Felderenghet bennünk múzsája, Gyarmati Fanni, vagy küzdelmes utolsó útja, mely során egy szörnyű háború viszontagságaiban fogolyként menetelt a halálba. Utolsó műveit munkaszolgálatosként írta. A szerbiai Bor melletti Lager Heidenauból 3200 társával együtt, reményekkel telve, költészetbe vetett hittel indult útnak, mit sem sejtve arról, hogy végül nem érhet haza.

Fotók: Facebook/Szekeres László Alapítvány

Radnótiról olvasva mélyen elgondolkozunk a költő megpróbáltatásokkal teli szomorú végzetéről, de vajon valóban át tudjuk érezni a szenvedését? A válasz: nem. Bizonyos szintig beleélhetjük magunkat a háború áldozatainak fájdalmába, de a csontig hatoló bizonytalanságról, félelemről, megalázottságról, és nélkülözésről csak az vallhat őszintén, aki valóban részese volt az emberiség egyik legszörnyűbb tragédiájának.
Mégis van egy személy, aki megpróbálkozik a múlt felidézésével és rekonstruálásával, hogy az utókor átérezhesse, és testközelivé váljon számára Radnóti Miklós utolsó útja a bori táborból. Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versvándor eltökélte, hogy végig járja az „erőltetett menetet” Radnóti születésének 110. és halálának 75. évfordulóján. Az út 25 napig tartott, három országon át, egészen Abdáig, ahol a magyar keretlegények végeztek a költővel. A szabadkai Szekeres László Alapítvány Csütörtök esték elnevezésű programsorozatának keretén belül mutatták be Tóth Péter Lóránt gyalogos verszarándoklatáról szóló, Radnóti nyomában című, hatvan perces dokumentumfilmet. A közönség részese lehetett egy beszélgetésnek is a film rendezőjével, Herczeg Zsolttal, a Pannon RTV munkatársával, melyet L. Móger Tímea vezetett. Az eseménnyel Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékeztek.

Herczeg Zsoltnak ez volt első egész estés filmje, amelyet 2019-ben forgattak. A film 2020-as bemutatására a világjárvány rányomta bélyegét, nagyban megnehezítve az alkotói utómunkát. A készítők célja az volt, hogy emléket állítsanak Radnótinak, és azoknak, akik a második világháború következtében vesztették életüket. A film ötvözi a szituatív és a kreatív dokumentumfilm sajátosságait, tényeken alapul, de a folyamatos új ingerek újabb és újabb reakciókat váltanak ki a szereplőkből. A rendező beszámolója alapján a forgatás egyaránt volt lelkileg és fizikailag is megterhelő a csapat számára. Kihívást jelentett megtalálni néhol a helyes útvonalat, már az első nap eltévedtek, nem beszélve a lelki megpróbáltatásról, amikor a főszereplő testközelből élhette át egy-egy Radnóti művészetére kihatással lévő helyszín erejét. A filmben, amellett hogy földrajzilag pontosan nyomon követjük a költő haladását, meg-megállva lírai képek kíséretében hallgathatjuk Radnóti verseit Tóth Péter Lóránt magával ragadó előadásában. Kiváltképp megható jelenet, amikor egy tiszakálmánfalvai idős bácsi mesél arról, miként látta gyermekként a házuk előtt elhaladó menetet. A teremben a vetítés alatt minden jelenlévő lélegzetvisszafojtva hallgatta a beszámolóját.
A dokumentumfilm, amely a Pannon RTV gyártásában készült, több elismerést is kapott, köztük a Vas megyei Vas-Film Független Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. A film a 90 perces egész estés változatban, és egy 13 részes dokumentumfilm sorozatban is elérhető a Pannon RTV YouTube csatornáján. A rendező szerint a sorozat főként dinamikájában tér el a filmtől, és természetesen több részletet mutat be az úton történtekből.

A történet, amit ez az alkotás elmesél, egyáltalán nem vidám, nem olyasmi, ami után az ember egy hosszú nap után vágyik, de megéri megnézni. Rádöbbent arra, mennyire fontos emlékeznünk a múltunkra, hogy lehessen jövőnk.