Magyarnak lenni jó...
Tóth Tibor
2007.05.23.
LXII. évf. 21. szám
Magyarnak lenni jó...

Pirosi utarészletAz Újvidéktől nyolc kilométerre fekvő Piroson a lakosság lélekszáma két-három ezerről nyolcezer főre gyarapodott, a magyarság száma azonban a valamikori ötven százalékról mindössze tizenhárom százalékra esett vissza, így a legutóbbi népszámlálás adatai alapján hétszáznegyv...

Pirosi utarészlet

Az Újvidéktől nyolc kilométerre fekvő Piroson a lakosság lélekszáma két-három ezerről nyolcezer főre gyarapodott, a magyarság száma azonban a valamikori ötven százalékról mindössze tizenhárom százalékra esett vissza, így a legutóbbi népszámlálás adatai alapján hétszáznegyvenhét polgár vallja a magáénak Petőfi anyanyelvét. A magyarság rohamos csökkenésének egyrészt az elvándorlás, másrészt a beolvadás az oka. Az Újvidék, Kiszács, Futak, Bácspetrőc, valamint a Duna-Tisza-Duna-csatorna által határolt települést tizenegy tagú helyi tanács irányítja, közülük ketten magyar nemzetiségűek, az ellenőrző bizottság három tagja közül pedig egy szintén a magyarság soraiból került ki.
- 2006 augusztusában járt le a mandátuma a régi vezetőségnek, amelyben tíz radikális volt, s csak én képviseltem a VMSZ, illetve az itteni magyarság érdekeit. A tavalyi választások óta demokratikus meggyőződésű emberek irányítják a falut, a radikálisok közül egy sem került be a vezetőségbe. Hangsúlyoznám, hogy Piroson az emberek nem pártokra, hanem egyénekre szavaztak, nem azt nézték, ki melyik párt színeiben indul, hanem azt, ki milyen ember. Sajnos, a falu fejlődése érdekében nem tudunk túl sokat tenni, mivel mindenhol magas falakba ütközünk. Választások előtt elmentem az itteni magyarok táborába és mondtam nekik, hogy a két lehetőség közül nem tudom, melyik lesz a jobb. A radikálisok feletti győzelmünk esetén Újvidéktől nem kapunk semmit, mivel ott ők vannak hatalmon, ha pedig helyi szinten vereséget szenvedünk tőlük, akkor a falunak, valamint nekünk, pirosi magyaroknak lesz rosszabb. Legyőztük őket, és a feltevésünk beigazolódott. Hiába mondta Újvidék polgármester asszonya, hogy ő mindenki polgármestere akar lenni - tájékoztat Bancsi Ferenc, a pirosi helyi közösség alelnöke.
Bizony, így nem könnyű dolgozni, tervezni, hiszen az elképzeléseket egyetlen tollvonással eltörli a radikális újvidéki hatalom. A pirosi vezetőség ennek ellenére próbálkozik, legfőbb célja a mind nagyobb gondot okozó szennyvízelvezetés megoldása. A Tartományi Végrehajtó Tanács tervei szerint néhány faluban szennyvízelvezető csatorna épül, s ezek között Piros is előkelő helyet kap.
- Nagyobb esőzések alkalmával a mi gondjaink is megszaporodnak, de egyes, felelőtlen polgárok is tetézik a problémákat. A szennyvizet ugyanis azokba az árkokba engedik, amelyek a földek öntözésére szolgálnának. A szennyvízelvezető csatorna megépítésével választási ígéretünket is teljesítenénk. Sajnos, többet a fent említett okokból nem tudunk tenni - tudom meg az alelnöktől.
A faluban példásak a nemzetek közötti viszonyok - egyedül a vegyes házasságból származó gyermekek fitogtatják néha erejüket az itteni magyarságon gyakorolva -, a menekültekkel sem gyűlt meg az őslakosság baja. Majdnem minden utca aszfaltozott, s a telefon- és a gázhálózat is a falu lakosainak kényelmét szolgálja. A kisipari műhelyek közül többek között pék, hentes, asztalos, bádogos is található, hamarosan pedig egy több munkást foglalkoztató, nagyobb asztalosműhely is nyílik.
- A pirosi magyarság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, főleg búzát, kukoricát és szóját termesztenek, amelyek egyre kisebb hasznot hoznak. Nyereségesen működött a szövetkezetünk, amit egy magyar barátunk ,,sikeresen” eladott. Megáll az ész, hogy adhatta el a társadalmi vagyont, amit őseink építettek, fejlesztettek. A munkanélküliség nem annyira jellemző a falura, ebben valószínűleg a város közelsége is szerepet játszik, hiszen aki dolgozni akar, ha máshol nem, Újvidéken biztosan talál munkát. A tartományi székvárosban rengeteg helyen építkeznek, ott pedig mindig szükség van a munkaerőre - mondja Ferenc.
