A Magyar Összetartozás Intézete a közelmúltban indította el Látkép című sorozatát. Az ismeretterjesztő tanulmányok főként régi képeslapok alapján próbálják bemutatni és feleleveníteni a magyar múltat és örökséget. Balázs D. Attila nagyváradi származású újságírót kérdeztem erről az érdekes sorozatról.

Balázs D. Attila

* Rijeka, avagy az egykori Fiume ma is közkedvelt úti cél a Horvátországba utazó turisták körében — sokan ezen a városon át közelítik meg a tengerpartot. Az egykoron az Osztrák—Magyar Monarchiához tartozó város számtalan magyar emléket, épületet és történetet őriz. Ön elsősorban mire irányítaná rá a figyelmet Fiume kapcsán?

— A tanulmány az MCC Magyar Összetartozás Intézetének Látkép című sorozatában jelent meg. Ennek a sorozatnak az a jellemzője, hogy az írások általában régi képeslapok alapján születnek. Én egyébként néhány évvel ezelőtt az Erdély Anno című ismeretterjesztő naptársorozattal indítottam ezt a bizonyos képeslapos történetet. Maga a képeslap mindig érdekes és értékes információkat hordoz. Fiuménél főként azt próbáltam bemutatni, hogy nem egy üdülőközpont volt, hanem ipari-kikötői város. Nem véletlen, hogy a képeslapok elsődleges témája mindig is a kikötő volt. Ettől függetlenül 1920 előtt ez egy kis mesevilág volt a tengerparton. Nagyszerű keveréke a Mediterráneumnak és az egykori Monarchiának. A Kárpát-medence különféle zugaiba szétküldött fiumei képeslapokon egy tengerparti nagyváros sziluettje mutatkozik meg előttünk ősvillamosokkal, többemeletes szállodákkal, Fellner és Helmer tervezte színházzal. Olyan város képe, amely a mólói, rakpartjai, magyar hajó- és torpedógyára, valamint az itt kikötött kisebb-nagyobb gőzösök ellenére meglehetős összhangban élt a természettel, és mai értelemben nem is tűnt zsúfoltnak. Talán kevesen tudják, hogy Fiume már a Monarchia előtt is szorosan kötődött Magyarországhoz, hiszen már Szent László idejében is része volt az államnak. A legtöbb magyar emlék természetesen az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársasághoz köthető. Hatalmas épülete ma is ott áll a több fiumei kormányzót adó Szapáry családról elnevezett rakparton, de ma már a Jadrolinija horvát hajózási társaság székháza. Érdekesség még a fiumei lapokat vizsgálva, hogy rengeteg a magyar elnevezés, különféle családnevek és utcanevek köszönnek vissza a múltból, mint például a Kossuth utca vagy az Andrássy tér.

A Báthory utca Lembergben

* Fiume, az egykori legnyugatibb magyar város Magyarország kikötője volt. Jelenleg nem messze tőle szintén van egy város, mely fontos szerepet tölt be a magyar hajózás, illetve szállítás kapcsán.

— Igen, ha jól tudom, Triesztben csaknem negyven évre kapott kikötői bérletszerződést a magyar kormány. Rijekához hasonlóan Triesztben is állomásozott annak idején a magyar flotta. Ez a terület természetesen sohasem tartozott a Kárpát-medencéhez, ezért kevésbé tanulmányoztam. Ettől függetlenül ha az Osztrák—Magyar Monarchiát nézzük, akkor teljes mértékben egységes kép mutatkozik meg az egész észak-adriai térségről.

A Budapestre postázott képeslap mindkét oldala 1907-ből

* Az MCC Magyar Összetartozás Intézetének Látkép című sorozata nemcsak a horvát tengermelléket mutatja be, hanem a más régiókban fellelhető magyar örökséget is. Milyen helyszínekről készített még tanulmányt?

— A Látkép című sorozat néhány hónappal ezelőtt indult. Az első része Verespatak magyar örökségéről szólt, és februárban jelent meg. Mint ismeretes, Verespatak egy érzékeny téma, mivel az egykori Magyarország egyik legnagyobb aranylelőhelye volt. A terület jelenleg az UNESCO által védett, viszont fontos kiemelni, hogy Románia mindent megtesz annak érdekében, hogy Verespatak történetéből kitörölje a magyar múltat. Én egyébként próbálok ilyen érzékeny témákkal is foglalkozni, ezért kutatom körülbelül húsz éve Verespatakot is. Ezt egy kárpátaljai téma követte Lembergről, mely városnak szintén számos magyar vonatkozása van. Emellett Nagyváradról is, és a várost érintő történelemhamisításokról is írtam. Mindez egy összmagyar probléma, és nagyon fontosnak tartom, hogy dokumentáljuk, egy-egy régióban a hatalom milyen módon próbál beavatkozni a magyar múlt eltörlése kapcsán. Született még tanulmány a legszebb fekvésű erdélyi településről, Torockóról is. Ebben az esetben is az értékeink megőrzésére próbáltam ráirányítani a figyelmet. Mindezek mellett Trianon évfordulója adott még egy további témát, melynek A világháló Trianonja címet adtam. Ez a tanulmány arról szól, hogy a környező országok népei milyen módon látnak bennünket, magyarokat az interneten.

Az 1913-ban, a békeidők végén útra kelt verespataki képeslap 

* A jövőbeli terveiről mit tudhatunk, mivel folytatódik a dokumentumsorozat?

— Hamarosan elkészül egy újabb anyag Kárpátaljáról. De mivel jelentős képeslapgyűjteményem van, várható, hogy még számos témát feldolgozok. A képeslapok ugyanis folyamatosan mesélnek a múltunkról. Természetesen jelenleg Kárpátalja a legfontosabb helyszín az orosz—ukrán háború miatt is, ezért most különösképpen nem feledkezhetünk meg az ott élő magyarságról.

Az Adamich móló kereskedelmi és katonai hajókkal — 1910 körüli kiadás