Pozsonyban találkoztak a V4-ek

A Visegrádi Négyek pozsonyi miniszteri csúcsára ezúttal a nyugat-balkáni külügyminisztereket is meghívták. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, illetve Koszovó részvétele azért jelentős, mert a V4-ek számára kiemelten fontos a terület stabilitása. A pozsonyi csúcstalálkozó fő témái között Ukrajna helyzete, a nyugat-balkáni országok európai integrációs folyamatának állapota, az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás és a közép-európai országok energiafüggőségének lazítása szerepelt. A V4-ek találkozója végén a külügyminiszterek közös nyilatkozatban álltak ki Ukrajna területi egysége és függetlensége mellett. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a találkozó után arról beszélt, hogy a részt vevő miniszterek megegyeztek abban is, hogy a nemzetközi közösségnek mielőbb tervet kell kidolgoznia arra vonatkozóan, mivel járul majd hozzá egy politikailag és gazdaságilag is fenntartható demokratikus Ukrajna létrehozásához.

Román választás, Ponta és Johannis végzett az élen

Az előzetes eredmények alapján Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség államfőjelöltje került a romániai elnökválasztás november 16-ai második fordulójába. Az exit poll becslések szerint Ponta a leadott voksok 38,2-41,5 százalékát, a második helyre került Johannis pedig a 31-32,1 százalékát szerezte meg. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a tizennégy jelölt közül a hatodik helyen szerepel az exit pollokban 3,5-4,3 százalék körüli eredménnyel, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltjének országos támogatottsága a becslések szerint 0,5 százalékra tehető.

Világbank-rangsor, Magyarország előrelépett

A Világbank közzétette legújabb gazdasági rangsorát. A nemzetközi pénzintézet szerint a tavalyi évhez képest összességében csökkentek a magyar vállalkozások adminisztrációs terhei, még úgy is, hogy jelentősen megnehezült az új vállalkozások alapítása. A Világbank legutóbbi jelentése, a „Doing Business 2015” az alapján rangsorol 189 országot, hogy az adott államban mennyire könnyen tudnak működni a magánvállalatok. Magyarország a rangsor 54. helyén áll, mely néggyel jobb az előző évinél. A különféle almutatók közül tavaly a hitelszerzés könnyítésében volt a legnagyobb előrelépés. Ezen a listán Magyarország most a 17., korábban az 55. volt. Az adózási helyzetet bemutató rangsoron Magyarország a 95. helyről a 88. helyre lépett elő.

Nem tetszik az íreknek a vízadó

Tízezrek tüntettek Írország-szerte a vízdíj, illetve az egyéb takarékossági intézkedések ellen. Csak Dublin központjában mintegy húszezren gyűltek össze az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes tiltakozásán, melyet nem ellenzéki pártok, hanem civilek kezdeményeztek. Tucatnyi más városban is tüntettek az újonnan bevezetendő vízdíj ellen, mely egy átlagos háztartásban becslések szerint évi 200—400 euró többletköltséggel járna. Írországban eddig más adóbevételekből fedezték a vízszolgáltatást. Noha az ország a tavalyi év végén visszafizette a tartozását az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap felé, a kormány pedig az idén ötszázalékos gazdasági növekedésre számít, az utóbbi hónapokban a vízdíj az ír sajtóban központi téma lett, és a hagyományos pártokkal szembeni elégedetlenség egyik jelképévé vált.

Elhunyt Zambia elnöke, ideiglenesen fehér elnök helyettesíti

Londonban elhunyt Michael Sata zambiai elnök. A politikust olyan betegséggel kezelték, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és állítólag a VII. Eduárd király nevét viselő klinikán hunyt el. Michael Sata hetvenhét éves volt. Az elnök halála miatt Guy Scott alelnök vette át az afrikai ország irányítását, ezáltal ideiglenesen fehér elnöke lett Zambiának. Az alkotmány szerint ha az elnök meghal, vagy valamilyen oknál fogva képtelen ellátni a feladatát, az alelnöknek kell átvennie az államfői tisztséget. Az új elnök legfontosabb feladata, hogy 90 napon belül elnökválasztást írjon ki.

Ferenc pápa és az evolúció

Ferenc pápa a legújabb nyilatkozatában elismeri az evolúciót. „Az ősrobbanás, melyről manapság úgy tartják, magyarázatot ad a világ teremtésére, nem ellentétes az isteni teremtés elméletével, mivel az evolúció működésének azoknak a lényeknek a megteremtése a feltétele, amelyek továbbfejlődnek” — fejtette ki az evolúcióról szóló gondolatait a pápa. A katolikus egyház székhelyén ülésező és a Szentszék által fenntartott Pápai Tudományos Akadémia ülésén Ferenc pápa elmondta, a világ keletkezésére adott tudományos magyarázatok nem zárják ki Istennek a teremtésben betöltött szerepét. „A világ teremtése nem a káosz műve, és az eredetét nem valami másra kellene visszavezetni, mivel közvetlenül egy felsőbb vezérlőelvből származtatható, mely a szeretet segítségével alkot” — magyarázta a pápa.