A szennyvízelvezetőn kívül még egy nagy környezetvédelmi probléma megoldása várat magára. Húsz éve épült a faluban egy aszfaltbázis, ami folyamatosan szennyezi a környezetet. A bázis vezetői szerint környezetkímélő technológiával dolgoznak, de a lakosság állítása szerint ez nem igaz, hiszen a levegőben érezni lehet a kellemetlen szagokat, valamint a növényeken is gyakran láthatóak a szennyezés nyomai. Elméletileg tavaly októberben a bázis beszüntette működését, a gyakorlatban azonban egészen más tapasztalható, és a tények is mást mutatnak.
Piroson igencsak szűkösek a fiatalok szórakozási lehetőségei, hiszen egyetlen kávézón kívül semmi más nem áll rendelkezésükre. Így az ifjú nemzedék kénytelen Újvidékre, Kiszácsra és Bácspetrőcre utazni, ha tartalmasabb kikapcsolódásra vágyik, vagy esetleg bekapcsolódik a helybeli labdarúgó- és kosárlabdaklub, valamint a vadász- és a halászegyesület munkájába. Ferenc elmondta, hogy a magyarok beolvadása szinte megállíthatatlan folyamat, s ezzel kapcsolatban borúlátó a jövőt illetően.
Büszkén vállaljuk magyarságunkat
A többségi nemzetbe való beolvadás ellen, s a magyarság megmaradásáért harcol a Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, amely az egyetlen csoportosulási lehetősége az itteni magyarságnak. A több mint kétszáz éves egykori iskolaépület kívülről nem nyújt túl barátságos látványt, belülről azonban más kép fogad: mind az öt helység fehérre meszelt falain díjak, serlegek, elismerések, valamint a magyarság jelképei láthatók. Smit Ibolya, a Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke elmondta, hogy az egyesület 2000 decemberében huszonöt taggal alakult, ma pedig mintegy hetvenen vannak. Az egyesület először az egyház épületében működött, majd magánházba költözött, végül pedig birtokába vehette a régi iskola épületét.
- 2005 februárja óta vezetem az egyesületet. A VMSZ-tagokkal közösen helyrehoztuk a helységeket, a helybeli Szent Száva Általános Iskolával együtt pedig a fűtési gondokat is megoldottuk. Az iskola hozzánk is átvezette a fűtést, így amikor az iskolát melegítik, akkor mi is meleg helységben gyakorolhatunk. Ígéretet kaptunk az épület külső felújítására, május folyamán új tetőszerkezetet kapunk, és a falakra is új vakolat kerül. Az iskola eszközöket kapott a tartományi oktatási titkárságtól a felújításra, mi pedig az iskolától kapunk anyagi támogatást - tudom meg az elnöknőtől.
Az egyesület keretében sikeresen működik a kézimunka-szakcsoport - amely nemrégiben Törökbecsén, a Vajdasági Kézimunka-kedvelők Szövetségének a kiállításán különdíjat kapott -, a sakk-, a kártya-, valamint a hagyományápoló szakkör. Minden második szombat este társas estet szerveznek, amelyeket mintegy ötven ember látogat rendszeresen, gyakran még báloknak is otthont ad az épület. A közelmúltban nagy érdeklődést kiváltó számítógép-tanfolyamra került sor, ami megerősítette az e-magyar pont létesítésének szükségességét Piroson.
- Sajnos, tánccsoportot nem tudunk összehozni, mivel kevesen vagyunk és a gyerekek közötti korkülönbség is igen nagy. Viszont alkotóműhelyeket szervezünk, az iskola tanítónői pedig különböző műsorokat készítenek a gyerekekkel. Így megtarthattuk a Napsugaras åsz nevű rendezvényt, de az anyák napi műsornak és a farsangi mulatozásnak is otthont adtunk. Különböző kiállítások alkalmával a gyerekek is alkotnak valamit, amit örömmel teszünk közszemlére. Sakkozóink felvették a kapcsolatot a tiszakálmánfalvi sakkozókkal, s évente többször is ,,ádáz' mérkőzéseket vívnak velük. Kézimunkázóink évente két-három kiállítást rendeznek, valamint az ő nevükhöz fűződik a Kézimunka-kedvelők találkozójának a megszervezése is, melyre több mint kétszáz részvevő érkezik - mondja Ibolya.
Az egyesület a tartományi kisebbségügyi, közigazgatási és jogalkotási titkárságtól kap eszközöket a működésre, a különböző rendezvényekhez - mint amilyen a június 28-án sorra kerülő falunap -, szükséges eszközöket pedig pályázatok útján szerzik be. Különböző adományok is előfordulnak, így a művelődési egyesület a Mozaik Alapítványtól egy színes televíziót és egy DVD- lejátszót kapott.
A pirosi Szent Száva Általános Iskolában elsőtől nyolcadik osztályig harminchat gyermek tanul magyar nyelven. Ennél jóval nagyobb a magyar anyanyelvű tanulók száma, de sok szülő szerb tannyelvű tagozatra íratja a gyermekét. Ez okból ősszel mindössze három gyermek iratkozik magyar első osztályba.
