Látszatdecentralizáció

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Látszatdecentralizáció

Pásztor Bálintot, a VMSZ parlamenti frakcióvezetőjét kérdeztük az önkormányzatokkal, illetve a decentralizációval kapcsolatban* Hogyan kell értelmezni a helyi önkormányzatoknak a pénzellátásával kapcsolatban elfogadott törvényjavaslatot? Mi következhet ennek az elfogadásából, azaz milyenek...

Pásztor Bálintot, a VMSZ parlamenti frakcióvezetőjét kérdeztük az önkormányzatokkal, illetve a decentralizációval kapcsolatban
* Hogyan kell értelmezni a helyi önkormányzatoknak a pénzellátásával kapcsolatban elfogadott törvényjavaslatot? Mi következhet ennek az elfogadásából, azaz milyenek lehetnek a törvény mellékhatásai?
- Érdemes talán azzal kezdeni, hogy a VMSZ parlamenti frakciója szerint ez egy látszatdecentralizáció első lépése, amellyel nemcsak az a gond, hogy e javaslat alapján nem lehet valódi decentralizációról beszélni, hanem az is, hogy ezek a törvényben foglalt megoldások veszélyt jelentenek egyrészt Vajdaság Autonóm Tartomány, másrészt pedig az önkormányzatok pénzellátása szempontjából is. A törvényjavaslat lényege egyébként az, hogy a bérek után fizetett adókból befolyó pénzek 80%-a maradna az önkormányzatoknál, nem pedig 40%-a. Ez persze önmagában támogatandó megoldás lenne, a veszélyt viszont mi abban látjuk, hogy elfogadták a Demokrata Párt indítványát, melynek az a lényege, hogy csak a legfejletlenebb önkormányzatok számíthatnak a jövőben a köztársasági költségvetés pénzeszközeire. A rendszer pedig úgy fest, hogy a szerbiai önkormányzatokat fejlettségük alapján négy kategóriába sorolják. A negyedik, legfejletlenebb csoportba viszont Vajdaságból nagyon kevés önkormányzat tartozik, 95%-ban dél-szerbiai települések tartoznak ide. Ebből tehát az következhet, hogy a vajdasági önkormányzatok a jövőben nem pályázhatnak a köztársasági költségvetés eszközeire, különféle infrastrukturális beruházásokra. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy noha több bevétellel rendelkeznek majd egy adónemet (a bérekből befolyó adókat) illetően, mégis fennáll annak veszélye, hogy kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe kerülnek majd. Mivel ellehetetlenítik őket abban, hogy a köztársaságtól várjanak anyagi támogatást, ezenkívül pedig jelenleg senki nem garantálja azt sem, hogy a nagyobb bevételhez nem társulnak-e majd újabb feladatok. Néhány év múlva tulajdonképpen Belgrád azt mondhatja, hogy mivel több pénze van az önkormányzatoknak, oldják meg maguk a problémájukat. Ha ez a gondolkodás kerekedik felül, akkor nagyon kevés olyan önkormányzat lesz a jövőben, amely önerőből tudja ellátni a feladatát.
Az önkormányzatok pénzellátásán kívül kifogásoljuk még a tartomány pénzellátását is. Az új javaslat ugyanis ellehetetleníti azt, hogy Vajdaság megkapja legalább azt 7%-ot, amely a köztársasági költségvetésből jár neki az alkotmány értelmében. Az elfogadott törvény következtében több tízmilliárd dinárral meg fog növekedni a költségvetési hiány köztársasági szinten, és ekkora deficittel nagyon nehéz lesz biztosítani Vajdaságnak azokat a pénzeszközöket, amelyek minimálisan, az alkotmány értelmében megilletik. Ezt azért állítom, mert láthattuk az elmúlt években, hogy borzasztó nehéz volt azt a 7%-ot előteremteni, nem is mindig sikerült.
* Vajon a decentralizáció Szerbiában inkább csak az Európai Uniónak szóló látszattevékenység, formális üzenet, vagy feltett szándékok által vezérlelt politikai folyamat része?
- Ami a decentralizációs modellt illeti, teljesen egyértelmű, hogy ez nem más, mint Mladan Dinkić kampányfogása. Hiszen ő az elkövetkező hónapokban Közép- és Dél-Szerbiában azzal fog kampányozni, hogy ő és a pártja intézte el azt, hogy az önkormányzatok több pénzzel rendelkezzenek. Vajdaság esetében viszont ez másként alakulhat, annak ellenére is, hogy a települések és városok kezdetben valóban több pénzzel fognak rendelkezni folyó év október elsejétől (mivel akkor lép életbe a törvény). De mint már említettem, senki sem fogja garantálni, hogy nem nőnek majd drasztikusan a köztelezettségek, miközben a köztársaság kivonul az önkormányzati projektumok mögül. Azt még érdemes elmondani, hogy ennek az országnak van egy Országos Decentralizációs Tanácsa, mely 2009-ben jött létre és melynek Nenad Čanak az elnöke. Ennek a testületnek lenne feladata az országos decentralizációs stratégiának a kidolgozása. Ez a testület azonban mindösszesen egy ülést tartott, még valamikor 2010 tavaszán. Azt gondolom, ez megfelelő módon szemlélteti, hogy ebben az országban a decentralizáció a prioritási listán hol található. Ennek a testületnek lett volna a feladata viszont, hogy definiálja a települések, városok, helyi közösségek, önkormányzatok viszonyát. Azt, hogy melyek a különbségek a községek és a városok között, hogy milyen Vajdaság helyzete Szerbiában belül, ezenkívül, hogy milyen bevételekkel rendelkezik a tartomány. Mindezt azonban ez az ország elmulasztotta, ezzel szemben most egy kirakat-decentralizációs törvényt sikerült a kormánykoalíciónak elfogadnia.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Facebook

Támogatóink