Kijárat vagy bejárat?

Kijárat vagy bejárat?

Nagy-Britannia a kilépéssel vélhetően egyaránt veszítene és nyerne is. A szigetország előnyre tehetne szert a kereskedelmi megállapodások területén, azaz jóval előnyösebben köthetne szerződéseket unión kívüli országokkal.

A kilépni vágyók előnyben

Egy kis túlzással a brit polgárok hamarosan egy shakespeare-i kérdésre fognak felelni: lenni vagy nem lenni? Pontosabban benne lenni, vagy kikerülni az Európai Unióból? Ezt a kérdést nemrég a skót választóknak is feltették, igaz, ott nem az Európai Unió, hanem Nagy-Britannia egysége volt a tét. A skótokat finoman fogalmazva is fondorlatos módon sikerült az Egyesült Királyságban tartani. Vajon magát a királyságot sikerül-e az unión belül tartani?

A két népszavazás egyébként abban is hasonlít egymásra, hogy mindkét esetben közvetlenül a szavazás előtt a függetlenedni vágyók voltak/vannak többségben. A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint néhány nappal a brit EU-tagságról döntő népszavazás előtt 55 százaléknyian szavaznának a kilépésre. A bennmaradásra a válaszadók 45 százalék adná voksát. Ráadásul a kilépést pártolók részvételi hajlandósága is jóval nagyobb, mint a brit EU-tagság híveié. Az ORB közvélemény-kutató cég társadalmi felmérése éles generációs különbségeket is feltárt. A 18—24 éves korosztály 70 százaléka a bennmaradást, az 55 éves és ennél idősebb csoport 64 százaléka a kilépést támogatja, a fiatalok közül viszont csak 56 százalék, az idősebb választói nemzedékből pedig 80 százalék mondta biztosra részvételét a referendumon.

Az ORB felmérése mellett más közvélemény-kutató cégek is feltérképezték a népszavazás előtti helyzetet. A What UK Thinks, avagy Mi a véleménye az Egyesült Királyságnak nevű online statisztikai információszolgáltató cég adatai szerint viszont a bennmaradni szándékozók vannak csekély többségben. A kutatás a bennmaradást pártolók 51 százalékos arányát jelzi a kilépéspártiak 49 százalékával szemben. A választópolgárok döntésére nagymértékben hat az Egyesült Királyságot egyre erősebben sújtó bevándorlási hullám is. A kilépni vágyók szerint a bennmaradás azt jelenti, hogy az ország végképp elveszti az irányítást a bevándorlási és a menekültügyi szabályozás felett. Mint ismeretes, tavaly csaknem 650 000-en vándoroltak be az Egyesült Királyságba annak ellenére, hogy David Cameron kormányfő néhány évvel ezelőtt azt ígérte, hogy évi 100 000 főben fogja maximálni a bevándorlók számát.

Élet a Brexit után?

Ha a brit polgárok többsége a kilépés mellett dönt, Nagy-Britanniának újra meg kellene határoznia a helyét Európában és a világban. Az Egyesült Királyságon kívül azonban magának Európának és az Európai Uniónak is öndefinícióra lenne szüksége, hiszen egyre erőteljesebben előtérbe kerülne az az egyébként is sokszor hangoztatott kérdés, hogy mi értelme van az uniónak, vagyis egy mesterségesen létrehozott, erőltetett egységnek.

Nagy-Britannia a kilépéssel vélhetően egyaránt veszítene és nyerne is. A szigetország előnyre tehetne szert a kereskedelmi megállapodások területén, azaz jóval előnyösebben köthetne szerződéseket unión kívüli országokkal. Szuverén államként viszont nehezebben köthetne alkut az EU tagállamainak támogatása hiányában. A brit közgazdászok többsége szerint a kilépés hosszú távon súlyos károkat okozhat a brit gazdaságnak. A bankok nagy része szintén ellenzi a kilépést, és sokak szerint sok-sok európai ország gazdasága lassulhat a brit távozás következtében.

A közgazdászokon kívül a NATO egykori főtitkárai is véleményt mondtak a Brexit kérdésében. Szerintük a Nyugat ellenségeinek kedvezne, ha Nagy-Britannia a népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból. A brit igazságügyi miniszter szerint azonban már sok mindenben tévedtek azok a nemzetközi pénzügyi és politikai szervezetek, amelyek az elmúlt időszakban egymás után hívták fel a figyelmet a brit EU-tagság megszűnésével járó gazdasági kockázatokra. Michael Gove, a kilépés mellett kampányoló tábor egyik vezetője szerint az Európai Unió nem más, mint egy munkahelypusztító gépezet.

Szóval vannak érvek és ellenérvek is a brit uniós tagság kapcsán, a várható végeredmény pedig rendkívül szoros lesz. Aki kíváncsi, hogy mi lesz a brit polgárok többségének véleménye, annak nem kell sokat várnia, hiszen holnap, azaz június 23-án minden ki fog derülni.


Nyitókép: pixabay.com

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kijárat vagy bejárat?
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Kijárat vagy bejárat?
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink