A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora október utolsó hetében a magyar néphagyományban is megjelenő huszárság történetét mutatja be. A zenei összeállításban szatmári vonósbandák muzsikálnak.
A Kossuth rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora az október végi sorozatában a huszárság történetével foglalkozik.
A magyar huszárság eredete a történelem homályába vész. Maga a szó valószínűleg a szerb nyelvből érkezett, és rajtaütő lovas rablót jelentett. Azt a magyarázatot, mely szerint a huszár név a „húsz” szóból ered, a tudomány nem fogadja el. Ez azon alapulna, hogy Zsigmond király rendelete szerint húsz jobbágyonként egy-egy könnyű felszerelésű lovas íjászt kellett kiállítani. Mindenesetre Mátyás király fekete seregében a könnyűlovasságot már huszárokként említették, akik nemes ifjak és urak által vezényelt katonák voltak.
Fotók Nádasdy Ferenc Múzeum
I. Ferdinánd király regnálása alatt jelentek meg először horvát és bosnyák zsoldosokból összeállított huszárcsapatok Európa hadszínterein, ahol a nép őket, nemzetiségükre való tekintet nélkül „Kroaten”-nek, azaz horvátoknak nevezte. Az 1546-47-es schmalkaldi háború döntő csatájában már magyar huszárok is harcoltak, sőt ők fogták el a Habsburgokkal ellenséges szövetség fejét, János Frigyes szász választófejedelmet. Későbbi királyaink alatt is harcoltak magyar huszárseregek a német és olaszországi hadszíntereken, és igen sokszor ki is tüntették magukat bátorságukkal.
A Rákóczi-szabadságharc alatt mind II. Rákóczi Ferenc fejedelem, mind pedig a vele szemben álló I. József huszárcsapatokat állított föl részben magyar, de jobbára horvát katonákból. A szabadságharc bukása után Bercsényi László, a fejedelem testőr századosa Franciaországban saját, máig fennálló huszárezredet hozott létre, s később ennek mintájára szervezte meg az egész francia könnyűlovasságot. A XVIII. századtól kezdve gyakran neveztek ki más nemzetiségű tiszteket a magyar huszárezredekhez. Ezek az elöljárók – nem ismerve a lovas katonák szokásait, jellemét –, a durva és sokszor igazságtalan bánásmóddal annyira elkeserítették a magyar tiszteket és legényeket, hogy sokan Poroszországba szöktek közülük, és ott a porosz király magyar mintára szervezett huszáralakulataiba álltak.
Történelmi emlékezetünk számos legendát, hősies történetet őrzött meg a leghíresebb huszártisztjeinkről, a bukovinai székelyeket letelepítő Hadik Andrásról, Simonyi „Óbester” Józsefről, Fráter Lórántról, a nótás kedvű huszárkapitányról, vagy Kováts Mihályról, akit az amerikai lovasság atyjaként is emlegetnek. Manapság Kárpát-medence szerte működnek hagyományőrző huszárezredek, amelyek öltözetükkel, történelmi játékaikkal, bemutatóikkal emlékeznek meg az egykor Európa-szerte elismert magyar lovas katonákról.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/