Ha egy madár ragadozó, még nem biztos, hogy nem hasznos az emberiség számára. Bizonyos madárfajok besorolása igencsak szubjektív, sok tévhit kerülhet felszínre a megítélésük során.
Bagolyálca
Gondolok itt például a baglyokra: sokan félnek tőlük, a hangjuk ijesztő, és automatikusan a kártékony madarak közé sorolják őket. Az igazság az, hogy ha a házunk táján baglyok portyáznak, az bizony szerencse, mert minden rágcsálótól megszabadítanak bennünket. Nem volna szabad háborgatni, zavarni őket. Persze ők sem angyalkák, piszkítanak, és néha-néha egy csibe is leszalad a torkukon, hát istenem, senki sem tökéletes, de nem ez a legfőbb jellemzőjük.
szarka
A szarka, a szajkó, más néven mátyásmadár, a szürke varjú, népi nevén lajbis kánya már ravasz gazfickók, fészekrabló társaság, kiérdemelték a dúvad megnevezést. Tetemes károkat tudnak okozni mind a ház körül, mind a kismadarak, kisnyulak létszámának alakulásában. A vadászoknak nemcsak lehetőség a gyérítésük, hanem a fenntartható vadgazdálkodás megköveteli, sőt, egyenesen kötelező feladattá teszi. A felsorolt madarak rendkívül ravaszak, intelligensek, követnek más madarakat, felkutatják a fészküket, és ha egy mód van rá, ki is rabolják őket, a tojások és a fiókák is áldozatul esnek.
egerészölyv
Azt nem állítom, hogy az egerészölyv nem csíp el néha egy-egy kisnyulat, de fő tápláléka inkább a rágcsálók széles skálája. Egy ölyv az élete során sok egeret, hörcsögöt, patkányt, pockot pusztít el, és azt hiszem, nem kell ecsetelnünk, milyen nagy segítség a szorgos munkája a mezőgazdaság számára. Nem kell vegyszereket használni a földeken, hogy kordában tudjuk tartani a rágcsálók lélekszámát. A vegyszerek a vadállományt is befolyásolják, például a foglyok, fürjek, fácánok nagyon érzékenyek a permetszerekre. Tehát az ölyv több szempontból is hasznos számunkra, csak itt jön a gond, hiszen nagyon hasonlít a héjára, mely viszont rendesen viszi a csirkéket, galambokat. A lakosságnak, tisztelet a kivételnek, sajnos fogalma sincs a ragadozó madarak fajtáiról, mindent egy kalap alá vesz: görbe csőrű, kártékony. Hát ez nagy tévedés!
Sólyom
A sólymok közül számomra a vándorsólyom a legszebb, mely zuhanórepülésben elérheti a 320 km/h sebességet is. Nincs olyan madár, amelyet ne érne utol! Egy vadkacsa például csak 80 km/h sebességet tud elérni, a sólyom lecsap a prédájára, rúg egy nagyot, és már viszi is a finom falatokat fiókái számára.
A vörös vércse, kék vércse a levegőben megáll, úgyszólván szitál, és éles látásának köszönhetően játszi könnyedséggel kiszúrja a fűben rejtőző prédáját, egereket, pockokat. Viszonylag kis testű madár, de szorgalmasan gyéríti kártevőinket, tehát nagyon hasznos.
Egyre több vörös vércse költ az Alföldön
A barna kánya érdekes madár, néha hasznosnak, máskor károsnak minősül, de védett állat, hiszen a létszáma drasztikusan megcsappant, aminek okát a szakemberek még nem ismerik, csak találgatnak. Fészkeléskor ádáz pusztítója a kismadaraknak és az apróvadnak, de költés után megváltozik az étrendje, és egerekre, pockokra, ürgékre vadászik, vagyis tessék eldönteni, hogy hasznos-e vagy káros.
A hamvas rétihéja és a barna rétihéja szintén a vágó-ragadozómadarak családjába tartoznak. Többnyire vizes, lápos környezet állandó lakói, étlapjukon gyíkok, hüllők, bogarak szerepelnek, de nem vetik meg a madárfiókákat sem. Egy nem mindennapi érdekesség a ragadozó madaraknál, hogy a tojó sokkal nagyobb, testesebb, mint a hím, ami az állatvilágban nem jellemző.
Essen néhány szó a többi ölyvről is. A gatyás ölyv és a darázsölyv szintén megtalálható vidékünkön, némely faj csak telente látogat hozzánk, mások állandó jelleggel tartózkodnak itt. A gatyás ölyv a tundrán fészkel, és a lemmingek szorgos fogyasztója, viszont lemmingek hiányában vidékünkön a nálunk honos rágcsálókkal is beéri. A pusztaölyv hazai állománya nagyon csekély, ezért fokozottan védett, az élőhelye eurázsiai füves pusztákon van, ahol többnyire gyíkokra vadászik, nálunk pedig szintén a honos rágcsálókat fogyasztja, tehát hasznos.
Tojó karvaly zsákmányával, egy balkáni gerlével
A karvaly a madarak Ferrarija, nagyon gyors, és a sűrű növényzet között mesteri módon siklik, az erdei és a kerti madaraink legnagyobb réme. Egy postagalamb méretű madarat is simán leüt. A karvalynál is a tojó a testesebb, negyedével nagyobb a hímnél, átlagos élettartama négy év, de már húszéves gyűrűzött madarat is találtak. A karvaly étlapja sajnos a legszélesebb, kb. 120-féle madárra vadászik, és elég falánk. Egyes tanulmányok kimutatták, egy pár karvaly évente 2000 verebet, 500 fekete rigót és 100 örvös galambot képes elfogyasztani, ami semmi esetre sem csekélység. Biztató, hogy a szarka és a dolmányos varjú is a listáján van.
Szerbiában egyébként minden ragadozó madár védett, kivéve a szarkát, a szajkót, a szürke varjút és a galambászhéját. A többi madárnak vagy védett, vagy fokozottan védett státusa van a törvényeink szerint. Magyarországon fel szokták tüntetni a madarak eszmei értékét is, mely néhány esetben jelentős összeg.
