Az utolsó félév megpróbáltatásai, tanulás, idegeskedés, pontszámítás éjjel-nappal, határidők, felvételi, kérdések, kérdések, kérdések…
Újabb generáció áll az előtt a bizonyos fontos, „nagybetűs életet meghatározó” döntés előtt. És hiába szajkózzuk középiskolásfejjel péntek és szombat esténként szüleinknek, hogy már nem vagyunk gyerekek, az első felelős elhatározás bizony nagy feszültséggel jár.
Az alábbi összeállítás elsősorban azoknak szól, akik még nem jutottak elhatározásra a hogyan tovább? kérdésében, akiknek még mindig dilemmáik vannak a továbbtanulás kapcsán.
Sorra vettem, milyen lehetőségei vannak a felsőoktatási intézményekbe való felvételizésre egy vajdasági végzős középiskolás diáknak, milyen tényezőket kell figyelembe vennie döntésekor, ha a szülőföldön maradás vagy annak elhagyása között habozik, milyen előnyökkel jár az egyik és milyenekkel a másik választás. A kérdések megválaszolására Lengyel Lászlót, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosát, valamint Kanyári Józsefet, a szegedi Márton Áron Szakkollégium igazgatóját kerestem fel.

Dönteni kell!

Válasszam a családot, a barátokat, a szülőföldet, vagy menjek inkább külföldre, új környezetbe, fedezzek fel új lehetőségeket, ismerjek meg új embereket? Mindkét lehetőség csábító, de bárhogy dönts is, szinte biztos lehetsz benne, hogy eljön majd a pillanat, amikor kétségbe vonod választásod helyességét. Talán csak egy kósza gondolat erejéig, amit a honvágy vagy a barátoktól való elhidegülés okoz majd, de az is lehet, hogy minden korábbi megítélésed átértékelésére ürügyet szolgáltató kételyként merül fel benned. Éppen ezért fontos, hogy mielőtt ezt a döntést meghoznád, tedd félre előítéleteidet, és ne csak az elkövetkező egyetemi éveidre, hanem rögtön a folytatásra, munkavállalási céljaidra, lehetőségeidre is gondolj.

Ki hova és miért?

A kimutatások szerint évente körülbelül 1200 végzős középiskolás dönt a továbbtanulás mellett. Ebből valamivel több mint 400 Magyarországot választja (egynegyedük önköltségen), 7-800 diák pedig a szülőföldjén marad.
Tény és való, hogy Vajdaságban nincs túl nagy választék az anyanyelven való továbbtanulásban, a távozásról hozott döntést azonban több tényező határozza meg.
Lengyel szerint ez sok esetben hangulati döntés kérdése, a szülők, osztálytársak, barátok befolyásolják a diákok Magyarországra való távozását. Ezek a diákok azért hagyják magukat könnyebben befolyásolni, mert a szerb nyelv ismeretének híján eleve negatív a szülőföldön való tanuláshoz való hozzáállásuk. A határon túli tanulmányokat választók másik kategóriájába azok tartoznak, akik az oktatás színvonalát, időtartamát, lehetőségeit mérlegelve tudatosan döntenek, ugyanakkor mindig vannak olyanok, akik a jobb oktatási körülmények ürügyén, esetleg más okokból, gazdasági, társadalmi elégedetlenkedés miatt döntenek a távozás mellett. Rajtuk kívül beszélhetünk azokról, akik itthon maradnak, közöttük pedig azokról, akik anyagi okok miatt nem vállalhatják a külföldön való tanulás költségeit, valamint akik tudatosan maradnak, hiszen tisztában vannak vele, hogy a szerb nyelvet előbb-utóbb el kell sajátítaniuk, és nem riadnak vissza a kihívásoktól.

