Mert megérdemlik...

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Mert megérdemlik...

Tavaszi sóhaj a Temes és a Duna násza fölöttEzt a szólamot hallva valahogy ritkán jut egyéb eszünkbe, mint valamely nagynevű kozmetikai preparátum. Korra, kor ellen, ráncra vagy miegyéb kenekedésre. Esetenként más képzettársítás is belopha(t)ja magát a tudatunkba, mint mondjuk a magas szenny...

Tavaszi sóhaj a Temes és a Duna násza fölött

Ezt a szólamot hallva valahogy ritkán jut egyéb eszünkbe, mint valamely nagynevű kozmetikai preparátum. Korra, kor ellen, ráncra vagy miegyéb kenekedésre. Esetenként más képzettársítás is belopha(t)ja magát a tudatunkba, mint mondjuk a magas szennyezettségi fokra önmagukat feltornáz(tat)ott folyóink... Erre azonban nem mernék mérget venni, de még csak kortyintani sem az -- ilyenkor tavaszelőn kiváltképp sötét habzással hömpölygő -- áradatok vizéből. Tolódik felfelé a vízszint, és már a Temes (Sebeš, Vizelj, Sibnica, Nadel, Ponjavica... -- maradjunk egyelőre csak a Dél-Bánság nyugati alsó régiójában, vagyis a saját portánkon!) partján is rugdalni lehet valamely flakont, amelyet egyszer valaki meglódított a Fekete-tenger irányába. Gyermekkoromban ugyan nagy elragadtatással olvastam a Grant kapitány palackozott üzenete nyomán útjára induló vernei mentőexpedícióról, de azt már ne próbálja meg senki sem elhitetni velem, hogy ennyi elveszett hajós (csónakos, tutajos, ladikos, sajkás...) feneklett meg ezen a néhai Pannon-tenger csernozjomos fövenyén! Na meg, ha el is indult volna valaki valamilyen lélekvesztőn a megmentésükre, a hatóságok minden bizonnyal vesztegzárat rendelnek el ellenük: se ki, se be! Minek annyit lődörögni összevissza?
Nem könnyű választ adni e kérdésre. Igaz, a hetedikes biológia-tankönyv beszámol a környezetvédelem fontosságáról, és azt is ki merjük szavakban fejteni, hogy a jövőnket a jelenünkben formáljuk élhetőbbé. De eljut-e mindez a tudatunkig is? Vagy továbbra is legfeljebb meghúzzuk használat után a vizet, a massza meg menjen, ahová akar?! Mert az agyonkoptatott padokban ülve oly távoliak tőlünk a papírgalacsinok, és nemkülönben az a fájó(?) felismerés, hogy hiába van például ott az a két megvakított világítótorony a Temes és a Duna torkolatánál, ama vizek keveredését inkább a folyamok mocskos és mocskosabb árnyalata sejteti. A vizek világnapja alkalmából szokás ilyen témákban szónokolni, de aztán újra csönd lepi be a tájat. Kicsiny csapatunk mégiscsak megindult arra a nem mindennapi felfedezőútra. Megkereste az átjárót a valamikori füves pusztamaradványon, miután átvágta magát a bolhapiac forgatagán és a kisváros félbehagyott utcai munkálatainak tömkelegén. Mali-London legelőjén tanácstalanul bégetett egy gödölyékkel elegy juhnyáj, a karnyújtásnyira csörgedező kis patak fodrai egy felpuffadt gyapjas állattetemcsomón ugráltak át, a buksi fejek fölött pedig zizegve hullámzott a nád. Nem a gyerkőcök voltak kicsik, hanem a növényzet nőtt hatalmasra. Majd hosszas csángálás után arra az ösvényre is rákanyarodhattak végre, amelyen bizony ritka madár a gyalogos. Mit rejtegethetett a kikötő? Feketeingeseket, hajókat, fenékkotrókat, homokból, sóderből és színes kövecskékből emelt hegyeket és egy járhatatlanná tett ösvényt, le egészen a folyókig. Azok gyöngyöző násza fölött pedig állami védelem alá helyezett (és újabban részben fel is újított) némán őrködő műemlékek Krisztus Urunk 1909. esztendejéből. Lenyűgöző látvány. Egy picinykét háttérbe szorult a fáradtság, előnyjogot adva a szemtelenül felmorduló, jussát követelő gyomroknak, az elemózsia csomagolópapírját pedig a hátizsákok rekeszei nyelték el. Nem tanácskoztunk, egyszerűen csak így találtuk helyénvalónak. Ez volt a legkevesebb, amit akkor megtehettünk folyóinkért. Mert valóban megérdemlik!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Mert megérdemlik...
Körkép
  • GYURKOVICS Virág
  • 2012.08.01.
  • LXVII. évfolyam 31. szám
Facebook

Támogatóink