A 2021. évi választások után az addig hatalmon lévő Angela Merkel visszavonult tisztségéből, az általa vezetett CDU pedig ellenzékbe került. Ekkor a legnagyobb párt, az SPD és annak elnöke, Olaf Scholz koalíciós kormányt hozott létre a Zöldek és a szabad demokraták segítségével. Mivel a német politikában a szocialistákat pirossal, a szabad demokratákat sárgával, a Zöldeket pedig zölddel jelölik, ez a koalíciós kormány a jelzőlámpakormány nevet kapta. De 2024. november 6-án este a szövetségi kormány megbukott. Emiatt úgyszólván kiégett a lámpa, hiszen a sárga szín már nem világít tovább.
A koalíciós kormány működése
A hivatalosan Scholz-kabinetként is ismert kormány 2021. december 8-án kezdte meg intézkedéseit. A negyedik Merkel-kormány idején lejátszódó migrációs válság és a belpolitikai történések után a németek nagy többsége reménnyel várta ezt a változást. A 16 minisztert számoló kabinet a képviselők abszolút többségének támogatásával vágott bele a munkába. Ám a növekvő infláció, illetve a 2022-ben kitört orosz—ukrán háború nagymértékben megváltoztatta a közhangulatot. A német politikai szintéren pedig olyan változások mentek végbe, amelyek a koalíciót csak gyengítették. A közvélemény-kutatók emellett rámutattak arra, hogy a köztársasági kormány egyre csak veszít támogatottságából. A gyakorlatban ezek a számok az időközi, illetve szövetségi választások idején nyilvánultak meg. A legkisebb vesztes az FDP, vagyis a szabad demokraták, másként liberálisok voltak. Ennek oka, hogy a három párt közül ezen pártnak volt a legkisebb támogatottsága és frakciója, még a 2021 előtti időszakban is.
A pártszövetségben, illetve a koalíciós kormányban az elmúlt három év alatt gyakran történtek kisebb változások, menesztések. Ezek közül talán a legszembetűnőbb 2023 elején volt, amikor is Christine Lambrechtet, az akkori védelmi minisztert váltotta le Scholz. Saját párttársának hosszú karrierje és tapasztalata volt, hiszen korábban már igazságügyi és családügyi miniszter szerepében is bizonyított. Helyére a szintén szocialista Boris Pistorius került. A Zöldek/90’ Szövetség társelnöki rendszer alapján működik. Ezen két párt vezetői, Annalena Baerbock a külügyminiszteri, Robert Habeck pedig a gazdasági mellett még az éghajlatvédelmi tárcát kapták meg a kormányalakítás után. Mivel a 2021-beli választás legnagyobb győztese az ő pártjuk volt, élesen követték munkájukat. A miniszteri megbízatás miatt 2022 elején mindketten lemondtak pártelnöki tisztségükről. A párt irányítását ekkor Ricarda Lang és Omid Nouripour vette át. Ennek ellenére azonban a két egykori társelnököt érte a legtöbb kritika nemcsak a többi parlamenti párttól, hanem a teljes lakosságtól is. Így például híressé vált az a pillanat, amikor Habeck rákérdezett arra is, hogy mi a pályázat vagy a fizetésképtelenség. Baerbock, akinek a keleten dúló háborúk óta egyre több megjelenése volt, sorra halmozta a baklövéseket. Ilyen volt például, amikor azt állította, hogy Németország hadban áll Oroszországgal, annak ellenére, hogy a két ország nem intézett egymás irányába sem ultimátumot, sem hadüzenetet. Ezáltal vált a német lakosság egyre elutasítóbbá a lámpakoalícióval, melyet az ellenzéki pártok képviselői mellett a hétköznapi emberek is csak „Németország leghülyébb kormányának” neveztek, még a nagyközönség előtt is.
A pártok a teljes lakosság általános véleményét a gyakorlatban végül az idei európai választás eredményei kapcsán láthatták. A három párt együtt 10 százaléknál is többet vesztett, és a szavazatok alig harmadát tudta megszerezni. Fontos megemlíteni, hogy a legnagyobb vesztes a Zöldek pártja volt, míg a liberálisok támogatottsága alig csökkent. Ilyen módon kellett a pártoknak szembenézniük sorsukkal, illetve felkészülniük a 2025 őszén tartandó választásokra. Vagyis így állt a mérleg nyelve néhány hónappal ezelőtt.