Igaz vagy hamis? — sztereotípiák a szülőföldön tanulásról

A szülőföldön való továbbtanulás felől érdeklődve több középiskolásnál tapasztaltam negatív sztereotípiákat. Lengyel szerint ez az emberben eleve benne rejlő — a szomszéd fűje mindig zöldebb — gondolatból fakad. Ebből erednek az olyan képzetek is, hogy itt nincsenek lehetőségek, holott akik ezt mondják, általában nem is teszik fel maguknak a kérdést: vajon felkészültem-e a kor kihívásaira?
Külföldön való továbbtanulás esetén az embernek újra kell építenie a saját hierarchiáját, nem hagyatkozhat az itthoni kifogásokra (nem ismerem a többség nyelvét; engem nem szeretnek, mert egy kisebbség tagja vagyok), rákényszerül a teljesítésre, és elkezd haladni a tanulmányaival. Pedig akik módszeresen tanulnak, azok itt is megállják a helyüket, ösztöndíjasok lesznek, diplomájukkal külföldi tapasztalatokat szereznek, majd itthon elhelyezkednek. Azzal, hogy tönkrement az állami szféra, egyrészt nincsenek automatikusan elnyerhető munkahelyek, másrészt viszont kiemelkedhetnek a jó szakmai tudással, szerb, magyar, angol nyelvismerettel rendelkezők, hiszen a munkaadók a legjobb szakembereket keresik. Lengyel szerint erre a rugalmasságra kellene nevelni a fiatalokat, az MNT ezért arra törekszik, hogy a lehetőségeket is feltárja a diákok előtt.

Szerbiában tanulok tovább!

Szabadkán az idén bővült a diákszálláson való elhelyezés lehetősége, és várhatóan az újvidéki Európa Kollégium is megnyitja kapuit. Az MNT hallgatói támogatásának összege 120-150 euró. Az ösztöndíj arra motiválja a diákokat, hogy rájöjjenek, becsületes munkával, piacképes szakokon itt is sikeresen tanulhatnak, nem titkolt cél továbbá egy olyan mag kialakítása, amely ilyen téren pozitív tapasztalatokat mutathat a kívülállóknak. Ebben segít az MNT komplex ösztöndíjprogramjának a többi eleme is, a felvételi-előkészítő, a szerbnyelvi felzárkóztató képzés, a demonstrátorok segítsége és a kommunikációs portál is. Az idei évtől a pályázat kiírói néhány operatív változást eszközölnek majd, minek eredményeként a díjak összege jobban igazodik majd a tanulmányi átlaghoz és a szálláslehetőségekhez.

Mégis Magyarországot választom!

Többéves tapasztalatából kiindulva, Kanyári József is úgy látja, hogy a legtöbben a szerb nyelv ismeretének híján döntenek a magyarországi továbbtanulás mellett. Ők akkor tudnak jó eséllyel pályázni a magyarországi felvételiken, ha valamely felvételi tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesznek Magyarországon. Könnyítés a vajdaságiak számára az a határozat, amelynek értelmében a Szerbiában tett érettségi vizsgát középszintű komplex nyelvvizsgaként ismerik el, ha a felvételiző jelzi ebbéli szándékát az oktatási hivatalnak. Aki úgy érzi, hogy tudása nem elegendő a kívánt ponthatár eléréséhez, az felvételizhet a Balassi Bálint Intézet úgynevezett nulladik évfolyamára, ahol szakkollégiumi órákon, tanárok irányításával készülhet a felvételire, és megfelelő vizsgaeredménnyel bekerülhet a felsőoktatásba.
Az a határon túli hallgató, aki bekerül az állami költségen tanulók csoportjába, a vajdasági ösztöndíjtanácsnál megpályázhatja a miniszteri ösztöndíjat, mely a havi pénzbeli juttatáson kívül magában foglalja az egészségügyi biztosítás és a kollégiumi elhelyezés díjának összegét is a MÁSZ-ban (Szegeden, Budapesten, Debrecenben, illetve Pécsett). A szegedi kollégiumban kötelezően akkreditált szakkollégiumi órákon, illetve fakultatívan ingyenes angol, német, olasz, szerb nyelvtanfolyamokon vehetnek részt a hallgatók.
A MÁSZ igazgatója szerint a kettős állampolgárságú határon túli hallgatókra csak abban az esetben nem vonatkoznak a kedvezmények (beleértve a miniszteri ösztöndíjra való jogosultságot), ha állandó lakhellyel rendelkeznek.

Felhígult a felsőoktatás?

