home 2024. július 22., Magdolna napja
Online előfizetés
Marhahajcsárokból vitézek — Hajdúk a Hajnaliban
Dr. Csermák Zoltán
2023.06.16.
LXXVIII. évf. 24. szám
Marhahajcsárokból vitézek — Hajdúk a Hajnaliban

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora Szent Iván éjjelének hetében a hajdúvilággal foglalkozik. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogat.

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsorának középpontjában az elkövetkező héten a hajdúk története áll, amiben legendák lengik körül a valóságot.

Az egykor önálló közigazgatási egységként létező hajdúkerület az Alföld északkeleti részén helyezkedett el, Debrecen városától dél felé húzódva egészen a bihari határig. Lakói eredetileg gazdag vállalkozók által felbérelt marhapásztorok voltak a XV-XVI. században. A török hódoltság idején a szürkemarhával való kereskedelem busásan jövedelmező üzletnek számított. A ridegtartáshoz szokott csordákat lábon hajtották Észak-Itália és a német területek nagyvárosai felé. A határterületen vezető út nem volt veszélytelen, így az állatokat hajtó hajdúknak gyakran fegyverrel kellett védeniük a rájuk bízott javakat, viszont vállalkozásuk gyors haszonnal kecsegtetett. A híres énekmondó, Tinódi Lantos Sebestyén egyik debreceni őse is marhakereskedelemből tett szert kisebb vagyonra, amelyet saját hajdúcsapat szervezésébe fektetett, így idővel egy nagymarosi birtokot és nemesi címet tudott vásárolni magának.

A Habsburg császári kormányzat az oszmánokkal vívott tizenöt éves háború idején használta fel először az edzett hajdúk fegyverforgatási tudását. Egy részüket le is telepítette a királyi birtokokra, ahol – katonai szolgálat fejében – adómentességben részesültek. Többségük azonban továbbra is társadalmilag nehezen behatárolható szabad hajdú maradt. Amikor az évtizedes háborúskodásban kimerült bécsi udvar a kincstár feltöltésére koncepciós perbe fogta Észak-Magyarország leggazdagabb kálvinista főnemeseit, Bocskai István felhívására a hajdúk fegyvert ragadtak. A győztes szabadságharc után az időközben erdélyi fejedelemmé választott Bocskai ígéretéhez hűen letelepítette őket. Az 1605-ben kelt ünnepélyes okirat 9254 vitézt részesített földadományban és emelt nemesi rangra. A XVIII. század során a nagybirtokosok arra törekedtek, hogy a székelyekéhez nagyon hasonló hajdúkiváltságokat felszámolják. A hosszú éveken át tartó jogi küzdelemben számos hajdútelepülés vesztette el privilégiumait és süllyedt jobbágysorba; csak a Bocskai által kiváltságolt hat hajdúváros, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló és Böszörmény tudta megőrizni előjogait. Az általuk alkotott Hajdúkerület egészen az 1876-os vármegyerendezésig fennállt, ezt követően pedig Debrecen központtal Hajdú vármegye része lett.

Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..