Annak, aki világéletében látott, nehéz beleképzelnie magát egy vak ember helyébe. Nem minden vak egyforma, a vakságnak is vannak fokozatai. A nem látó ember csupán az érzékeire hagyatkozik. Sosem ítél meg senkit külső alapján, hiszen nem látja. Barátait és ismerőseit tulajdonságaik alapján választja, ami alapvető emberi jellemző, és valójában mindenkinek így kellene tennie. A vakok között is van azonban különbség — a látáskárosodás mértékétől függően. Október 15-e a fehér bot nemzetközi napja.

A teljes vakság

A teljesen vak ember valóban semmit nem lát. Állapotának több oka is lehet, a cukorbetegség miatt kialakult szürkehályogtól kezdve a betegségeken át a születési rendellenességig.

Diabetikus retinopátia: ezt a típusú vakságot a cukorbetegség okozza, felnőttek és gyermekek is hajlamosak rá. A diabétesszel összefüggő szövődmények miatt a szemfenéken levő erek károsodnak. Ennek következménye a csökkent látás, mely gyakori a már tíz éve cukorbetegségben szenvedők körében. A diabetikus retinopátia sajnos nem jelzi előre érkezését, nem mutat előjeleket. Műtéttel és gyógyszerekkel némileg enyhíthető.

Makuladegeneráció: ez a vakság korhoz köthető. Általában idősebb felnőtteknél alakul ki. A retina károsodása okoz látásvesztést: egy sárga folt jelenik meg a látótér közepén. Az ilyen vakságban szenvedők képtelenek olvasni és arcokat azonosítani, periferikus látásuk azonban megmarad, ezért nem tekinthetőek teljesen vakoknak.

Glaukóma: a zöld hályog a szemen kialakult nyomás következtében jön létre. A szemnyomás miatt károsodik a látóideg, ez zavarja a kép továbbítását az agy felé. Ha volt a családban cukorbetegség vagy glaukóma, az növeli az egyén hajlamát a betegségre. Ha valaki úgy véli, veszélyben van, negyvenéves kora után mindenképpen keressen fel szemorvost, hogy megelőzze látása elvesztését. A glaukóma kezdeti tüneteit nehéz észrevenni.

Hályog (cataracta): ebben az esetben ködös látás alakul ki. Különböző mértékű homályos látást eredményez. A „köd” a lencsén lehet teljes vagy részleges. A korai, figyelmeztető jelek közé tartozik a rövidlátás (myopia), illetve a kékes árnyalatok megkülönböztetésének csökkent képessége. A hályog kockázata a korral nő, és ha nem kezeltetjük, teljes vakságot okozhat.

Éjszakai vakság (Nyctalopia)

A farkasvakság, mint tudjuk, azt jelenti, hogy sötétben látásromlás lép fel. Nem számít teljes vakságnak, de bizonyos esetekben jelentős a látásvesztés. Az ezzel a betegséggel küzdő emberek nem tudnak alkalmazkodni a gyenge fényhez vagy a sötéthez. Lehet veleszületett, vagy okozhatja a retinol, az A-vitamin hiánya, esetleg szemsérülés.

Szintén oka lehet a retinitis pigmentosa nevű genetikai betegség, melynek során a retinában levő pálcikák valójában nem reagálnak a fényre. Az ilyen embereknél a későbbiekben a nappali látás is romolhat. Ez az állapot fiataloknál figyelhető meg, és fokozatosan romlik — az érintettek negyvenéves korukra akár meg is vakulhatnak.

Jó hír, hogy a genetikai tesztek segítenek meghatározni, ki van/lehet fokozottan kitéve a retinitis pigmentosa veszélyének. Akinek a családjában előfordult már, annál természetesen nagyobb a rizikó, mert sajnos utódaira is átörökítheti, ezért erről érdemes beszélnie az orvosával.

Színvakság

A színtévesztő személyek képtelenek megkülönböztetni bizonyos színeket egymástól. Genetikai betegségnek tekintik, és ezek az emberek nem igazán sorolhatóak a vakok közé. Bizonyos esetekben az ultraibolya fény okozhatja a retina károsodását, és ennek következtében alakul ki ez a betegség. A színvakok vörös-zöld színtévesztők. Ha bizonyos színeket egyáltalán nem látnak, akkor dyschromatopsiáról beszélünk. Megint más az achromatopsia, ez ugyanis az az állapot, amikor a beteg egyáltalán nem lát színeket. Érdekes, hogy a színvakok között több a férfi, mint nő. A színvakok látása egyébként jó, leszámítva, hogy a színek érzékelésével vannak gondjaik.