Marinko, avagy a halál zsoldosa

Marinko, avagy a halál zsoldosa

Sikerkönyvet írt Bátyi Zoltán szegedi publicista a többszörös gyilkos Magda Marinkóról — Húsz év elteltével is élénken él még a szegediek, az orosháziak és a kecskemétiek, valamint a szabadkaiak és a palicsiak emlékezetében is az a sorozatgyilkosság, amelyet Magda Marinko egykori francia légiós és társai követtek el. Összesen tizennégy emberéletet követeltek az alig egy év leforgása alatt, két országban elkövetett brutális tettek, amelyeknek a Szabadka környéki Csikérián született Magda Marinko volt az egyik eszmei szerzője és kivitelezője.

Sikerkönyvet írt Bátyi Zoltán szegedi publicista a többszörös gyilkos Magda Marinkóról

Húsz év elteltével is élénken él még a szegediek, az orosháziak és a kecskemétiek, valamint a szabadkaiak és a palicsiak emlékezetében is az a sorozatgyilkosság, amelyet Magda Marinko egykori francia légiós és társai követtek el. Összesen tizennégy emberéletet követeltek az alig egy év leforgása alatt, két országban elkövetett brutális tettek, amelyeknek a Szabadka környéki Csikérián született Magda Marinko volt az egyik eszmei szerzője és kivitelezője.

Az idegenlégiót és a hírhedt Arkan-csapatokat is megjárt bűnöző életéről és szörnyű tetteiről írt most könyvet dr. Bátyi Zoltán író, újságíró, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára. A szerző a közelmúltban megjelent könyv első szegedi bemutatóján exkluzív interjút adott a Hét Napnak.

• Honnan az elhatározás, hogy két évtized után egy ilyen témához nyúljon? — kérdeztük a népszerű szegedi publicistát, akinek nem ez az első kötete ilyen témában.

— Húsz évvel ezelőtt sok írás, cikk született erről a veszedelmes bűnözőről, de nagyon kevés szólt arról a környezetről, amely valójában körülvette őt azokban az időkben. Nagyon sok információ napvilágot látott, olyanok is, amelyeknek semmi közük az általa elkövetett bűnökhöz. Ez volt az egyik oka annak, hogy nekiláttam az írásnak. A másik pedig az, hogy Vajdaságban járva egészen megdöbbentő dologra lettem figyelmes: az ott élők körében egy furcsa legenda terjed Marinkóról, amit mindenképpen szeretnék megakadályozni a magam szerény eszközeivel.

•  Jelesül?

— A fáma szerint Magda Marinko egy szerb szabadsághős volt, aki Magyarországra jött, de nem rablóként, hanem azért, mert le akart számolni a szerb állam ellenségeivel — a horvátokkal, az usztasákkal vagy olyan magyarokkal, akik nem a szerbekkel rokonszenveztek… Ha netán mégis rabolt, vagy elkövetett valamilyen bűncselekményt, akkor azt azért tette, hogy bosszút álljon a sérelmekért, a rablások során szerzett értékeket pedig a szerb hadsereg erősítésére kívánta fordítani. Döbbenten hallgattam ezeket a kijelentéseket és azt is, hogy az ottaniak között akadnak olyanok, akik visszasírják Marinkót és szeretnék, ha színre lépne... Akik itt, Magyarországon nem igazán ismerik a szerbiai viszonyokat, még ők is jól tudják, hogy az ország most is nagy gondban van — gazdaságilag, politikailag, erkölcsileg egyaránt. A háború teljesen kizsigerelte az országot, és a bűnözés (pl. az embercsempészés) manapság is nagyon elterjedt Szerbiában.

• Ön járt a Csikérián, ahonnan a bűnöző elindult portyázni, és ahol fogadta a Belgrádból és más helyekről érkező „fegyvertársait”. Milyen benyomásokkal tért haza?

— Annak a tanyának a környékén, amelyen Marinko és a szülei éltek, jelenleg a legnagyobb embercsempész tevékenység folyik. Az ott lakók azt mondták: Bezzeg ha Magda Marinko itt lakna a tanyán, biztosan rendet teremtene! Meghallgatva ezeket véleményeket, átolvasva a periratokat, s beszélgetve azokkal, akik részt vettek a nyomozásban, az ügy felderítésében, arra a szilárd meggyőződésre jutottam, hogy Marinko egy gátlástalan, aljas bűnöző volt. A legenda azért alakult ki róla, mert magáról azt terjesztette — s ebben az akkori szerb sajtó is támogatta —, hogy kiváló harcos volt, az idegenlégióban képezték ki, majd Arkan szabadcsapataiban a „tigrisek” között is harcolt, és mindenekelőtt nagy szerb hazafi. Szeretnék azonban mindenkit emlékeztetni arra, hogy ezen a tájékon, a Délvidéken több mint száz évvel ezelőtt már megismertük a Rózsa Sándor alakja köré font legendát. Ő is egy közönséges bűnöző, rablógyilkos volt, s betyárhőst faragtak belőle… Ismétlem: mindent megteszek azért, hogy Marinko esetében ez ne történjen meg.

