* Mindenki saját bőrén érezheti az egyre drasztikusabb éghajlatváltozás hatásait. Úgy tűnik, hogy a folyamat lassan a megállíthatatlan fázisába kerül. A valódi okokra a tudomány is keresi a választ. Meghatározhatóak-e pontosan ezek a bizonyos okok?

— Az éghajlatváltozás kétségtelenül egyre súlyosabb hatásokkal jár, melyeket mindannyian tapasztalunk. A folyamat legfőbb oka az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) légköri koncentrációjának növekedése. Ezek a gázok a napsugárzás egy részét csapdába ejtik, melegítve a Földet. Az ipari forradalom óta az emberi tevékenység — például a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a mezőgazdaság és az erdőirtás — jelentősen megnövelte ezeknek a gázoknak a mennyiségét. Léteznek ugyan természetes klímaingadozások is, de az elmúlt évszázad gyors felmelegedése messze meghaladja ezek mértékét. Összefoglalva: a klímaváltozás okaival kapcsolatban szilárd szakmai konszenzus van, amit az is megerősít, hogy Lynas et al. (2021) szerint a témával foglalkozó referált publikációk több mint 99 százaléka egyetért abban, hogy a klímaváltozás oka az emberi tevékenység hatására megnövekedett üvegházhatású gázok légköri koncentrációja.

* A különféle légáramlatok megszűnésének is végeláthatatlan következményei vannak. Márpedig egyre többször halljuk, hogy e téren sincsenek jó hírek. Valóban így van?

— Az Észak-atlanti-áramlat kulcsfontosságú része akár már 2025 után leállhat, ami dominóhatást indíthat el a Föld éghajlati rendszerében. A felmelegedés miatt olvadó jégtakaró csökkenti a víz sótartalmát, gyengítve az áramlást. A kutatók már mérték a lassulást, és a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az áramlat leállása akár már ebben az évszázadban bekövetkezhet. Ez jóval hamarabb lesz, mint a korábban várt időpont. A publikált kutatások alapján az áramlat leállása gyorsan végbemehet, ami alapjaiban változtathatja meg a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat Európában és világszerte. A legfrisseb eredmények szerint ez Észak-Európában akár 8 °C-os átlaghőmérséklet-csökkenést is okozhat, míg Dél-Európában további melegedést. Kiemelhető, hogy a változások hatására az Amazonas-medence lényegében szavannává alakulhat, és a monszun megzavarásával India csapadék nélkül maradhat. Mindezek a változások alapjaiban rengetnék meg korunk társadalmait, így mindenképp fontos elkerülni, azaz a kibocsátás csökkentésének mihamarabbi megkezdésével elkerülni, hogy a Föld átlaghőmérséklete elérje az 1,5 °C-os melegedési szintet.

* A bolygó jelentős mértékű hőmérséklet-emelkedése és annak gazdasági, mezőgazdasági, illetve biológiai következményei különféle mértékben fogják sújtani Földünk egyes régióit. Melyek a legveszélyeztetettebb övezetek?

— A klímaváltozás hatásai nem egyenletesen oszlanak el a Földön, így egyes régiók különösen veszélyeztetettnek számítanak. A sarkvidéki területek a leggyorsabban melegedő régiók közé tartoznak, ahol az olvadó jégtakaró és permafroszt súlyos következményekkel jár, mint amilyen a tengerszint emelkedése és a metánkibocsátás. A száraz és félsivatagos területek fokozott aszállyal és elsivatagosodással néznek szembe, ami súlyosbíthatja a vízhiányt és az élelmiszer-biztonságot. A kis szigetországok és az alacsonyan fekvő tengerparti régiók a tengerszint emelkedése miatt fokozottan ki vannak téve az áradásoknak és a part menti eróziónak. A trópusi, szubtrópusi területeken a szélsőséges időjárási események — hőhullámok, aszályok és hurrikánok — várhatóan gyakoribbá és intenzívebbé válnak, súlyos károkat okozva az infrastruktúrában, a mezőgazdaságban és az emberi egészségben. Összegezve: minden régiót érinti a klímaváltozás, csak területenként eltérő lesz a leginkább veszélyes hatás.

* A nagyvárosokra, valamint a kistelepülésekre, azaz a metropoliszokra és a gyéren lakott régiókra ugyanolyan hatása van, illetve lesz a klímaváltozásnak?

— A városi területek esetén ki kell emelni, hogy ott már egy másik jelenség (városi hősziget) okoz jelentős gondot, és ez szintén egyfajta klímaváltozás eredménye. A városi felszín sajátosságai miatt a levegő a kora esti órákban jóval lassabban hűl, így ott egész éjjel melegebb van (jellemzően 4—8 °C-kal, mint a környező külterületen). Ez hőhullámok esetén problémás, mivel így az éjjeli órákra is meghosszabbodnak a terhelő időszakok, mint ahogy az elmúlt hetekben ezt a Dél-Alföldön és Vajdaságban is tapasztalhattuk. Ez a hatás a néhány tízezer fős városoknál már megfigyelhető, és a nagyobb településeken sem erősebb, csak nagyobb területet érint.

* Térségünkre, azaz a Kárpát-medencére lesújtó forgatókönyvek várhatnak. Az elsivatagosodás, illetve a posztapokaliptikus állapot sajnos egyáltalán nem elképzelhetetlen. Van még arra esély, hogy mégse ezek a forgatókönyvek valósuljanak meg?

— Nagyon fontos üzenet, hogy a klímaváltozás fő oka az úgynevezett túlfogyasztás. Ezt úgy kell érteni, hogy minden termék, melyet azért készítenek el, hogy megvásároljuk, lényegében szén-dioxid-kibocsátással jár. Ez azért jó hír, mert klímatudatos hozzáállással, az energiahatékonyságunk növelésével és a felesleges/túlzó fogyasztás kerülésével mindenki jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás megállításához. Az azonban bizonyos, hogy napjaink éghajlata már nem ugyanaz, mint néhány évtizede volt, ezért a másik kulcskérdés az alkalmazkodás. Ez érinti az egyéni életünket (hőhullámok elleni védekezés klimatizálással), a mezőgazdaságot (öntözés, új fajok alkalmazása, fagyvédelem, jégkárelhárítás stb.), a közlekedést (elektromobilitás, tömegközlekedés stb.) és életünk minden részletét. De azt sem szabad elfelejteni, hogy csak egy állandó éghajlathoz tudunk hatékonyan alkalmazkodni, így fontos elérni, hogy a földi éghajlat a rendkívül kritikus 1,5 °C-os szint alatt stabilizálódjon.