— Minden évben egy előre meghatározott téma köré szervezzük a tanácskozást, az idén egy egyszerű kérdést tettünk fel, melyre nehéz konkrét választ találni — fogalmazta meg a rendezvény megnyitóján Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója. Összegzésül, harmincéves munkatapasztalata alapján elmondta, a levéltárosok elkötelezetten dolgoznak az írásos örökség megőrzésén. Kiemelte, hogy a Szabadkai Történelmi Levéltár 74 éves fennállása óta az intézmény mindenkori munkatársai arra törekszenek, hogy segítséget nyújtsanak a keresett adatok felkutatásában. Ügyfeleik elsősorban kutatók, de a lakosság szélesebb köre felé is próbálnak nyitni.

Stevan Mačković a megnyitón

Ki jut el a levéltárba? Kihez jut el a levéltár? — címmel számolt be a tanácskozáson az öt évtized kutatóforgalma változásait vizsgáló munkájának eredményeiről dr. Lakatos Andor, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár munkatársa. Rávilágított arra a tényre, hogy a 2010-ben kezdődő digitalizálás után nagy változások következtek be.

— Az e-kutatás tapasztalataink szerint sokkal könnyebben elérhető az emberek számára. A személyes jelenlétnek ettől függetlenül vannak fontos tanulságai, továbbra is él, de nagyságrendileg átvette helyét az internetes kutatás. A tíz év e-kutatás forgalma ötven év távlatában 97 százalékát teszi ki az összforgalomnak, és csupán 3 százaléknyi kutatás valósult meg a levéltárban személyes jelenléttel, helyben. Egyértelműen látszik tehát a digitalizáció súlya és jelentősége, ez pedig lehetőségként mutatkozik meg a levéltárak életében, amit jól ki kell használni a jövőben.

Térségünk történelmi múltjának levéltári anyagai a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban is fellelhetőek, ezért az intézmény munkatársát arról is kérdeztük, hogyan lehet hozzáférni az általuk digitalizált anyagokhoz.

Dr. Lakatos Andor

— Honlapunkra regisztrálni kell. Ez egy jelképes összegbe kerül, negyedévre mintegy 5000 forintba, de ez így is sokkal kifizetődőbb, mintha valaki személyesen elutazna, és napokat töltene a levéltárban. A kutatóknak az interneten ugyanolyan adatlapokat kell kitölteniük, mint a személyes kutatás alkalmával. A felhasználók a digitalizált anyagokat úgy olvashatják, mintha az anyakönyveket lapozgatnák, tehát a források képi másolatát látják, azaz a digitalizált dokumentumok nincsenek átírva szöveges alapon, kereshető nevekkel — válaszolta Lakatos Andor, akinek elmondása szerint erről a vidékről évente mintegy száz felhasználó regisztrál be a rendszerükbe.

A nemzetközi levéltári konferencián a helyi szakembereken kívül előadást tartottak továbbá nagybecskereki, užicei, újvidéki, budapesti, niši, valamint Koszovóról és Baranyából érkező levéltárosok. Az elhangzott előadások szövege a Szabadkai Történelmi Levéltár honlapján is megtalálható.