— Van egy ötletem, pályázzunk, indítsunk vállalkozást! Van egy kis családi vállalkozásom, fejlődnék! Van családi gazdaságom, hatékonyabb lennék! Van egy házastársam, szeretnék saját otthonba költözni! Gazdálkodom, újabb földterületet vásárolnék! Sikeres vállalkozó vagyok, szeretnék több országba eljutni, innovációt bevezetni! — sorolja Juhász Bálint, mennyi kérdéskörről tud beszélni az öt évvel ezelőtt létrehozott Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjeként, és hozzáteszi, annak is örül, hogy a magyarországi befektetők is számba veszik azt a lehetőséget, amelyet az alapítvány kínál. — A magyar közösség felértékelődött a gazdaságfejlesztési program által is, és a jó viszony a két ország között nemcsak a befektetőknek, hanem a teljes magyar közösségnek is a javára válik, a program pedig mindenkinek segítség, biztos pont, kapaszkodó. Az első fejlesztési ciklus végén volt egy felmérésünk, amikor rákérdeztünk, hol tervezik a jövőjüket azok, akiket támogattunk, a családtagjaik és a foglalkoztatottjaik. 95 és 97 százalék között alakult mindegyik kérdésre a válasz, hogy itt, Vajdaságban. A támogatott vállalkozások összességében nagyjából 12 500 embernek adnak munkát, az 5600 családi gazdaságnak nyújtott segítségünk pedig legrosszabb esetben is legalább hárommal szorzandó, annyi embert ért el. Nagyon színes a paletta, a 14 000 pályázatban benne van a rutin is, az egyszerű, de a boldoguláshoz nagyon szükséges dolgok, mint az eke, a permetező vagy egy tehergépjármű, valamilyen CNC-gép, mely már egy kicsit az innováció felé hajlik. Ám benne vannak hatalmas dolgok is, melyekre méltán lehetünk büszkék — hangsúlyozza. — El tudjuk mondani, hogy Vajdaságban saját fejlesztésű, ergonomikus iskolatáskát gyártunk, melyet csaknem harminc országba exportálunk. A fűszernövények, gyógynövények piacán Japánban próbálkozunk, Ausztria már alapértelmezett, sőt, Indiába is eljutottunk. Vagy azt mondhatjuk, hogy létezik már vajdasági magyar méz, az integrációszervezésnek köszönhetően jött létre, és már Kanadában is ismerik. A vajdasági motívumos, újragondolt szegedi papucs története is nagyon szép, a legújabb fejlemény, hogy az adai vállalkozó Benkő Lászlónak, az Omega együttes billentyűsének készített egyet, és a rockmúzeumban lesz kiállítva. A papucskészítő közben a népművészet mestere lett, pedig onnan indultunk, hogy azzal keresett meg bennünket, lehet, hogy utcára kerül a két kiskorú gyermekével, egyedülálló apaként. Se lakni, se dolgozni… Ada községben kinéztek egy házat, mely lakhatásra és műhely-kialakításra egyaránt alkalmas volt, pályáztak, nyertek, beköltöztek, és az apa az otthon nyújtotta biztonságban elkezdett kreatívkodni, dolgozni, alkotni, papucsa pedig meghódította a piacot. Vagy az általam nagyon sokat emlegetett zentai kézműves-csokoládé története is mennyire értékes, családi, közösségi, édességipari és turisztikai szempontból is értékelhető. Két fiatal külföldön járva meglátta a lehetőséget a csokiban, hazajöttek, vállalkozást indítottak. Nem a mi támogatásunkból nyitották, viszont fejlesztésre már nálunk pályáztak. Micsoda kellemes meglepetés volt számomra 2017-ben, hogy a legnívósabb borszaküzletben „szembejött” velem ez a csoki, ma pedig már ott tartunk, hogy a belgrádi nemzetközi repülőtéren külön dizájnstandon árulják! A fiatalok közben házastársak, szülők lettek, és Zentán, a városházán nyitottak üzletet. Azontúl, hogy a kis manufaktúrájuk működik, csokoládéboltot és csokimúzeumot, valamint fagylaltozót is létrehoztak, és a legutóbbi hírek szerint újragondolták a téli fagyit. De hogy a nagyokról is beszéljünk, van egy 750 embert foglalkoztató vállalkozás, mely Európa második legnagyobb üvegszövetgyártója és harmadik legnagyobb forgalmazója, a kínaiakkal versenyezve érte el ezt az eredményt, bejutva az igen kényes német és francia piacra is, mindezt pedig innen, Szabadkáról, főleg magyarokat foglalkoztatva, magyar anyavállalattal. Az is nagyon fontos, hogy 2016 után új magyar cégek jöttek létre Vajdaságban, nagy piaci szereplők a mezőgazdasági szektorban, illetve a pénzügy és az idegenforgalom területén is számottevő magyar tőke jelent meg a szerbiai piacon. Azt mondják, a gazdaságfejlesztési program is jó tényező, megfelelő befektetési környezetet eredményezett Szerbiában. A képzeletbeli listán a beruházók között jelentősen előrelépett Magyarország, húsz év lemaradását próbálva lefaragni, hiszen a 2000. év után jöttek a franciák, a belgák, az osztrákok, a németek, az olaszok, viszont a magyar tőke valami miatt elmaradt, egészen idáig.

