A jelenlévőket dr. Szőke Anna, a kötet szerkesztője, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke köszöntötte.

— Amikor elkezdtük a kutatást, elhangzott, hogy már mindent felkutattunk a Bácskáról. Időközben kiderült, hogy nagyon sok kincs még nincs feltárva. A hatalmas világmindenségnek mi is egy szeletkéje vagyunk, egy része, akik igyekszünk felfedezni az újabbnál újabb dolgokat és sok olyasmit, ami még ismeretlen számunkra, és bizton mondhatom, a jövőben is sok kutatás vár még ránk.

A kötetbe tizenöt szerző munkája került bele. Többek között Bárth János tollából a Botka Mihály kishegyesi plébánosról írt tanulmány, mely kutatási területének Kecskemét, Kalocsa és Jánoshalma is a vonzáskörébe tartozik. A Ferenc-csatornával ketten is foglalkoztak, Bordás Győző és Korenchy László. A bajsai tárgyú tanulmányok szerzői Beszédes Valéria és Dolinszky Márta, a római katolikus templomról, illetve az evangélikus egyház megújulásáról értekeztek. Cvetánovity Márta a keresztleveleket vizsgálta, Hallgató Imre a feketicsi református templombelsőt tanulmányozta. Kónya Sándor egy régebbi gyűjtését foglalta össze, szenttamási népdalokat elemzett. Kórizs József a bácsfeketehegyi kórképek tükrében vallatta a múltat. Paraczky László a szenttamási Szent Kereszt Felmagasztalása-templom történetét mutatta be. Silling Léda a népi festett bútorok, Szőke Anna a zsidókutatás témakörében alkotott.

Bárth János elmondása szerint a Botka Mihály-témát már régebben is kutatták. Tíz éve sikerült eljutni a kalocsai érsekség perszonális iratgyűjteményébe, ahol egy-egy lelkész élettevékenységével is foglalkozhatott. Botka Mihály hagyatékainak árverezési listája keltette fel az érdeklődését, és ebbe az irányba egy magyarországi kezdeményezés indította el, Az alsópapság Magyarországon és Erdélyben címmel.

Paraczky László húsz éve foglalkozik a szenttamási katolikus templom történetével. Mintegy 8000 levél átnézésével a háta mögött három hangsúlyos pontot emelt ki, melyeket a kalocsai érsekség irattárában talált, ezek pedig a valamikori zárda, a kálvária, valamint a Krisztus-katonák kultusza, akik a szent sírt őrizték.

Korenchy László a Ferenc-csatorna kapcsán azt mondta, hogy a kutatás során nagyon sok érdekes dologra derült fény, egyebek között a Monarchia korabeli haditérképészeti felmérésekről, melyeket II. József spanyol mérnökökkel végeztetett el a katonaság érdekeit szem előtt tartva, valamint a magyar földek megadóztatása céljából.

Hallgató Imre tanulmánya a feketicsi református templom belsejét elemzi, mely tudvalevően a Luther és Kálvin nyomán egyszerűsített és eredeti forráshoz visszatérő egyház alapjait követi.

A kötet zárszava nyomán sokáig sorolhatnánk Közép-Bácska rejtett kincseit, szépségeit, gazdagságát, ehhez a szerzők és a szerkesztők az olvasók segítségét kérik, hiszen „a világmindenségben mi is benne vagyunk. A valóság része vagyunk mint művelődéstörténeti teljesítmény. És soha nincs vége.”