• Ön olyan korképet rajzolt a korabeli társadalmi viszonyokról, a határ mindkét oldaláról, amely nagyban hozzájárul a könyv mondanivalójának megértéséhez. Rengeteg munka van ebben…

— Kétségkívül, hiszen hivatali elfoglaltságom mellett csak szabad időmben foglalkozhattam a témával, így csaknem három év telt el kutatással, írással. De megérte. Elsősorban azért, mert nagyon sok új információhoz jutottam, ami engem is gazdagított, és remélem azokat is, akik el fogják olvasni a könyvet. Magda Marinko története nem egy világtól elszakítható történet, valós környezetben játszódik ugyanis a határ mindkét oldalán. Akkoriban, amikor elszabadult a pokol. A rendszerváltozás utáni időszakban a világ, az akkori társadalom nem tudott mit kezdeni az újfajta bűncselekményekkel — az olajszőkítőkre, az olaj- és a cigarettacsempészekre, a prostitúcióra gondolok. Itt, Szegeden, a Kárász utcán pedig megjelentek a „valutapörgetők”, a zsebmetszők és más bűnözők. Ezt az időszakot szerettem volna felvázolni, mert ezt egyetlen történelemkönyv sem fogja tartalmazni…

• Voltaképpen ki is volt ez a sokat emlegetett Magda Marinko?

— Nagyon érdekes elolvasni a vallomásait, az édesapja megnyilatkozásait a saját fiáról, s azokét is, akik ismerték őt. Eleinte egy átlagember képe rajzolódott ki előttem. Sőt egy olyan bácsival is beszélgettem, aki a munkáltatója volt, s azt mondta, hogy soha nem látott még ilyen szorgalmas, segítőkész, pontos és precíz embert. Ez a bácsi egyébként vissza is várja szabadulása után a Csikériára… Marinko apja segített rájönnöm, hogy mi tette fiát ilyen elvetemültté: a francia idegenlégióban olyan kiképzést kapott, amely során „kiölték belőle az embert”, és amikor visszajött, majd belecsöppent a délszláv háborúba, teljesen megváltozott a személyisége. Ez azonban csak az egyik oldala az igazságnak. Hozzá kell tenni, hogy nem véletlenül ment a légióba, korábban is követett már el kisebb bűncselekményeket, nem egy ártatlan ministráns fiúról van tehát szó… Egyik vallomásában büszkén vallott arról, hogy egy afrikai — csádi — bevetés alkalmával egy egész falu kiirtásában vett részt. Azt sem tudjuk pontosan, hogy mi volt a szerepe Arkan tigrisei között, de feltételezhetően ott sem jótékonysági gyűjtőakciókban vett részt. Magyarországra már gyilkológéppé átalakított emberként érkezett, aki lelkiismeret-furdalás nélkül ölt.

• Az egyik szegedi könyvbemutatón egy férfi azt kérdezte öntől: Bátyi úr, nem fél a könyv megjelenése óta? Valószínűleg arra gondolt a kérdező, hogy Magda Marinko 2019-ben szabadul a magyar börtönből, tettestársai pedig már szabadlábon vannak…

— Nem félek. Úgy gondolom, ha Marinko szabadlábon levő bűntársai bosszút akarnának állni valakin, akkor azok elsősorban a nyomozók, a bírák, az ügyészek lennének, és én csak a sor végén jönnék.

• A könyv írása során sikerült találkoznia az elítélt gyilkossal?

— Több alkalommal megkíséreltem, különösen akkor, amikor a szegedi Csillag börtönben töltötte büntetését, de minden próbálkozásomat elhárította. Senkivel sem hajlandó találkozni.

• Elküldi neki a könyvet?

— Jó kérdés, még gondolkodom rajta…

• Valószínűleg az embereket is foglalkoztatja, hogy mennyibe kerül egy ilyen fogvatartott napi ellátása, őrzése, szállítása. Most Tiszalökön raboskodik, de előtte jó néhány helyen megfordult, s mindez pénzbe kerül.

— Egy tavaly napvilágot látott adattal tudok szolgálni a fogvatartottak átlagos ellátási költségéről: napi kilencezer forint. Mivel Marinko nem átlagos rab, és jelenleg ő Magyarország legjobban őrzött fegyence, ennél nagyságrendekkel többe kerül az őrzése, ellátása. A 25 év, amelyet nálunk tölt, nem lesz olcsó, de ezt egy jogállamnak vállalnia kell.

• Milyen körülmények között raboskodik Marinko?

— A legszigorúbb szabályok szerint őrzik, a legcsekélyebb lehetősége sincs tehát sem egyéni, sem külső szervezett segítséggel való szökésre. Annyi információ jutott el hozzám, hogy a rab rajzol, fest, és egy alkalommal alkotásait bemutatták egy börtönkiállításon.

• Van-e még a tarsolyában újabb börtönkönyv?

— Több kötetet is írtam már — Arató László barátommal közösen — a szegedi Csillag börtönről, s az anyaggyűjtés folyamán számtalan olyan történettel  ismerkedtem meg, amelyről úgy éreztem, hiba volna egy dokumentumkötetben szerepeltetni. Most más formában, ezúttal szépirodalmi műfajban dolgozom fel. Az érdeklődő feltehetően egy novelláskötetet vehet majd kézbe. A műből kiderül, hogy milyen emberek a Csillagban raboskodók, milyen múlt áll mögöttük, miként élik meg a mostani életüket és az esetleges szabadulás után milyen jövő vár rájuk. Elgondolkodtató történetek… — mondta a Hét Napnak adott exkluzív interjújában dr. Bátyi Zoltán író, publicista.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink