A falutól délnyugatra, a Krivaja patak melletti domb magaslatán, a dűlőút nyomvonalán egy 20 x 2 méteres területet tártak fel, illetve a domb lankáján is folytatják a munkát. Itt először a ’70-es években bukkantak rá egy középkori település templomának maradványaira, most pedig az ide tervezett szennyvíztisztító építése tette indokolttá a lelőhely feltárását, és a leletek megmentését az utókornak.

A szerző felvételei

— Régi térképek alapján Bácsfeketehegytől délnyugatra már korábban megtalálták egy templom alapjainak maradványait — nyilatkozta lapunknak a helyszínen Kórizs József helytörténész. Elmondása szerint 1972-ben Szekeres László volt itt terepszemlén, akkor kezdődött el az első feltárás.

— Feketeegyház templomát és a körülötte levő sírokat bolygattuk meg, de pénz és szakember hiányában leállították a munkálatokat, viszont már akkor tudtuk, hogy mi lehet itt, hiszen egy 1711-ben készült osztrák térképen fel van tüntetve ezen a helyen a locus templi, azaz a templomhely. Ezen a kis területen, több rétegben 31 sírt fedeztünk fel, ezeknek kora a XI. század elejétől a XV—XVI. századig tehető. Ez arra utal, hogy ezt a temetkezési helyet sokáig használták — emelte ki Neda Mirković Marić, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet régésze, az ásatás vezetője. Mint mondta, az intézet 2017-től végzi az archeológiai lelőhelyek feltérképezését Észak-Bácska területén, és eddig mintegy ötszáz új lelőhelyet lokalizáltak. Ezek alapján többet tudhatunk majd meg arról, hogy a területen hogyan éltek a középkori emberek. A leletek C14-es szénizotópos kormeghatározásával tízéves pontossággal behatárolható, hogy milyen idősek a sírok, valamint az is, hogy hogyan táplálkoztak, és milyen betegségekben szenvedtek az akkor itt élők. 

— Az egyik sír, melyben egy női csontvázat találtunk, különösen gazdag volt régészeti tekintetben — mondta Neda Dimovski, a szabadkai Városi Múzeum régésze. Elmesélte, hogy egy nagyon jó állapotban levő fejdísz maradványaira bukkantak, mely fém- és rézlapocskákkal volt díszítve. Szövetminták is előkerültek levél alakú szimbólumokkal, továbbá találtak gombokat, egy bronzcsövecskékből álló ékszert, valamint egy jó állapotban megmaradt övcsatot is, mely mellett a bőrszíj nyomai is megmaradtak, melyen fémdíszek voltak. A régész szerint ez egy jelentős temetkezési hely, és nagyon ritka, hogy ennyi leletet találjanak egyetlen sírban. Hozzátette, a konzerválási munka után többet fogunk tudni az egykori emberek életéről.

— Az ásatások folytatódnak, a szennyvíztisztító berendezés tervezett helyszínén egy háromparcellányi egységet tárunk majd fel, ami azért is fontos, mert ilyen középkori lelőhely nem igazán kerül elő mostanában — hangsúlyozta Silling Léda, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója. Mint mondta, valószínűleg a domb magaslatán levő templommaradványtól és temetkezési helytől lejjebb található maga a település, ezért majd ott folytatják a feltárást. Rámutatott, hogy az intézet feladata, hogy az ásatást levezesse és dokumentálja, illetve a lelőhely védelem alá való felterjesztését is elvégzi majd.

— Kishegyes község 1,5 millió dinárral járul hozzá a munkálatokhoz. Az önkormányzat az idén nagyberuházásba kezd itt, hiszen a Krivaja patak mellett megkezdődik egy szennyvíztisztító kiépítése — ecsetelte Kerekes Zoltán alpolgármester. Mint mondta, mivel korábbról ismeretes, hogy ez régészeti szempontból egy igen gazdag lelőhely, felkérték a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetet, hogy adjon egy ajánlatot a terület feltárására. Kiderült, hogy egyetlen ásatás nem lesz elegendő, így további tárgyalások eredményeként egy olyan pénzügyi konstrukciót alkottak meg, amellyel további három lelőhelyet is megnyitnak a teljes terület feltárása érdekében. Az ásatások egyébként nem fogják hátráltatni a szennyvíztisztító kiépítését, a tervek szerint ugyanis a régészek október közepére befejezik a munkát. Az alpolgármester elmondása szerint ha elegendő lelet és adat gyűlik össze, akkor egy kiállítást is rendeznek, továbbá egy újabb helytörténeti kiadványt is megjelentetnének.

A helyszínen dolgozó régészektől azt is megtudtuk, hogy ettől a területtől délebbre 2010-ben, az autóút építése során, már feltártak egy nagyobb részt. Ott egy 14 x 8 méteres, monumentális egykori templom alapjaira bukkantak, a megmaradt alap 1,6 méter mély volt, mely körül egy vizesárok nyomait is felfedezték. Az egykori épület körül pedig 435 sírhelyet találtak. A helytörténész elmondása szerint azt a határrészt Félity vagy Vélity néven ismerik még most is, ez lehetett az egykori Fehéregyháza. A települések névhasználata sem elhanyagolandó szempont, véli a helytörténész, összehasonlítva a Feketeegyház és a Feketehegy helységneveket. Kórizs József azt valószínűsíti, hogy a mostani névnek — magának a településnek a keletkezése 1785-re tehető — köze lehet a régebbi helység nevéhez. Véleménye szerint annak idején itt egy elég jelentős település létezhetett, melyet 1465-ben Mátyás király adományozott édesanyjának.