home 2024. május 01., Fülöp napja
Online előfizetés
Magyarság, összetartozás, Petőfi
Kónya-Kovács Otília
2023.08.28.
LXXVIII. évf. 34. szám
Magyarság, összetartozás, Petőfi

Rövid idő alatt másodszor járt muzslyai küldöttség a magyarországi, Csongrád-Csanád vármegyebeli Sándorfalván. A csoportot Dobó József, a művelődési egyesület elnöke vezette. Ezúttal egy Petőfi-emlékmű avatásán vettek részt, majd a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület néhány szakcsoportja mutatkozott be.  

A muzslyai műkedvelők a Mozdulj! Petőfi! program keretében, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán emlékműsort készítettek, melyet Sándorfalvára is elvittek. A vegyes kar és a citerazenekar, valamint a Cickafark énekcsoport több megzenésített Petőfi-verset adott elő, továbbá Süveg Zita és Miklós Adrián Petőfi-verseket szavalt.  

— Nagyon örülök, hogy több év után Sándorfalvával ismét felmelegítettük a kapcsolatot, újra kölcsönösen látogatjuk egymást. Nekünk ez már a második ilyen jellegű fellépésünk, annak pedig mindannyian örülünk, hogy egy kis műsort is el tudtunk hozni a sándorfalviak ünnepségére. A fogadásunk olyan volt, hogy ilyenről csak álmodni lehet! A művelődési egyesületünk nagyon hálás ezért, hiszen szinte déltől egészen estig minden percünk ki volt töltve, vendéglátóink bemutatták a város nevezetességeit. Abban is megegyeztünk, hogy ezt a műsort, melyet a sándorfalvi közönség láthatott, Muzslyán is bemutatjuk a „hazai” közönségnek, mivel otthon még nem látták. Valamikor november folyamán tekinthetik majd meg ezt az emlékműsort Muzslyán, természetesen a Sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekarral kibővítve — mesélte Dobó József, aki még azt is hozzáfűzte, hogy a muzslyaiak régi álmát is a sándorfalviak valósították meg, amikor 2011-ben felavathatták az ajándékba kapott Petőfi-mellszobrot.


Az emlékmű leleplezése

A Petőfi-emlékmű avatása, majd a Petőfi-emlékest után Gajdos Pataki Zsuzsanna polgármester asszony elmondta, noha Petőfi soha nem járhatott Sándorfalván, hiszen harminc évvel hamarabb meghalt, mint ahogy a települést alapították, fontosnak tartják, hogy a magyar értékeinket a magyar költők révén is megőrizzék.

— Ha nem állítunk emlékművet, akkor elfeledjük a múltunkat. És hogy miért a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, miért a muzslai barátaink jöttek erre az ünnepségre? Azért, mert húsz évvel ezelőtt mi voltunk ott, és olyan erőt kaptunk, olyan megerősítést a magyarságunkhoz, amelyet szerettünk volna örökre megtartani. Ez a Petőfi-emlékmű-avatás azt hozta, hogy a műsort nem lehet mástól kérni hozzá, csak a kinti barátainktól. Én nagyon hálás vagyok, hogy láthattuk ezt az összeállítást, mert újra erőre kaptunk — hallottuk a polgármester asszonytól.

* A muzslyaiak viszont Sándorfalvának köszönhetik, hogy a művelődési egyesületük előtt Petőfi mellszobra áll, és így a kapocs még erősebb lett a két település között…

— Nagyon büszke vagyok arra, hogy azt a pályázatot annak idején én írtam és csináltam végig. Az avatáson sajnos nem lehettem ott, de azóta is tudom, hogy mennyire fontos ez a szobor az ottani magyarok életében. Amikor Dobó József fölhívott, hogy van ez a kis műsor, és találkozzunk, örömmel mondtam igent, mert közölte, hogy a muzslyai közösségnek erőt ad a szobor, erősíti az összetartozás érzetét. És az a kijelentése, hogy amióta létezik a szobor, azóta van hol ünnepelniük az ottani embereknek, annyira megindító volt számomra! Régen a politika szétválasztott bennünket, de egy fontos dolog van: egy vérből valók vagyunk, és ezt soha nem szabad elfelejtenünk.


Csoportkép az emlékműnél

* Sándorfalván több helyszín is Petőfi emlékét idézi: létezik egy Petőfi Emlékkönyvtár, van Petőfi utca, Petőfi-mellszobor, és most egy újabb helyszínen, a Május 1. téren áll a Petőfi-emlékmű…

— Petőfi Sándor gondolatai a mai napon is aktuálisak. Szeretjük, tiszteljük, nagyra becsüljük. Retkes Máté most már sándorfalvi, fiatal művészt kértük fel, hogy alkossa meg ezt az emlékművet. Ő Tiszakécskéről költözött hozzánk a feleségével, aki itt óvónő, és már néhány éve itt élnek közöttünk. Máténak van már egy alkotása a városunkban, hiszen alapítónkról, Pallavicini Sándorról is készített már egy szobrot — hangsúlyozta Gajdos Pataki Zsuzsanna.

Muzslya és Sándorfalva 2010 óta hivatalosan is testvértelepülések, előtte a művelődési élet mozgatói ápolták a barátságot, így húszéves múltra is tehető az együttműködés. Mindkét fél abban bízik, hogy a jövőben sűrűbbek lesznek a látogatások, így egymás jó példájából is tudnak majd „tanulni” a vezetők. Sándorfalva egy rohamosan fejlődő, szépülő település, 2005 óta városi rangú. Az utóbbi tíz évben egyre növekszik a lélekszám, csaknem 400-zal többen élnek Sándorfalván manapság, és ez az ottani jó életkörülményeknek is köszönhető. És amire a polgármester asszony nagyon büszke, sok fiatal költözik a településre: akik néhány évvel ezelőtt arra kényszerültek, hogy külföldre menjenek dolgozni, azok visszatérnek. Azt vallják, olyan szép emlékeik vannak a gyerekkorukból, a fiatalkori életükből, hogy ugyanazt szeretnék nyújtani a gyerekeiknek, azt az élményt, amelyet a településtől kaptak.

Bizony, ilyen „megerősítés” itthon, Muzslyán is elkelne.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..