. Több okra vezethető vissza az a bizonyos szempontból hektikusnak is nevezhető ingadozás, amely a valutaárfolyamokat jellemzi az utóbbi időben. De a kriptopénzek, a kőolaj és a tőzsdéken jegyzett egyéb árucikkek árfolyama is furcsa mozgásokat produkál. Több megközelítési mód létezik annak tanulmányozására, hogy milyen irányúak az ármozgások a szervezett piacokon, azaz a tőzsdéken. Az úgynevezett cél nélküli őgyelgés elmélete szerint az árfolyamok ingadozása grafikonra kivetítve arra hasonlít, mintha folyamatosan fej vagy írást játszanánk egy pénzérmével, és lerajzolnánk azt. Ez komolytalanak tűnhetne, de az árfolyamok grafikai ábrázolása hosszú távon valóban a cél nélküli őgyelgés benyomást kelti.

A magyarázatot pedig a modern kori közgazdaságtan egyik legmélyebbnek tartott teóriája, a hatékony piac elmélete adja meg. Lényege, hogy az áraknak egy olyan jól működő spekulációs piacon, mint a tőzsde, véletlenszerűen kell mozogniuk. A kommunikáció hihetetlenül felgyorsult. Ennek eredményeként minden információ és bármely előre megjósolható gazdaságpolitikai döntés már eleve beépült az árakba. Viszont az előre nem látható, meglepetésszerűen bekövetkező események jelentősen befolyásolni tudják a kibocsátást, a foglalkoztatottságot, melyek aztán kihatnak az árak aktuális alakulására. A koronavírus körüli huzavona nagyon jól szemlélteti mindezt. Azt viszont nehéz megítélni, lehetetlen kiszámolni, hogy például az euró gyengüléséhez, a bitcoin árfolyamának növekedéséhez mennyiben járult hozzá, és mekkora szerepe van az egyéb tényezőknek.

A gyors kommunikáció által rendelkezésre álló adatok azonnal beépülnek a piaci árakba. Gyakran még első látásra jelentéktelennek tűnő információk is befolyásolják azok alakulását. Néha már-már nevetségesnek tűnik, hogy a világ egy-egy vezető politikusának alkalmanként célzott vagy eltúlzott, máskor felelőtlen kijelentése azonnal felfelé vagy lefelé mozdítja az árakat. Sok esetben viszont jelentéktelen, de biztató vagy éppen lesújtó statisztikai adatok eltúlzottan vagy felnagyítva látszódnak meg az árakban. A trendeket a hozzájuk kapcsolódó várakozások jelentősen felerősítik. A spekulánsok is sok esetben ezek alapján próbálják kikövetkeztetni a jövőbeli folyamatokat.

Turbulens időket élünk. Elsősorban a globális pénzkínálat növekedése emeli az arany árfolyamát. A piaci szereplők kínai likviditásbővítő intézkedésekre számítanak, ami további aranyár-emelkedést hozhat magával. A befektetők azért is veszik az aranyat, mert a koronavírus terjedésével továbbra is növekedési félelmek vannak a piacon. A vírushelyzet még mindig aktuális bizonytalansága tovább segíti a nemesfém drágulását. Csakhogy az arany árának emelkedése valójában már december végén elkezdődött, amikor még szó sem volt a vírusról. Mivel azonban egy párhuzamos világba nem léphetünk át, sosem derül ki, hogy mennyi volna most az árfolyam, ha nem bukkan fel a koronavírus.

Illusztráció: Pixabay.com