home 2024. április 16., Csongor napja
Online előfizetés
Külpolitikai eszkaláció
(—)
2015.04.22.
LXX. évf. 16. szám

A múlt héten Szerbia külpolitikája került fókuszpontba, amiből arra lehet következtetni, hogy az ország e téren ismételten konfliktusok sorozatával néz szembe.

Azonnal Hágába

Serge Brammertz, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze a múlt héten olyan indítvánnyal élt, amely Vojislav Šešeljnek, a Szerb Radikális Párt elnökének Hágába való azonnali visszaszállítását követeli. Dr. Milovan Bojić, a radikális pártvezért kezelő orvosi csoport irányítója minderre úgy reagált, hogy Šešelj állapota az elmúlt időszakban erőteljesen romlott, Hollandiába való esetleges visszaszállítása után a biztos halál várna rá. (Tanjug, Politika)

Egyértelmű figyelmeztetés

Dušan Lazić, a jó nevű szerb diplomata szerint Eduard Kukannak, az EP Szerbiával foglalkozó csoportját vezető szlovák politikusnak a figyelmeztetései egyértelmű jelzések arra nézve, hogy a szerb hadsereg esetleges Vörös téri felvonulása megnehezítheti Szerbia európai integrációját.

„Az euroatlanti integráció már egy jó ideje igencsak lelassult, nincsenek eredmények, nincsen érdemi előrelépés” — hangsúlyozta Lazić, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy valójában semmi nem történik a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos fejezetek megnyitása terén sem. Mint ismeretes, Tomislav Nikolić szerb államelnök a közelmúltban jelentette be, hogy a szerb hadsereg májusban részt vesz a hagyományos moszkvai győzelmi felvonuláson. Mindez akkor történik, amikor az ukrajnai krízis miatt Oroszország és a Nyugat kapcsolatai mélypontra zuhantak. (Tanjug)

Félreértelmezés vagy újabb feltételek?

Ivica Dačić szerb külügyminiszter szerint Szerbia valahányszor teljesít egy-egy feltételt, az Európai Unió újabbat, jóval nehezebbet támaszt az ország csatlakozása tekintetében. Dačić azonban azt is hozzátette, hogy a közelmúltban félreértelmezték azt a mondatát, amelyben úgy fogalmazott, hogy Szerbiát akkor sem vennék fel az EU-ba, ha elismerné Koszovó függetlenségét. Ide tartozik az a hír is, amely szerint a szerb külügyminiszter a zambiai kollégájával Belgrádban közösen megtartott sajtótájékoztatóján a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megnyitásáról azt mondta: „nem fogadjuk el azt a gyakorlatot, hogy a hivatalos álláspont szerint nincsenek újabb feltételek, végül azonban mégis kiderül, hogy vannak.” Az újabb bonyodalmakat a koszovói szerb önkormányzatok, illetve a koszovói rendezés kérdésköre okozza, mellyel kapcsolatban a német parlament a közelmúltban egy 11 pontból álló jegyzéket fogadott el. (Tanjug, Beta)

Ha Belgrádba jön, letartóztatják

Valóságos felhördülést okozott a szerb politikai elitben az a hír, hogy Hashim Thaçi koszovói külügyminiszter egy civil szervezet meghívására Belgrádba készül. Az ügyben több miniszter, sőt Aleksandar Vučić miniszterelnök is nyilatkozott. Vučić azt állítja, hogy mindmáig érvényben van az a szerb bírósági ítélet, amely szerint ha Thaçi Szerbia területére lép, az itteni törvények érvényesek rá, vagyis a szerb hatóságok vélhetőleg letartóztatnák a koszovói külügyminisztert. A szerb sajtó úgy tudja, hogy Brüsszelből is intézkedtek annak érdekében, hogy mindez ne történjen meg. (Tanjug)

Európa csúcsdöntői

Az idén Görögországon kívül Szerbia lesz az egyetlen olyan európai ország, amelyben az IMF előrejelzése szerint növekedni fog a munkanélküliség. Az év végére ez a mutató Szerbiában várhatóan 20,7 százalékot fog kitenni, jövőre pedig 22 százalékra fog nőni. Nem jobb a helyzet a gazdasági növekedés terén sem, mivel az IMF szakemberei az idei évre félszázalékos zsugorodást prognosztizálnak. (Blic)

Egy traktort sem vettek

Mintegy négyezer hektárnyi földterületet vettek bérbe 25 évre arab befektetési vállalkozók Karađorđevo, Palánka és Bács környékén. Olena Papuga, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga parlamenti képviselőnője úgy tudja, hogy a terület felét ez idáig nem vetették be. Állítása szerint nem jobb a helyzet az infrastrukturális beruházások terén sem, mivel a földterületet bérlők eddig még egy traktort sem vettek, a megművelésre a környező falvak lakosságát alkalmazzák kölcsönbérleti szerződések alapján. Vagyis Papuga szerint az almát továbbra is Lengyelországból, a burgonyát Európából, a technológiát Bulgáriából fogják behozni, a szerb parasztok pedig kénytelenek lesznek Romániába menni dolgozni. (Danas)

 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..