Szabadkán, a Magyar Médiaházban kezdődött meg a Magyar Nemzeti Tanácsnak a 2024 és 2029 közötti időszakra szóló Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia tervezetének nyilvános vitája. Az egybegyűlteket Fremond Árpád, az MNT elnöke köszöntötte, majd elmondta, a tájékoztatási, az oktatási és a kulturális stratégia nyilvános vitáját egyaránt az idei év második felében tartják, és azt szeretnék, ha az év végéig mindhárom dokumentum elfogadásra kerülne. Szólt arról is, hogy a napirenden lévő stratégia alapgondolata az, hogy mi magunk, mint közösség határozzuk meg a médiakínálatunkat, és a keresztény értékrend mentén építkező, magyar szellemiségű médiatevékenység folyjék, amely szolgálja a vajdasági magyarságot és erősíti annak az identitását.
Tóth Lívia és Kartali Róbert felvételei
Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja kifejtette, a stratégiában bírálatot is megfogalmaztak, amire a cselekvési tervben megoldást is javasolnak, a másik fele pedig az újságíró társadalom erősítéséről, a presztízsének a növeléséről szól. Részletesebben is beszélt a szakmaiságról, az igényes nyelvhasználat fontosságáról, a törvényes keretek és az anyagi háttér biztosításáról, a saját erőforrások mozgósításának szükségességéről, az erikai kódex kidolgozásáról, az archiválásról, az újságírói díjakról, a fejlesztésekről. Összefoglalójából kiderült jelentleg mintegy 300 magyar médiamunkás van Vajdaságban.
A Magyar Nemzeti Tanács részéről felszólalt Kozma Lívia, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke és Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke. A folytatásban a médiaházak jelenlévő képviselői mondhatták el véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat a stratégiai dokumentum tervezetéről. A Hét Nap Lapkiadó Kft. képviseletében László Edit igazgató tolmácsolta a hetilap álláspontját.
Az esemény végén Fremond Árpád összegezte az elhangzottakat. Arról, hogy van-e független újságírás ezt a véleményt fogalmazta meg:
–Én személy azt gondolom, hogy nincs teljesen független sajtó és nincs teljesen független újságírás, hiszen minden egyes újságírónak van bizonyos értékrendje, amit képvisel, és gyakorlatilag a saját szemszögéből, az ő világnézetéből kiindulva próbálja közzétenni a gondolatait, írásait.
Az MNT elnöke hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Tanács nem szól bele egyetlen sajtóorgánum szerkesztéspolitikájába sem.
–Mindenki úgy végzi a feladatát, a szakmai elveket képviselve, ahogyan azt a legjobbnak látja. A mi érdekünk és a mi feladatunk, hogy szakmailag képezzük az újságírókat, segítsünk nekik, segítsük azokat a médiaházakat, akikről azt gondoljuk, hogy közösségépítők.
A Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia tervezete október másodikán vált nyilvánossá azzal, hogy megjelent az MNT honlapján. Azóta online formában hozzá is lehet szólni.
A nyilvános vita október 10-én, kedden, szintén 11 órai kezdettel a nagybecskereki Szathmáry Karolina Kollégiumban folytatódik, majd október 13-án, Újvidéken, a Magyar Szó székházában. A nyilvános vita befejezését követően a kiegészített stratégia-tervezet a tájékoztatási bizottság elé kerül, majd az MNT tűzi napirendjére, a tervek szerint a novemberi ülésén.
Fényképezte: Tóth Lívia
