„Lődd ki a nyilad a csillagokig...”
Farkas Zsuzsa
2013.10.02.
LXVIII. évf. 40. szám
„Lődd ki a nyilad a csillagokig...”

Huszonöt éve halt meg Székely Tibor, a nagy világutazó, humanista — A szabadkai eszperantisták megemlékezésén jelen volt Szegeden élő özvegye, Székely Erzsébet és Belgrádban élő unokahúga, Ljiljana Sekelj Milenković is, akik új, érdekes történeteket meséltek az életének utolsó szakaszát Szabadkán töltött kivételes személyiségről

Négyéves volt, amikor a bátyja megmutatta neki a glóbuszt, s elmagyarázta, hozzánk viszonyítva hol van Amerika: a Föld túloldalán. Aztán ebédhez ült a család, de a kis Tibor helye üresen maradt. A kertben akadtak rá, kezében egy játéklapáttal, egy földbe vájt gödörben. Hát te mit csinálsz itt? — kérdezték tőle álmélkodva. Megyek Amerikába! — kiáltotta.
Tizennyolc évesen, egyetemi tanulmányai idején, Zágrábban tűnt el ismét nyomtalanul, albérleti lakásában mindent érintetlenül hagyva. A gazdasszonya, a kollégái, a családja, még a rendőrség is hiába keresték, aztán két hónap múlva, mintha mi sem történt volna, újra megjelent — zsebében a kézzel lejegyzett cigány grammatikával és szótárral, s folytatta ott, ahol abbahagyta. Az történt ugyanis, hogy egy cigánykaraván haladt át a városon, s Tibor nem tudva ellenállni világfelfedező szenvedélyének, csatlakozott hozzá. Azt mondta, mint mindig: hajtotta a vére.
Sikerrel diplomázott — a legfiatalabb hallgatóként — a jogi karon, de sohasem lépett erre a pályára. Szülői utasításra, muszájból választotta csak, mivel „világcsavargók számára nem nyílt semmilyen egyetem”. Közben pedig elsajátította a nemzetközi nyelvet, az eszperantót, s ez később életének fontos része lett. Hosszú éveken át ő látta el például az eszperantista írók világszövetségének az elnöki tisztségét. Kalandos utazásairól szóló könyveit a világ sok nyelvére lefordították, a Kumevavát például összesen 24-re, pont annyira, amennyit maga is tanult, jegyzi meg özvegye, Erzsébet, hozzátéve, hogy Kínában és Japánban ma újra nagy az érdeklődés egyedülálló személyisége és gazdag munkássága iránt.
„Lődd ki a nyilad a csillagokig, hogy utat mutasson az éjszakában szomorkodóknak!” — írta annak a gyűjteményes verskötetnek az előszavában, amelyben azoknak a népeknek a költeményei olvashatók, amelyeknek nincsenek írásos nyelvemlékeik. „De vigyázz! Úgy lődd ki a nyilad, hogy ne sérts meg vele senkit és semmit sem!” — tolmácsolja az eszperantóul leírt sorokat emlékének hű ápolója, Székely Erzsébet. 
— Bárhova is ment, bármilyen veszélyes helyekre, ha vadállatok vagy emberevők közé is, sohasem vitt magával fegyvert — gombolyítják tovább az emlékek fonalát jó ismerői. Élj összhangban a természettel, tisztelj és becsülj minden embert egyformán, tekintet nélkül a bőrszínére, nemzeti és egyéb hovatartozására, a képzettségére, társadalmi rangjára, hiszen mindnyájan az emberiség nagy családjához tartozunk, bármelyik részén élünk is a földnek. Mindenhol voltak barátai, jóakarói a világban, a királyi családoktól kezdve a kőkorszaki körülmények között élő törzsekig. „Én nem anyagi javakat, hanem barátokat gyűjtöttem”, mondogatta, „s ennek köszönhetően tízszer annyit éltem, mint mások.”
Ljiljana hozzáteszi: A belső lényegük alapján ítélte meg az embereket, s valójában nem is utazni szeretett, hanem társalkodni, tanulni az emberektől. Az élményeit, tapasztalatait aztán megosztotta másokkal a világ jobbá tételének reményében. Magánéletéről nagyon keveset beszélt.
Íme még egy most hallott kis történet róla:
— Apámtól, Antonijétől tudom — mondja Ljiljana —, hogy az én nagyapám, aki állatorvos volt, lovagolni is megtanította négy gyermekét. Tibor ötévesen felmászott egyszer a ló hátára, és sétára indult vele a szelíd pejkó, de a gyerek nélkül tért vissza. Leesett róla a „lovas”, és eltörte a kezét. Nagyapám vette gondjaiba, de állatorvosként sajnos nem a legszakszerűbb módon, s Tibor aztán élete végéig nem tudta rendesen behajlítani a könyökét. Mivel örökmozgó, csintalan gyerek volt, a családfő megkérte a tanítót, engedje meg, hogy már ötévesen bent legyen az órákon, hátha ez megfegyelmezi. Mint a szivacs, nyelte magába a tudnivalókat, s hatévesen már nem elsőbe, hanem rögtön második osztályba indulhatott. Így fejezhette be a legfiatalabb hallgatóként az egyetemet.
Azzal kapcsolatban, hogy miként került ki Argentínába, 1939-ben, több feltevés van. Ljiljana szerint mivel akkor már javában tartott a háború, zsidó barátai menekülni készültek. De hova? Menjünk Argentínába, mondta Tibor, aki akkor már újságíróként dolgozott, vegyünk ott egy farmot, s éljünk ott. De hát senki sem tud közülünk spanyolul! Dehogynem. Én tudok. Majd tartok nektek órákat! — erősködött. Dehogyis tudott! Másnap azonban vett egy spanyol nyelvkönyvet, elolvasott belőle néhány leckét, és amit megtanult, „előadta” nekik. Aztán őt állítólag kiküldte egy zágrábi újság Argentínába, hogy riportokat írjon a kivándoroltakról. Hajóra szállt, s tizenöt évet töltött Dél-Amerikában. Közben megmászta az Aconcaquát, bejárta Brazília őserdeit, könyvei bestsellerek lettek világszerte... Életének ezek a részletei már ismeretesek, azt azonban még nem mondta el róla senki, hogy hipnózissal is foglalkozott, méghozzá sikeresen, aminek az alapja az erős akarat. Az, hogy az ember erősebb egyéniség legyen a médiumánál. Úgy kezdd az edzést, hogy minden reggel hideg vízzel lezuhanyozol. Télen is! — tanácsolta. Egy darabig bírtam... — mosolyog Ljiljana. — Nem azért állt közel hozzám, mert rokoni szálak fűztek hozzá, hanem mert a barátomnak éreztem. S csodáltam a világhoz és az emberekhez való őszinte, igaz viszonyulását.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..