Az óbecsei közönség Bicskei Gabriella 2013-ban megjelent Puha kert című prózája után a 2023-ban Lordanya képpel címmel, a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent regényével ismerkedhetett meg.

A kötet illusztrátora Sagmeister Peity Laura magyarkanizsai képzőművész volt. Alkotásai összeolvadnak a szöveggel, a gondolatot képpé alakítja. Külön érdekességük, hogy annak ellenére, hogy a képeknek megvan az eredeti címe, a kötetben aláírásként mindegyik alatt egy szöveg jelenik meg, ami azt a benyomást kelti, hogy a festő reális gondolata összefonódik a könyvben megjelenő autentikussággal, de a fikcióval is.

A regény két részből áll. Az olvasó az egyik pillanatban úgy érzi, detektívtörténet áll előtte, a másikban a művészetet, azon belül a festészetet tárja elé a szerző, aztán a mű szerelmi regénnyé válik. A sorrend nem lényeges, a színek és a hangulatok, talán a cím is, a figyelem reflektorfényébe állítja a főszereplőt. Vajon ki a főszereplő? A lappangó festmény? Valamelyik szereplő? Az olvasó dolga, hogy eldöntse.

A semmiből előkerült festmény kelti fel a szerző érdeklődését. Tihanyi Lajos műve. A falon csüng, eltitkolva az alkotót és a mű elkészítésének idejét. Tájkép Margit híddal, ez a címe és ez sejlik fel rajta. A hallássérült Tihanyi Lajos (1885-1938) az egyik legkeresettebb klasszikus magyar festő volt. Vajon az ő festménye az a kép, amely száz éven át egy család rejtett kincse volt? Tihanyi lajstromot készített a képeiről – magyarázta Bicskei Gabriella, de az említett festmény valamiért kimaradt. Eddig a valóság.

A kép útja ismeretlen, a lehetséges állomások a homályban maradtak. Az író újra írja a történetét. Kötetében egybefonódik a valóság és a fikció. Hitelesnek tűnik, aztán mégis az író ötletének.

A magyarázatba bekapcsolódott Sagmeister Peity Laura is. Tihanyi több perspektívát használt egy képen belül – mondta. A szerző ugyanazt teszi a szöveggel. Úgy tűnik, több nézőpont érvényesül benne, így válik objektívvé. Sok a szereplő, és a szereplők között a szerelmi négyszög. Szerelmi háromszög lenne, de a szerző megsajnálja egyik pár nélkül maradt szereplőjét és mellé rendel valakit.

Levelek kerülnek elő. Találkozik az író és a szereplő, a múlt árnyéka és a jelen lehetősége – a levelek olvasásával az író átjut a misztérium világába.

Orovec Krisztina megemlítette a homoklakókat. Hogyan vállunk homokemberekké? – teszi fel a kérdést, és érkezik a válasz: az emberek szembesülnek a provincia életkörülményivel. Elvágyódnak, mégis maradnak. Álmodoznak és felébrednek.

A kérdés talán meg lett válaszolva: a kép autentikus, a többi szintén – részben.