Az új kormánynak számos, a gazdasággal kapcsolatos törvényt kell elfogadtatnia a parlamenttel, sürgősen hozzá kell látni az államkincstár konszolidálásához, meg kell oldani az átalakulás előtt álló közvállalatok kérdését, mindezt szigorú takarékoskodás mellett.

Željko Sertić, a Szerb Kereskedelmi Kamara elnöke arra figyelmeztet, hogy a szerb gazdaság és az ipar annyira súlyos helyzetben van, hogy belépett „a vörös, általános riadó zónájába”, elérkezett tehát az utolsó pillanat, hogy jelentősen átalakítsák a gazdaságot és az államot. Sertić a Tanjugnak arra is rámutatott, hogy az állam minden szférájának megvan a baja. Ezeket a gondokat most párhuzamosan, lehetőleg egyszerre kell orvosolni. Ugyancsak súlyos gondok vannak a pénzügyi szektorban: meg kell oldani a vállalatok illikviditását, a beruházások megkezdéséhez forrásokról kell gondoskodni, s ösztönözni kell a külföldi befektetőket is. A szakember az oktatás általános fontosságára is felhívta a figyelmet. Megítélése szerint itt az ideje annak, hogy átalakítsák a felsőoktatási intézményeket, az általános iskolákba pedig vissza kell hozni a nevelés feladatát. „Ennek a kormánynak történelmi szerepe lesz egy jelentős fordulat végrehajtásában, hogy Szerbiából egy jó és minőségi állam legyen” -- hangsúlyozta a szakember. Szerinte a kormány első intézkedései lesznek a legnehezebbek: a pénzügyi konszolidáció, a költségvetési hiány lefaragása, a költségek csökkentése, valamint az új gazdasági törvények meghozatala.

A Szerbiai Munkaadók Uniójának elnöke, Nebojša Atanacković pedig arra figyelmeztet, hogy a gazdasági reformok nélkül Szerbiát az összeomlás fenyegeti, s az utolsó pillanatban van az ország, hogy ezt elkerülje. „Mindazok alapján, amit eddig hallottunk, a leendő miniszterelnök eltökéltsége mellett úgy vélem, hogy valóban hozzálátunk ezekhez a reformokhoz, mert ellenkező esetben az összeomlás fenyeget bennünket.”

Úgy véli azonban, hogy nem lehet azonnali változásokra számítani, s az ország lassított ütemben továbbra is a mélybe fog tartani mielőtt a fejlődés útjára lépne. „Talán ki lehet jelenteni, hogy még nem értük el a mélypontot, de kétségtelen, hogy olyan helyzetbe kell kerülnünk, hogy abból éljünk meg, amit teremtünk” –- véli Atanacković, aki szerint Szerbia alapgondja az, hogy az állam drága, sokat költ, s ezért a mindenre kiterjedő, szigorú takarékosság kell, hogy az új kormány első intézkedése legyen.

Aleksandar Vlahović, a Szerb Közgazdászok Szövetségének elnöke úgy vélekedik, hogy a kivitel az egyetlen világos pont a szerb gazdaságban. Az egyre növekvő költségvetési hiány számos gondot okoz, ezért az új kormánynak a költségvetés rövid távú konszolidációján kívül meg kell teremtenie a közszféra reformjához szükséges feltételeket is. Vlahović arra figyelmeztet, hogy a köztársasági költségvetés, illetve az államháztartás helyzete nem jó, sürgős beavatkozást igényel. Ennek az a legfontosabb lépése, hogy az új kormány „csökkentse a költségvetés lázát”, vagyis a költségvetési hiányt a fiskális konszolidációval kell majd visszatartania. A közszférában meghirdetett fizetéscsökkentés jót tesz a költségvetésnek, mert ez is hozzájárul a megtakarításhoz.

A szakember szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer átalakítása is. „Rövid távon csökkenteni kell a nyomást, melyet a nyugdíjalap gyakorol a költségvetésre. Jelen pillanatban azért kell a bevételek egyharmadát átutalni a nyugdíjalapba, hogy ezt a térítést idejében és a meghatározott összegben ki lehessen fizetni.” Vlahović szerint a munka törvénykönyvét is meg kell változtatni, és javítást igényel a vállalkozói környezet egésze is.

Ljubodrag Savić közgazdász azon a véleményen van, hogy Szerbia hatalmas gondokkal kénytelen szembesülni: nagy a munkanélküliség, közben pedig az államadósság növekedése egyre gyorsul, s emiatt a közfinanszírozást mihamarabb konszolidálni kell.

„Sok a gond, de pénzből, lehetőségből nagyon kevés van. A most megalakuló kormánynak igen nehéz feladata lesz, de úgy vélem, számára ez már kényszerpálya, nincs már hova hátrálni, a lépéseket nagyon gyorsan meg kell tenni.”