- Az óvodában sokkal több a magyar gyermek, de mire iskolába kellene indulniuk, egyszerűen eltűnnek. Az iskolatanács tagjaként próbálunk a szülőkre hatni, hogy ne írassák gyerekeiket szerb nyelvű tagozatra, mert a végén megszüntetik a magyar osztályokat és újbóli megnyitásuk nem lesz könnyű. A 90-es évek elején megszüntették a magyar felső osztályokat, mert a negyedik után a magyar gyerekek szerb nyelvű tagozatokra jártak tovább. Négy évvel ezelőtt kérvényeztük, hogy újra legyen magyar felső osztály, ami hála az akkori tartományi oktatási titkárnak, Bunyik Zoltán úrnak, sikerült is. Pillanatnyilag vannak magyar nyelven felsős tagozataink, de ha a szülők nem íratják magyar nyelvű tagozatra a gyermekeiket, akkor félő, hogy újra megszűnnek - hívja fel a figyelmet a veszélyre Ibolya.
A faluban kevés a magyar nemzetiségű ember, ezért óriási jelentőségű a magyar szervezetek közötti együttműködés. Az egyesület által rendezett ünnepségek rendszeres vendégei: a református egyházat képviselő esperes úr, valamint a VMSZ helyi szervezetének képviselői, hiszen az elnöknő szavaival élve együtt kell működni, hiszen, ,,ha elhanyagoljuk az együttműködést, akkor ennyien sem leszünk'.
- Számunkra fontos, hogy egységes magyar kultúraként létezhessünk és büszkék legyünk arra, hogy magyarok vagyunk itt, Piroson. Az embereknek vállalniuk kell a magyar sorsközösséget. Amíg polgáraink nem látják, hogy milyen tevékenység folyik az egyesületben, hogyan próbáljuk összehozni a magyarságot, addig nem jönnek. Amint megteszik az első lépést és látják, hogy itt mi történik, egyből rájönnek, hogy érdemes vállalni a magyarságukat. Felhívnám az emberek figyelmét, hogy vallják és vállalják magyarságukat és ismerjék be, hogy jó magyarnak lenni - mondja Ibolya.
Hamarosan magyar helységnévtábla
Bácsi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség pirosi helyi szervezetének elnöke elmondta, hogy 2003-ban huszonhárom alapító taggal kezdték a munkát, mára pedig a létszámuk eléri a hatvanat. A szervezet első nagyobb megmérettetésére a 2004-es tartományi választásokon került sor, amikor kezdőként elfogadható eredményt értek el. Következtek a pirosi helyi választások, amikor a tizenegy tagú tanácsba kettő, a háromtagú ellenőrző bizottságba pedig egy VMSZ-tag került.
- Bancsi Ferenc kapta a legtöbb szavazatot, neki kellett volna a falu elnökének lennie, mindezt azonban hosszabb gondolkodás után mégsem vállaltuk. Túl nagy volt a tét. Az egyik dolog a helyi szennyvízlevezető csatorna problémája, a másik pedig a helyi kápolna ügyének a megoldása. Mindkét irányba hasznos lépések történtek. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a Fehér Ferenc MME-vel, a református egyházzal és a helyi iskolával is - mondta a VMSZ helyi elnöke.
A régi iskola épülete, azaz a művelődési egyesület jelenlegi székháza a református egyház tulajdona, amiről egy emléktábla is tanúskodik. Ebben az épületben a művelődési egyesületen kívül a VMSZ helyi szervezete is kifejti tevékenységét.
- Mindannyian a magyarság érdekében dolgozunk, senki sem akarja kisajátítani az épületet, sőt minden ide jövő dinárt a magyarság működésére fordítunk, s egy percig sem kérdőjelezzük meg, hogy ki a tulajdonos. Az épület használati jogával az iskola rendelkezik, mindez nemsokára visszakerül a református egyház hatáskörébe, s mi akkor az egyházzal igyekszünk megtalálni a közös nevezőt, hogy továbbra is itt maradhassunk - tudom meg Bácsi Sándortól.
A helyi szervezet további tervei felől érdeklődve Bácsi elmondta, hogy a párt csúcsvezetéséhez hasonlóan a pirosi helyi szervezetben is a fiatalításon van a hangsúly. Igaz, hogy helyi szinten viszolyognak a fiatalok a politikától, de van néhány fiatal tag a helyi szervezetben, akik tovább képviselhetik a pirosi magyarság érdekeit. Feltűnő, hogy a faluban sem az utcanév-, sem a helységnévtáblán nem szerepel a magyar elnevezés. A VMSZ pirosi szervezete ezen is változtatni akar, s ennek érdekében lépéseket foganatosít az illetékes szerveknél. Az újvidéki helyi szervezeten keresztül néhány fiatal számára szeretnének munkalehetőséget biztosítani, emellett pedig a szennyvízelvezető csatorna kérdése és a kápolna rendezése élvez elsőbbséget.
Mindezen feladatok megoldására reményt ad a faluban működő demokratikus vezetőség, habár a falak néhány kilométerrel odébb még mindig ott tornyosulnak nemcsak a pirosi, hanem az egész vajdasági magyarság és egyáltalán minden demokratikus gondolkodású ember előtt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..