Barátokból ellenség, szövetségesekből ellenfél
Amíg a nagyvilág az amerikai választásokat követte, a figyelem középpontjából teljesen kiesett a német belpolitika. Így történhetett meg az, hogy mindenkit meglepett november 6-án, az amerikai választások másnapján, amikor Scholz kancellár kamerák elé állt, és kijelentette, menesztette pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, aki nevezetesen a liberálisok elnöke is. Mint hangoztatta, január óta ellentétes nézőpontokat vallanak, illetve a kapcsolatuk is teljesen megromlott, emiatt pedig már nem tudják folytatni a közös munkát. A liberálisok válaszul bejelentették, visszavonják minisztereiket a kormányból, illetve pártjuk teljes tagsága kilép a koalícióból. Marco Buschmann igazságügyi és Bettina Stark-Watzinger oktatás- és fejlődésügyi miniszterek meg sem várták menesztésüket, hanem maguktól jelentették be lemondásukat. Ám az FDP-ben lévő nézeteltérések is napvilágra kerültek. Amíg az államtitkárok nagy része másnapra már távozott hivatalából, addig Volker Wissing közlekedésügyi miniszter az FDP-ből lépett ki, s továbbra is a kormányban maradt. A betöltetlen helyekre azonnal új minisztereket neveztek ki, Wissing pedig jutalmul az igazságügyi minisztérium élére is került. A többi tárca vezetésére azonban a Zöldek és az SPD delegálta az új minisztereket. A dolgok azonban itt még nem értek véget. Mivel nem tudta a Bundestag többségét megszólítani, Scholznak kisebbségi kormányt kellett létrehoznia a másik koalíciós partnerével. A képviselőinek a száma már csak a parlament 44%-át öleli fel, ezért bizalmi szavazás keretében kell a Bundestagnak döntenie arról, hogy továbbra is a jelenlegi koalíció maradhat-e hatalmon. Az ellenzéki pártok egyáltalán nem táplálnak bizalmat a jelenlegi kormány iránt, ezért már szinte biztos, hogy ez az indítvány meg fog bukni. Emiatt is mondhatjuk, hogy megkezdődött a következő évi választások kampánya. Előre látszik, hogy ebből egyáltalán nem fog hiányozni a személyeskedés, hiszen Lindner és Scholz már egymást okolják a lámpa kiégése és a kormány által elkövetett hibák miatt, nemcsak a médiában, hanem az internetes felületeken is.
Kampányban
A kancellár igyekezett minél később szembenézni a bizalmi kérdéssel, ám ez mégsem sikerült neki. Ez ugyanis valószínűleg december 16-án történik meg. Ha a Bundestag tagjai megvonják a koalíciós kormánytól a bizalmat — amit már minden ellenzéki párt kijelentett —, akkor a tervezett október helyett 2025. február 23-án tartanak szövetségi választást Németországban.
A korábban kormányon lévő CDU, a szélsőjobbként karakterizált AfD, valamint a baloldali Linkéből az év elején kivált BSW, azaz a Sahra Wagenknecht Szövetség valójában már június óta kampányol. A most történtek után a három koalíciós partner is ringbe szállt. Annak ellenére, hogy Scholzot egyre több kritika érte, a párt vezetői úgy vélekednek, továbbra is ő a legjobb jelölt. Emellett a közvélemény az elmúlt időszakban tett cselekedeteit pozitívan fogadta. A párt arcának is tartott Boris Pistorus pedig kijelentette, teljes vállszélességgel támogatja párttársának jelölését.
Az FDP is hamar kampányba kezdett, főként Lindner, aki a pártot már egy évtizede vezeti. A személyes támadásokra szintén személyeskedéssel válaszol. A Zöldek azonban más taktikát választottak. Mivel a jelenlegi társelnökök az európai és a szövetségi tartományi választáson szerzett pocsék eredmények miatt tisztújításra szólították fel a pártot, a vezér szerepét most a már ismert Robert Habeck vette át. Így nagy valószínűséggel ő lesz a párt jelöltje februárban.
A közvélemény-kutatások a jelenlegi állást elemezve egy amerikaihoz hasonló, kiélezett kampányra számítanak. A jelenlegi favorit a CDU jelöltje, Friedrich Merz. A számok alapján azonban nem biztos, hogy egyedül kormányt tud alakítani, emiatt ismételten koalíciós kormány várható. Az elmúlt időszak teljesen átrendezte Németország politikai térképét, így kiszámíthatatlan, ki mennyi képviselővel nyerhet. Ehhez pedig még a német választási rendszer sajátossága is hozzájárul.
