home 2024. május 02., Zsigmond napja
Online előfizetés
Megemlékezés Palicson
Kolovity Edina
2024.03.15.
LXXIX. évf. 11. szám
Megemlékezés Palicson

Március 14-én ünnepi műsort szerveztek a Palics Magyar Művelődési Központ nagytermében az 1848—49-es magyar forradalomra és a szabadágharc hőseire emlékezve.

Nágel János, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja ünnepi beszédében nyomatékosította, a szabadságharc tanulsága, hogy egyetlen nemzet sem lehet szabad más szabadsága nélkül. Törekednünk kell, hogy megbecsüljük a velünk élő más nemzeteket, hogy ők is tiszteljenek bennünket. A magyar nép csak saját magára számíthat sorsa alakításában.

— Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és a többiek fiatalos hazaszeretete március 15-én találkozott Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyány Lajos új magyarországi programjával. Hittek abban, hogy a Habsburg-császárság részéről elnyomott magyaroknak joguk van a nemzeti függetlenséghez, önállósághoz, szabadsághoz és szuverenitáshoz. Ezek az eszmék a mai Európai Unióban is aktuális elvárásai a magyaroknak. A márciusi ifjak megalkották a tizenkét pontot. Legnagyobb költőnk Petőfi Sándor, akinek tavaly ünnepeltük 200. születésnapját, Királyhalmán pedig átadtuk a köztéri szobrát, megírta a Nemzeti dalt, a jól ismert kezdő sorral: „Talpra magyar, hí a haza…”

Szűcs Balázs, a Magyar Nemzeti Tanács tagja is visszaemlékezett azokra, akik bátran harcoltak az igazság és a szabadság jegyében. Arról számolt be, hogy az évek során hogyan ünnepelte a magyar nemzet március 15-ét. Kiemelte, ne csak a múltat, hanem a jövőt is ünnepeljük.

— Az 1988-as tömegdemonstráció a rendszer végső gyengülésének jeleként értelmezhető, és a rendszerváltás után március 15-e ismét fő ünnep lett. ’89-ben több mint százezren vettek részt a márciusi ünnepségen, és ettől kezdve nem volt többé retorzió az ünnep alatt. Másfél évszázados kihívások és változások után 1990-től október 23-a, március 15-e és augusztus 20-a is nemzeti ünneppé vált.

Dobó Márta, Palics Helyi Közössége tanácselnöke hangsúlyozta, nekünk már nem kell fegyvert ragadnunk, nem kell a kiharcolt jogokért síkra szállnunk, de azok megtartásához ragaszkodnunk kell. Petőfi örök érvényű szavait idézte: „És ha újra tenni kell majd, akkor újra ott leszünk.”

Az ünnepi műsorban a színjátszók a forradalom neves alakjainak naplórészleteit, levelezéseit olvasták fel a szabadságharc idejéből. Az irodalmi szakosztály történelmi részleteket, a kórus pedig közkedvelt népdalokat adott elő. Vendégfellépőként Nyers Bakó Ramóna népdalénekes, illetve a Juhász zenekar lépett fel.

A rendezvény három egyesület közreműködésével valósult meg: a házigazda Palics Magyar Művelődési Egyesület, a Lifka Sándor Művelődési Egyesület és a Ludas Matyi Művelődési Egyesület. Az esemény végén mindenki együtt mondta el az Ima a hazáért című verset. A műsor után a résztvevők megtekinthették az Orchidea kézimunkacsoport kiállítását.

Fényképezte: Szalai Attila

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..