A szerző felvételei
 

A helyszín élő példája a tudatosan megőrzött falusi élet hagyományos formájának, mely a folyamatos gazdasági és társadalmi változások hatására ma már eltűnőben van. Annak ellenére, hogy a település már több mint három évtizede a világörökség része, napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, hiszen lakosai az épületek többségét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. Hollókő közössége féltő gonddal és szeretettel óvja, gondozza az Ófalut és védett házait.

Hollókő az észak-magyarországi Nógrád megyében, a Cserhát dombjai között megbúvó palóc település. A világörökségi terület magában foglalja a falu népi építészeti emlékeit, valamint azt a középkori várromot, amelyet a források 1310-től említenek. A történelmi településszerkezet, a hagyományos palóc építészeti formavilág és anyaghasználat harmonikus egységet alkot a természeti környezettel.

Az Ófalu 67 védett, mesebeli házacskája, lakó- és gazdasági épületei, valamint a temploma Magyarországról elsőként kerültek fel a világ legértékesebb örökségeit számontartó jegyzékre, ráadásul a XIII. századig visszanyúló történetű falu volt az egész világon az első, mely kiérdemelte ezt a címet.

A települést többször sújtotta tűzvész, mivel a házakat fából építették és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. A fordulópont az 1909. évi nagy tűzvész volt, mert ezután az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel. A századelő hangulatát és az ősi palóc népi építészeti stílus jegyeit is magán viselő Ófalu ekkorra nyerte el a mai arculatát.

A családok egyetlen hosszú telekre, úgynevezett nadrágszíjparcellára építkeztek, a létszám növekedésével pedig az utcára néző első ház mögött újabbakat emeltek. A háromhelyiséges parasztházakat az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített, faoszlopos, deszkamellvédes tornácok szegélyezik. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll az 1889-ben közadakozásból épített, kis, fatornyos, zsindellyel fedett, egyszerűségében is megkapó szépségű templom.

A helyiek a hollókői hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor, melyek közül a legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata, felöltik a kézzel szőtt és hímzett pompázatos népviseletüket. Jelentős eseménynek számít még a pünkösd és a bornapok, a szüreti felvonulás, a betakarítás ünnepe. Emellett a kézművesség és a gasztronómia is számos érdeklődőt vonz a településre.

Hollókő-Ófaluban nyolc parasztház ad otthont a különféle kiállításoknak és gyűjteményeknek, melyekhez a Vármúzeum is társul. A látogatók a többi közt betérhetnek a Palóc Játszóházba, az Oskolába, Gazduram Sajtboltjába, a Guzsalyasba, a Falumúzeumba, a Kézműves Nyomdaműhelybe, a Palóc Babamúzeumba, a Postamúzeumba, a Pajtakertben található Szövőműhelybe.

A helyszínek közül néhány fizetős, a belépőjegy diákoknak és nyugdíjasoknak 100 és 150, felnőtteknek 200 és 350 forint között alakul, illetve a várban 600—900 forint. Nem árt a nyitvatartási időre is figyelni, mely többnyire 10—18 óra. Ha a Küszöb információs irodában 3500 forintos falusétajegyet vásárolunk — nem kötelező, de ha kiváltjuk, akkor ingyenesen nézhetjük meg a múzeumok, kiállítóhelyek többségét, és apróbb ajándékokat is kapunk —, karszalaggal és a tudnivalókat tartalmazó füzettel kezdhetjük meg a felfedezőutunkat. A parkolásért 16 óráig szintén fizetni kell, egy óra 300 forint.

A települést a 141 hektáros Hollókő Tájvédelmi Körzet öleli körbe, mely számos túrázási és kirándulási lehetőséget kínál a természetjáróknak.

A 380 lelket számláló, Magyarországon egyedülálló világörökségi falu látnivalóiról, programjairól, vendéglőiről, szálláshelyeiről kielégítő előzetes tájékoztatást nyújt a www.holloko.hu weboldal.