A Prosperitati létrehozását 2015 novemberében jelentették be, 2016 januárjában jegyezték be, és már az év január 31-én kiírták az első pályázatokat. Egy új nemzetpolitikai eszköz került a magyarság kezébe.

— Akkor arról beszéltünk, hogy a lehetőségből valóságot kell kovácsolni, hogy olyan lehetőség birtokába jutottunk, amelyet nem szabad elszalasztani. Nemcsak magunk, hanem a Kárpát-medencei magyarság miatt is. Azóta nemcsak Vajdaságban, hanem Kárpátalján, a Felvidéken, Erdélyben, a Drávaszögben, a Muravidéken is megvalósul hasonló program, mely a szülőföldön nyújt kapaszkodót. Nem azt mondom, hogy egy alapítvány vagy egy program önmagában trendeket tud megváltoztatni, hiszen világjelenség az elvándorlás, azt viszont bizton állíthatom, hogy több tízezer embernek megadtuk a döntés lehetőségét. Aki itthon szeretne boldogulni, az kap hozzá támogatást az alapítványtól. Büszke vagyok arra a teljesítményre, amelyet az alapítvány az elmúlt öt évben megvalósított. Büszke vagyok a munkatársaimra, hiszen csapatban értük el azt az eredményt, amelyet sikerült a közösség asztalára letenni. Büszke vagyok arra, hogy elismerően szólnak a programról mind az anyaországban, mind itt, Vajdaságban. Köszönettel tartozunk a Vajdasági Magyar Szövetségnek, hogy kidolgozta és kiharcolta a stratégiát, illetve a programot, és hogy megadja a politikai támogatást a program megvalósításához, hogy az első fejlesztési ciklust egy második is követhette. Hálásak vagyunk az anyaországnak, hogy támogatja az elképzeléseinket, és gondoskodik a szükséges forrásokról. Abban bízunk, hogy a programnak a második ciklus után is lesz folytatása. Ebben a második körben még várnak ránk pályázatok, folyamatban levők is vannak, írunk is ki, a turizmusban is tudtunk egy picit előrelépni, 10 szálláshely újul meg, ezek között 4 hotel.

Szerződésaláírás 2019-ben (MTI/Molnár Edvárd)

Juhász Bálint azt is elmondta, hogy majdnem 700 új vállalkozás jött létre a 2100 meglevő mellett. A szépségiparban vállalkozóknak igen magas a számuk, ez egy erős piac, hiszen a szépségért hajlandóak vagyunk fizetni. Sok mester nyitott céget a Prosperitati támogatásával, asztalosok, kőművesek, ácsok, szobafestők, vízvezeték-szerelők stb., ami nem egy innovatív dolog ugyan, de köztudomású, hogy egy-egy jó szakemberre hosszú napokat, heteket, sőt akár hónapokat kell várni. Itt is van egy nagy piac, melyet jó, ha mi lakunk be, és ehhez lehetőséget, támogatást adunk, merthogy ezek a mesterek számlaképesekké válnak, és nemcsak a lakossági, hanem a céges vagy akár az önkormányzati megkereséseknek is eleget tudnak tenni — fogalmazott Juhász Bálint. Hangszerkészítők, aranyművesek, programozók, tervezők, mérnökök is éltek az alapítvány startuppályázata kínálta lehetőséggel. A Prosperitati ügyvezető igazgatója hozzátette, a 2016. és a 2018. évi kezdő vállalkozások közül összességében 91 százalékuk működik, tehát 10-ből 9 fennmaradt a piacon.

Fotó: Prosperitati