Virtuális feladatlapok, online kvízjáték, kutatás és prezentáció elkészítése vár a csapatokra, a legjobbak pedig a jövő tavasszal az országos, anyaországi döntőn mutatkozhatnak be. A győztesek táborozást, társasjátékokat, utalványokat, könyveket és CD-ket nyerhetnek.

A próbakvízre én is rákattintottam, nemsokára elmondom, hogyan sikerült.

Első alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal alapítói, tehát a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a kolozsvári Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, valamint a budapesti Nemzeti Művelődési Intézet, illetve az Erdélyi és a Kovászna Megyei Értéktár Bizottság a Négy határon át című interaktív, honismereti, többfordulós vetélkedőt.

— Olyan felsős diákok jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a történelem, a magyar nyelv iránt, akik kíváncsiak arra, hogy milyen értékek találhatóak a határon túli régiókban, tehát Vajdaságban, Felvidéken, Erdélyben és Muravidéken. A vetélkedő ugyanis főként az értéktárra, annak bővítésére és az értéktárakban már szereplő értékekre, a történelmi eseményekre és jellegzetességekre fókuszál. Érték pedig lehet bármi, ami a magyarság tudásához, a néphagyományhoz, a magyar tájhoz és élővilághoz, történelmünkhöz kapcsolódik, de szellemi, anyagi, természeti értékek, termékek is. Tehát egyszóval minden lehet érték, amiről a közösség úgy dönt, hogy számára az. Széles körű vetélkedő lesz mindenképp! — ígéri Virág Kiss Anita, a szervező VMMI munkatársa.

Háromfős csapatok és vezető pedagógusuk jelentkezését várják, november 10-éig lehet regisztrálni.

— Fontos, hogy a diákok együtt tudjanak gondolkodni, problémákat megoldani, meg tudják vitatni a válaszaikat, mert amellett, hogy konkrét tényeket is kérünk majd, nagy szükségük lesz a kreativitásukra is. Ezt már az is jelzi, hogy a regisztrációs íven nem szokványos módon kell bemutatniuk a településüket, hanem egy mese formájában. Tehát a szövegalkotási készség és a képzelőerő is fontos — részletezi.

A vetélkedő kiírása szerint ugyanis egy meseszerű, frappáns, izgalommal teli, érdekfeszítő régió-/térség-/településbemutatót kell írni arról, hogy honnan érkeztek a játékosok, melyek a táj szépségei, hátrányai, értékei, kik a híres személyiségei, kik a jók és kik a gonoszak, kik maguk a jelentkezők, mire büszkék, és hogy például mivel és/vagy kivel kell küzdeni, s mi lesz a jövőben, illetve mi a térség sorsa. Ötletek és tanácsok a www.vmmi.org honlapra kattintva kaphatóak. Elöljáróban annyit elmondok, hogy a vetélkedő készítői szerint hasznos dolog lehet írás előtt közösen elolvasni egy mesét, például Oscar Wilde-tól A boldog herceget.

A jelentkezéshez kell még egy fantáziadús csapatnév meg egy ötletes csapatfotó is, és ha mindez megvan, lehet küldeni a 4hataronat@gmail.com e-mail-címre, s máris indulhat a többfordulós játék.

— Maga a vetélkedő arra szeretne összpontosítani, hogy az új értékek feltárása is mennyire fontos. Az előtudásuk nem feltétel, merthogy kérdéseket a vajdasági diákok nemcsak Vajdaságról fognak kapni, hanem az összes határon túli régióról — magyarázza Anita. — Például az első fordulóban 4 x 15-öt kapnak, azaz mind a négy régió összeállított 15-15 kérdést. Amikor majd kutatnak a válasz után, akkor például egy kicsit (jobban) megismerhetik Muravidéket, Lendvát vagy a felvidéki néprajzi tudnivalókat, akár történelmi részleteket. Tehát az a cél, hogy az internetet és más forrásokat használva kerüljenek közelebb ezekhez a régiókhoz — beleértve a sajátjukat is, adott esetben Vajdaságot. A többi forduló is hasonlóan izgalmas feladatokat rejt majd.

A második forduló a már említett online kvízjáték, melynek egy próbaváltozata a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet honlapján is megtalálható (www.csemadok.sk). Nos, Zoboraljáról, a hagyományőrző nyelvszigetről kérdezgetnek, és bevallom, bizony elég gyengén szerepeltem, egy gyenge hármasra, esetleg egy vérszegény négyesre… Igaz, úgy, hogy semmilyen segítséget nem vettem igénybe. A versenyzők azonban okosabban járhatnak el, hiszen a játék időkorlátos ugyan, azaz a megnyitástól számítva meghatározott számú perc alatt kell a feladatokat elvégezni, de szabad kutatni, keresni. Így ha valaki hozzám hasonlóan nem tudja, hogy például hogyan kerültek a székelyek Nyitra vidékére, akkor ahelyett, hogy próba szerencse alapon bejelöl egyet a három lehetséges válasz közül, akár rá is kereshet a neten, hogy bizony a honfoglalás után a határt (a gyepűt) székely gyepűőrök védték… Igaz, ez csak a próbakvíz, „élőben” biztosan más feladatok lesznek, de már most lehet készülni… Itt például már fontos lesz a csapatmunka, hiszen ha jól elosztják a feladatokat, akkor annál gyorsabban találhatják meg a helyes válaszokat.

— Konkrét érték feltárása is a feladatuk lesz a vetélkedő folyamán — mondja a VMMI munkatársa, és hozzáteszi, a pedagógus segítsége itt nagyon fontos lesz, noha persze nagyon jó lenne, ha minél szabadabb kezet adnának a játékosoknak, a megfelelő forrás megtalálásában viszont sokat lendíthetnek a csapat helyzetén.

A harmadik fordulóban ugyanis helyi értékeket kell felkutatniuk és feldolgozniuk a csapatoknak, mindegyiknek pontosan hármat, mégpedig olyat, amely még nincsen benne a helyi értéktárakban. A regionális döntőben az értékkutatás folyamatát kell leírni, majd a felkutatott értékeket bemutatni prezentáció formájában. S aki ezen is túljut, ott lehet az országos, anyaországi döntőn, a tervek szerint 2019 áprilisában. Az országos döntőre két-három csapat juthat tovább régiónként, úgyhogy hajrá, Vajdaság!

És ha már a szurkolásnál tartunk, az sem mellékes, hogy a drukkereknek is kitaláltak egy játékot, hiszen a szervezők szerint közösségben az erő. A vetélkedőt így segítők a játék kérdéseinek megválaszolása után kisebb ajándékokat nyerhetnek, például felvidéki árut, muravidéki gyártmányt, erdélyi portékát, vajdasági produktumot, melyet saját maguk választhatnak ki. S emellett a vetélkedőbe benevezett csapatok közül is választhatnak, egyéb drukkereket (közösségeket) is szerezhetnek, erősítve saját iskolájuk csapatát.

Ilyenkor hű, hogy tudom sajnálni, hogy már nem vagyok iskolás…