A Szent Vér kultuszának története: „A hagyomány szerint a Golgotán fölfogták és áhítattal őrizték a Krisztus oldalából folyó Szent Vér egy részét. Nagy Károly ideje alatt egyéb Krisztus-ereklyék mellett, azt a drágakőedényt is Nyugatra hozták Jeruzsálemből, melyben a Szent Vért őrizték. Az átlényegülésről folyó 12-13. századi teológiai viták hatására növekedett az Oltáriszentség kultusza, amelyet elősegített Lüttichi Szent Julianna látomása és 1264-ben a bolsenai mise, amikor a konszekrált ostya vérezni kezdett. Vérző szentostyákról a 13.-14. században, a katolikus világ sok helyéről, főleg bajor területekről van adatunk. Hatásukra IV. Orbán elrendelte az Úrnapja ünnepét.” (Külső hivatkozás: prohungariasacra.hu)

Kultúrtörténeti-múltvallató jegyzetünk mai kiadásában két vonatkozó budapesti (óbudai /kiscelli/ és cinkotai) helyszínt járunk körül.

AZ ÓBUDAI-KISCELLI SZENT VÉR-KÁPOLNA – A helyén 1778 ás 1780 között Kühtreiber Antal óbudai molnármester a csobogó forrás vize mellett nyitott falú stációt építtetett, amelynek a falfülkéjében az oszlophoz kötözött, szenvedő Krisztus szobra állt. E műalkotás Christus auf der Wiese néven volt ismeretes. Az óbudaiak a stációt lebontva 1812 és 1814 között építették fel a ma is látható, barokk stílusú kápolnát, melynek kapuzata, oromtetős homlokzata, kis fatornya jellegzetes hangulatot áraszt. Belső terét egy téglaboltozat két részre, szentélyre és a hajóra osztja. A diadalív rácsát Z. Schwaja óbudai lakatosmester 1813-ban készítette. 1819-ben elkészült a kápolna belső berendezése is. A toronyban 1843-ban harangot helyeztek el. Később a kápolna előtti terasz felett egy ideig tető is állt. A csobogó, hivatalos nevén Kápolna-forrás ma az oltár alatti aknába folyik, onnan a terasz alatti aknába, majd a kápolna mellett kifolyó rétegvizekkel együtt a sétaút alatti lejtőre jut ki.

A Kápolna-forrás vízhozama az évszázadok alatt tizedére csökkent. 2019-ben például ez az érték mindössze 2 liter volt percenként. A karsztos területen elhelyezkedő vízfolyás egyébként NEM karsztvíz, hanem talajvíz-rétegforrás. Kémiai oxigénigénye, továbbá vegyi paramétereinek (nitrátok és szulfitok) az egészségügyi határértéknél jóval magasabb volta miatt NEM IVÓVÍZ! — olvashattuk ottjártunkkor a kápolna mentében húzódó tanösvény egyik információs tábláján.

A hajdan kopár, kiscelli domboldal mára beerdősült. Idők folyamán a magas páratartalmú levegő, a feltörő forrásvizek, olykor a szándékos rongálások több kárt okoztak a kápolnán. Nagyobb felújítási munkálatok történtek 1966-ban, 2006-ban és 2014-ben. Legutóbb 2022-ben. A felújítások során több alkalommal megtörtént a falak felvizesedésének megakadályozása, az elkorhadt kapu és az ablakok, valamint a tetőszerkezet és a torony cseréje. Az 1980-as gyújtogatás miatt megsemmisült belső berendezés helyére új készült.

A szentély teljes fényben megtekinthető a kápolna zárt állapotában is, a kapun kialakított ablaknyílásokon keresztül. Mi több, az alábbiakban felsoroltak közül némelyiket le is fényképezhettük. Az épp aktuális fényviszonyok függvényében.

A szentélyben a diadalív alatt látható három képfülke, melyek tartalma kiemeli az objektum jelentőségét. Az oltár mögötti falfülkében elhelyezett kép Pilátus palotájának udvarán, a büntetőoszlophoz kötözött, korbácsolástól vérző és szenvedő Krisztust ábrázolja. A hátulról megvilágított, ólmozott üvegkép Bráda Tibor (1941—2022) Munkácsy Mihály-díjas (1984) festőművész alkotása. A szentély bal oldali fülkéjében a máriacelli Szűz Mária-kegyszobor látható, a hátterében a sugárzó dicsfénnyel. Mint ismeretes, az 1700-as években a Zichy-ek ezen a dombon helyezték el a máriacelli kegyszobor másolatát, melyhez fél évszázadon át évente hívek tízezrei zarándokoltak. Ezért is nevezik e vidéket Kiscellnek. E régi kegyszobor ma az Óbudai Szent Péter és Pál-főplébánia-templomban látható. Feljegyeztetett, miszerint egy buzgó hívő kezdeményezésére a Szűz Mária Társaság nővérei 300 év elmúltával Máriacellből újra a kiscelli dombra hozták a kegyszobor hiteles másolatát, mely most e kápolnában van elhelyezve.

A jobboldali falfülkéjében pedig a Szentháromság-kép kapott helyet. A korpusz felett a Szentlelket jelképező galamb, afelett az Atya áldó keze jelenik meg. Mindez utal a kápolna Szentháromság-plébániához való kötődésére is, de emlékeztet az egykor Kiscellen működő trinitárius szerzetesekre is, akik templomaikat a Szentháromságnak szentelték. Ez utóbbi két falfülke háttérképét Rácz Gábor (1951) tűzzománcművész alkotta meg. Az oltárkép alatt látható az 1812-es évszám, melyet az ősök a kápolna építésekor véstek a falazat kövébe.

Budapest, Óbuda/Kiscell/ — 2023. április 19-e és 20-a

A CINKOTAI SZENT VÉR-KÁPOLNA — helyszínileg e budapesti városrész köztemetőjében, pontosabban az Ilona-telepi temetőben található. 1924-ben épült. Eredetileg családi sírboltnak, a néhai Fritsche Imre magyar királyi távírdatiszt megrendelésére. Négy évtizeddel később (1965-ben) a Fritsche család és a gróf Blankeinstein család külföldön élő rokonai barokk stílusban bővítették. Az oltárral összevont hajórészből és egy alsó kriptarészből álló objektum egyébként nemcsak a család temetkezési helyéül szolgált, de a hívők számára is mindig nyitva állt. (Külső hivatkozás: bti.budapestikozmuvek.hu)

Budapest, Cinkota /Ilona-telepi temető/ — 2024. május 16.