Kanyári József szerint az új keretszámok meghatározása, mely a közepes eredményű tanulóknak is megengedi, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba, a felsőfokú képzés felhígulásához vezetett. Emlékeztetett rá, hogy Magyarországon fogy a népesség és egyre kevesebb a fiatal, ezért is ellentmondásos számára a szituáció: amikor ugyanis ő volt egyetemista, akkor még csak a legjobbak vehettek részt a felsőoktatásban, és mindössze 60-80 hallgató járt egy-egy szakra, manapság pedig 300-an vannak egy-egy évfolyamon.
Az elmúlt hónapokban a diákok tüntetéseitől volt hangos a magyar sajtó. A hallgatók állítása szerint ennek legfőbb oka az volt, hogy a kormány az oktatási reformok bevezetése előtt nem egyeztetett az egyetemistákkal, olyan döntéseket hozott, amelyek korlátozzák a hallgatói szabadságot, és ezt még tetézték a felsőoktatási intézményeket érintő forrásmegvonásokról szóló hírek. Nagy elégedetlenkedést idézett elő az is, hogy tizenhat populáris, úgynevezett büfészakon a kormány megvonta az állami finanszírozás lehetőségét. Kanyári úgy véli, mindkét fél álláspontja érthető: az állam joggal várja el, hogy befektetett eszközei az országon belül gyümölcsözzenek, ugyanakkor a hallgatók azon véleménye is sok esetben helytálló, hogy Magyarországon nem tudnak elhelyezkedni. Kanyári szerint ez azért van, mert a hallgatók nem elég körültekintőek, jelentkezéskor nem veszik figyelembe, hogy az érintett szakokon már most is túlképzettség van.
Lengyel szerint a felsőoktatás felhígulása a szerbiai egyetemeket nem érinti ekkora mértékben. Vajdaságban az Újvidéki Egyetem tizennégy karral működik, így ez a fajta versengés, amely a gombamód elszaporodott magyarországi intézményekre jellemző, nálunk nem tapasztalható.

Magyar egyetem Szerbiában?

Az utóbbi hetekben felröppent egy szabadkai magyar irányítású egyetem alapításának a híre is. Lengyel László szerint ez a felsőoktatási program csúcsa lenne, noha még nem állíthatják teljes bizonyossággal, hogy létre tudják hozni. A megvalósítás egyik legösztönzőbb eleme az, hogy a doktori végzettségűek körében tapasztalt nagyszámú emigrációnak gátat vessenek, és alternatívát találjanak az itthoni munkára, az ilyen fiatal, agilis szakemberek számára ugyanis nincsenek megfelelő kutatóintézetek, ahol dolgozhatnának. A kezdeményezők egyelőre a terveken dolgoznak, de már zajlik a lehetőségek számbavétele és a hasonló mintára épülő Kárpát-medencei intézményekkel való kapcsolatteremtés.

Megvan a diplomám, hogyan tovább?

Kedves felvételizők! Ne legyenek kétségeitek afelől, hogy akár a Magyarországon, akár a Szerbiában nyújtott kedvezmények a szülőföldön maradásra ösztönzik a vajdasági fiatalokat.
Magyarországi egyetemeken, államilag finanszírozott szakokon az iratkozás feltétele a hallgatói szerződés aláírása, melynek értelmében a hallgató tanulmányai éveinek a kétszeresét köteles Magyarországon ledolgozni. Ha viszont a vajdasági diplomás visszatér a szülőföldjére dolgozni, az éveit duplán számítják, vagyis mindössze annyi évet kell ledolgoznia Vajdaságban, ahány évig a képzési ideje tartott.
A külföldön szerzett okleveleket Szerbiában honosíttatni kell, ami pénzbe kerül, noha a Szekeres László Alapítvány jóvoltából utólag ennek visszatérítésére is lehetőség van, és sok jó példa van arra, hogy a Magyarországon végzett hallgatók az így honosított diplomával sikeresen dolgoznak a szülőföldjükön.
Előnyt élveznek viszont az itthoni munkavállaláskor azok a frissdiplomások, akik szerb nyelven végezték el tanulmányikat, így a nyelvi akadályokat már az egyetemi éveik során leküzdötték.
Bárhogy dönts is a továbbtanulás kérdésében, ne feledd, Vajdaság kiváló erőforrásokkal rendelkezik, de ahhoz, hogy több lehetőség nyíljon ezek kiaknázására, itthon dolgozó, jó szakemberekre van szükség.