Racionalizáció, iskolabuszok, jelentős(ebb) anyagi támogatás a szülőknek - csak néhány az MNT által elfogadni szándékozott új oktatási stratégia főbb pontjaiból. Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke lapunknak adott nyilatkozatában a magyar oktatás gondjairól, illetve a megoldási lehetőségekről nyilatkozik.
- Azon túlmenően, hogy folyamatosan amiatt siránkozunk, hogy fogyatkoznak a gyermekeink a különböző tanintézményekben, azt gondolom: sokkal hatékonyabb, ha a jelenlegi helyzetet térképezzük fel, azt tudomásul vesszük, s ennek alapján dolgozzuk ki azokat a stratégiákat, amelyek egyrészt a színvonalas magyar nyelvű oktatásról, másrészt pedig a normális osztálylétszámról gondoskodnak - nyilatkozta Joó Horti Lívia. Aláhúzta: szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az alap- és a középfokú oktatásunk az egykori Jugoszlávia oktatási rendszerén nyugszik. Ez a mi esetünkben több mint negyvenezer (40 000) gyerekre irányozta elő az általános iskolai oktatást. Most ott tartunk, hogy jelenleg valamivel több mint tizenháromezren tanulnak magyarul. Az eddigi stratégia, ami arról szólt, hogy gyakorlatilag semmit sem tettünk a lemorzsolódás puszta szemlélésén kívül, sehova se vezetett. Számos intézmény már be is zárt, számosnak a megmaradása pedig végveszélyben van. A Vajdaság területén jelenleg az intézményeknek több mint a fele tizenötnél kisebb létszámú tagozatokkal működik. És ez nemcsak a szórvány-, hanem a tömbmagyarság területeire is érvényes - mutatott rá a szakember. Az iskolarendszer túlméretezettsége elsősorban a városokban érzékelhető, mind a magyarok, mind a szerbek esetében.
Az MNT oktatási bizottságának elnöke szerint az MNT felelőssége az, hogy egy olyan rendszert építsen ki, amely számunkra tartható, gyerekközpontú, kiszámítható, illetve ahol színvonalas magyar nyelvű és magyar szellemiségű oktatás zajlik. A meglévő rendszer átalakítása meglehetősen nagy körültekintést és óvatosságot igényel, számos okból. Egyrészt a munkahelyek kérdése, másrészt a területi elrendeződés, az iskolák elhelyezkedése miatt is. Az is tény - figyelmeztet -, hogy vannak olyan területek, amelyeken ennek a kérdésnek a megoldását már nem lehet tovább halogatni. Ahol minimális a magyar gyerekek száma, ahol az oktatás és a szocializáció minősége veszélybe került, ott minél előbb meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek egy-egy terület, régió minőségi magyar oktatásának megteremtéséhez vezet el.
Joó Horti Lívia ezt Szabadka példáján vázolja fel: egyrészt le kell ülni a szülőkkel beszélgetni, és megtalálni számukra a lehető legjobb megoldást. Fel kell térképezni az anyagi lehetőségeiket, igényeiket, elévárásaikat. Ezután a különböző intézmények igazgatóival kell tárgyalásokat kezdeményezni. Majd utána - minden körülményt mérlegelve és figyelembe véve - hozzá kell látni a racionalizációhoz. Ez egy hosszú folyamat lesz, négy-öt évet is igénybe vesz. Ez azt jelenti, hogy egy-egy városrész bizonyos oktatási intézményeiben teljesen fel kell számolni a magyar osztályokat, ugyanabban a városrészben lévő másik iskolában pedig vagy bővíteni kel őket vagy a jelenlegi szinten tartani. Mindez persze azt is jelenti, hogy meg kell oldani a diákok utaztatásának a kérdését is. Ennek a programnak az egyik központi eleme éppen az iskolabusz-rendszer kiépítése és beüzemeltetése lesz. Szabadkán jelenleg két olyan városrész van, ahol ez a probléma már évek óta fennáll. Az egyik ilyen a sándori helyi közösség, a másik Kisbajmok. De Vajdaság-szerte több helyen is küzdenek ezzel a nehézséggel, a szórvány falvaiban pedig évtizedek óta.
- Az MNT a diákoknak nemcsak az iskolába való biztonságos eljuttatását és hazajuttatását kívánja megoldani, hanem arra is lesz gondja, hogy megkímélje őket a fizikai megterheléstől - hangoztatja a szakember. Vagyis egy-egy gyereknek ne kelljen a hajnali órákban kelnie, hogy idejében eljusson az iskolába. Azon fáradozunk, hogy a közeljövőben az órakezdés időpontját az eddigi fél nyolc helyett nyolc órára tegyük, illetve az iskolabusz-hálózatot úgy kívánjuk megoldani, hogy az utazás 35-45 percnél többet a legrosszabb esetben se vegyen igénybe.
Az MNT nemsokára elfogadja azt az oktatási stratégiát, amely régióként lebontva tárgyalja a fenti kérdések cselekvési tervét mind az eszköz-, mind a hálózatrendszer tekintetében. Ez azt is feltételezi, hogy hosszabb távon már most fel kell vázolni azokat az oktatási csomópontokat - a tömbben és a szórványban egyaránt -, amelyek feltételei a hatékony magyar oktatásnak. Joó Horti Lívia meglátása szerint ezenfelül át kell nézni, és át is kell értékelni a már működő támogatási rendszereket.
- Elsősorban a magyar államtól érkező tanulmányi és oktatási támogatásra gondolok. Egész biztos, hogy a középiskolások esetében ezt az összeget méltányosabbá és hozzáférhetőbbé kell tenni. Az egyetemisták részére pedig egy teljesen új támogatáskoncepciót kell kidolgozni, mivel az egyik fő célunk az, hogy jelentősen megnöveljük a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók százalékarányát. Ez csak jelentős anyagi támogatással lehetséges, mely a biztonságon túl kiszámíthatóságot is ad mind a szülők, mind a diákok számára - mutatott rá Joó Horthy Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke.