A római katolikus egyház módosított a katekizmuson

A római katolikus egyház minden körülmények között elfogadhatatlannak nyilvánította a halálbüntetés alkalmazását, s ezzel megváltoztatta eddigi tanítását a kérdésben. Korábban a katolikus egyház évszázadokon át megengedte a halálbüntetés alkalmazását bizonyos ritka, szélsőséges esetekben. A leirat szövege szerint „a törvényes hatóság halálbüntetéshez való folyamodását hosszú időn át, szabályos eljárást követően, néhány bűntett súlyosságához mérten megfelelő válasznak és elfogadható, még ha szélsőséges eszköznek is tekintették, a közjó érdekében. Ma egyre inkább él az a meggyőződés, hogy az ember a méltóságát nem veszti el még a legsúlyosabb bűntények elkövetése után sem. Ezenkívül elterjedt az állam részéről a halálbüntetés értelmezésének egy új felfogása. Végül pedig a fogva tartás egyre hatékonyabb módját dolgozták ki, mely biztosítja az állampolgárok törvényes védelmét, de egyidejűleg nem veszi el a bűnöstől végleges módon a megtérés lehetőségét. Ezért az Egyház az evangélium fényénél tanítja, hogy »a halálbüntetés elfogadhatatlan, mert megtámadja az emberi személy sérthetetlenségét és méltóságát«, továbbá határozottan elköteleződik annak eltörlése mellett az egész világon.”                      

Szakértők szerint a katekizmus módosítása heves ellenállásba ütközhet olyan országokban, ahol sok katolikus támogatja a halálbüntetés alkalmazását, például az Egyesült Államokban. (www.vaticannews.va, MTI)

Matematikai díjat kapott, ott helyben ellopták tőle

Átadták a matematikai Nobel-díjnak is nevezett Fields-érmeket — és az egyik kitüntetettől néhány perc múlva ellopták. Caucher Birkar, a Cambridge-i Egyetem professzora telefonjával és pénztárcájával együtt a táskájába tette az érmet, majd otthagyta egy asztalon a pavilonban, ahol a díjátadót tartották. A táska eltűnt, és bár a biztonsági személyzet később megtalálta egy pad alatt, az érem már nem volt benne. A biztonsági kamerák felvételei alapján sikerült azonosítani a tolvajt. A Nemzetközi Matematikai Unió Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh matematikusoknak ítélte oda a Fields-érmet, melyet matematikai Nobel-díjnak is neveznek. A szervezet az 1936-ban alapított elismerést négyévenként ítéli oda negyvenévesnél fiatalabb matematikusoknak a területükön elért kiemelkedő eredményekért. A negyvenéves Caucher Birkar az irracionális geometria terén végzett kutatásaiért kapta meg az elismerést. Díjat kapott még a harminchat éves Alessio Figalli, a Zürichi Műszaki Egyetem tanára, a variációszámítás és a parciális differenciálegyenletek szakértője, a harmincéves Peter Scholze, a Bonni Egyetem munkatársa, aki huszonnégy évesen Németország legfiatalabb professzora volt, és akinek kutatásai a számelmélet meg a geometria közötti metszéspontra irányulnak, valamint a harminchat éves Akshay Venkatesh, aki a számelmélet és a reprezentációs elmélet kutatója a Princetonon és a Stanfordon. (Guardian)

Brexit — rengeteg kérdőjellel

Az új brit külügyminiszter szerint napról napra növekszik annak a veszélye, hogy megállapodás nélkül szűnik meg az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban. Jeremy Hunt a beiktatása óta adott első lapinterjújában, az Evening Standard című esti újságnak nyilatkozva sürgette az unió vezetőit, hogy bírják rá az Európai Bizottságot egy észszerű kereskedelmi megállapodás elfogadására. A konzervatív politikus bírálta az Európai Unió eddigi hozzáállását, mely szerinte a Nagy-Britannia és az európai országok közötti kapcsolatok, illetve a bizalom meggyengüléséhez vezethet, amiről úgy véli, súlyos geopolitikai hiba lenne. Jeremy Hunt úgy fogalmazott, egészen addig nőni fog annak az esélye, hogy nem születik megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, amíg az Európai Bizottság nem változtat hozzáállásán, mely szerinte arról szól, hogy kivárják, hátha Nagy-Britannia meghátrál. Ez azonban teljes félreértése a brit nemzetnek — hangoztatta a külügyminiszter. (Evening Standard)