Kosztolányi 140

A Szabadkai Városi Könyvtárban Kosztolányi 140 címmel szerveztek ünnepséget, melyet zeneművekkel nyitottak meg, valamint fellépett Papp Albert, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének tagja.

Az egybegyűlteket Berényi Eszter, a Szabadkai Városi Könyvtár megbízott igazgatója köszöntötte, és elmondta, fontosnak tartják Kosztolányi szellemi örökségének éltetését. 

— Kosztolányi öröksége nem pusztán irodalmi jelentőségű, hanem identitásunk egyik fontos tartópillére is. Írásaiban megelevenedik az alföldi kisváros sorsa, mely sokunkban ismerős érzéseket kelthet, az általa képviselt művészi igényesség és emberi érzékenység példaként szolgálhat mindannyiunk számára. Szavai ma is élők és aktuálisak, segítenek bennünket abban, hogy múltunkat és jelenünket jobban megértsük, és hogy nyelvünk, kultúránk, közösségi tudatunk megerősödjön.

A díszelőadások sorát prof. dr. Szilágyi Zsófia DSc irodalomtörténész nyitotta meg Most igazán valami újat kellene kieszelnünk című előadásával.

— Sokat gondolkoztam, hogy most, 2025-ben miről lenne érdemes beszélni, és úgy döntöttem, hogy kicsit a Kosztolányi-kutatás jelenlegi állapotát szeretném megmutatni, mert úgy tűnik, már mindent megoldottunk Kosztolányi kapcsán, hiszen annyit írtak róla, de ez nem így van — hallottuk. Továbbá elmondta, az 1980-as években elindult egy Kosztolányi-újraolvasási hullám, mely a mai napig sem ért véget, és a kutatók nagy kedvvel választják témájuknak.

Berényi Emőke magyartanár, irodalomterapeuta Kosztolányi kultuszáról is beszélt, valamint arról, hogy az iskolában miképpen tanítja.

— Identitásképző elem Kosztolányi, olyan szempontból is, hogy kosztolányisnak lenni különleges életérzés.

Megtudtuk, a diákok szívesen mennek délutáni foglalkozásokra, filmezésekre, ahol jobban megismerhetik az oktatási intézmény névadóját. Novella írására is buzdítják a tanulókat, továbbá mivel nyelvi tehetséggondozó gimnáziumról van szó, fordítanak is, a műfordítás külön tantárgy számukra.

Prof. dr. Szajbély Mihály, az MTA doktora, irodalomtörténész Unatkozó Kosztolányi című munkáját osztotta meg a jelenlévőkkel, melynek az alapja Kosztolányi az Unalom ura című, a Pesti Hírlap 1922. július 12-ei számában megjelent írása.

— Az írás valójában az alkotómunka természetrajzával foglalkozik — mondta. — Kosztolányi nem volt erős meggyőződésű ember, mert volt egy erős meggyőződése: szemlélődni és nem belemerülni.

Az írás szerint aki olyannyira belefáradt a munkába, hogy a szórakozásban sem talál felüdülést, annak unatkoznia kell. Mindez olvasható egyféle modernitáskritikaként, a modern ember a hajszolt életéből a szórakozás hajszolásával igyekszik kiszakadni, de cseberből vederbe, unalomból unalomba kerül.

Rebellis in aeternum

Az ünnepségsorozatból természetesen az író nevét viselő Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium sem maradhatott ki, ahol iskolanapot tartottak. Az eseményt Nagy Tibor, a gimnázium igazgatója nyitotta meg, majd a tanulók előadása következett. A műsor végeztével hivatalosan is átadták az intézmény új edzőtermét, ahol Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólt az egybegyűltekhez.

— Mivel az idén ünnepeljük Kosztolányi Dezső születésének 140. évfordulóját, azontúl, hogy szabadkai, Szabadkán tartózkodunk, és iskolánknak is ő a névadója, nekünk illik kellő tisztelettel viszonyulni iránta. Szokásunkhoz híven ez egy interaktív nap, amikor a diákok itt vannak az iskolában, és tanulnak, de nem a klasszikus módon. 15 csoportra osztottuk az összes tanulónkat, és ők ezekben a csoportokban 15 állomáson mentek át, ahol volt műfordítás — mivel nyelvi gimnázium vagyunk, szerb, angol, német, spanyol és francia —, kalligrafált írás, festés, fényképezkedés, számháború és hasonló dolgok. Ez 8 és 11 óra között zajlott, és értelemszerűen a vezérmotívum Kosztolányi, Szabadka, Kosztolányi 140 volt. Emellett megkoszorúzzuk az iskolánkban lévő Kosztolányi-domborművet, valamint megtörténik az edzőtermünk hivatalos átadása. Az utóbbira nagy szükség van, mivel van egy sporttagozatunk is, a gyerekek többsége pedig aktív sportoló, és az erőnléti edzéseket különböző konditermekben végzik, amiért nemegyszer fizetniük kell. Az edzőtermet délelőtt a testnevelési órákon nem csak a sporttagozatosok használják, de délután főleg ők járnak vissza az erőnléti edzésekre. A terem nem túl nagy, mindössze 25 négyzetméter, viszont a funkciójának és a gyerekek számának tökéletesen megfelel, és minden felszerelés biztosított — mutatott rá Nagy Tibor.

— Kosztolányi Dezsőről írták, hogy különböző tulajdonságai jellemezték őt, mint a fiatalság, önfejűség, céltudatosság, tehetség, igényesség. Azt gondolom, mikor 2002-ben a tehetséggondozó gimnázium létrehozásának ötlete megfogant, nem is választhattak volna más nevet, hiszen ez annyira egyértelmű volt — emelte ki Fremond Árpád. — A cél az volt, hogy a kiváló szakemberek nagyreményű diákokat képezzenek, és ezt a küldetését teljes egészében teljesítette. A jövő értelmiségének, a társadalom leendő motorjainak, Vajdaság bástyáinak kinevelése folyik ebben az intézményben. Kiemelten fontos számunkra, hogy minél több fiatal, aki itt folytatja tanulmányait, itthon is maradjon. Én tudom, hogy az itthon maradás mindig a nehezebb út, ezért szeretném megköszönni az intézményben dolgozó tanároknak és az összes diáknak, az előzőknek, a mostaniaknak és a jövő generációinak is, hogy tovább erősítik a vajdasági magyar közösséget. A diákokat kérdezte meg az iskola arról, miben tudna segíteni, mire pályázzon, így jött létre az edzőterem, amelyet természetesen az MNT részéről is támogattunk, és arra biztatok mindenkit, hogy használják — hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Az évforduló alkalmából Kosztolányi Dezső tisztelői több helyszínen is koszorúztak, például a gimnazista Kosztolányit ábrázoló szobornál, valamint az író, költő mellszobránál is. 

A szerzők felvételei