home 2024. április 27., Zita napja
Online előfizetés
Jószomszédi viszonyok
(tt.)
2005.01.25.
LX. évf. 4. szám
Jószomszédi viszonyok

Szili Katalin Szabadkán elsőként Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével találkozott (Szabó Attila felvételei)Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke a múlt héten kétnapos hivatalos látogatást tett a Szerb Köztársaságban. Elsőként Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével találkozott Szabadkán, ahol...

Szili Katalin Szabadkán elsőként Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével találkozott (Szabó Attila felvételei)

Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke a múlt héten kétnapos hivatalos látogatást tett a Szerb Köztársaságban. Elsőként Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével találkozott Szabadkán, ahol a vajdasági magyar pártok és a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel, valamint a magyar polgármesterekkel és a magyar tartományi képviselőkkel is megbeszélést folytatott. Látogatásának másnapján a Magyar Országgyűlés elnöke, akit szerbiai útjára mind a négy parlamenti párt képviselője elkísérte, Belgrádban találkozott Boris Tadiæ köztársasági elnökkel, Vojislav Koštunica kormányfővel, Predrag Markoviæ házelnökkel és Zorna Šamival, az államközösség képviselőházának elnökével. A tárgyalások homlokterében a vajdasági helyzet: a délvidéki magyarokat ért jogsértések, az autonómia és a kettős állampolgárság állt.
Szívesen segítünk!
- Minden társadalomnak kell annyit adnia magára, hogy az országban élő kisebbségek jogait tiszteletben tartsa - jelentette ki Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke Szabadkán, miután tárgyalásokat folytatott a vajdasági magyar pártok vezetőivel, majd hozzátette: örvendetesnek tartja Szerbia döntését, hogy az európai csatlakozást elsődleges célként kezeli, hiszen a felzárkózás bizonyos elvárásokat is megkövetel. Mint mondta, reméli, hogy Szerbia ennek mihamarabb eleget tesz, beleértve a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is.
A szabadkai megbeszéléseket követő sajtótájékoztatóján a magyarellenes kilengésekről szólva Szili Katalin elmondta: belgrádi látogatása során a szerb parlament elnöke várhatóan tájékoztatni fogja azokról a konkrét lépésekről, amelyeket a hatalom eddig ez ügyben tett. Ő mindenesetre derűlátóan utazik a szerb fővárosba, az pedig, hogy milyenek lesznek az intézkedések, legyen a szerb parlament, az intézmények és az itteni hatóságok feladata. A vajdasági magyar szervezetek vezetői ugyanis arról tájékoztatták, hogy még mindig érezhető a feszültség. Valamelyest javult ugyan a helyzet, de még korántsem kielégítő.
Újságírói kérdésre válaszolva Szili Katalin kiemelte: a határon túli magyarok ügyében az anyaországi parlamenti pártok álláspontja azonos. Elképzeléseikben lehetnek ugyan árnyalatnyi különbségek, alapkérdésekben azonban teljes mértékben egyetértenek.
- Nem célunk, hogy a napi pártpolitika mentén politizáljunk a határon túli magyarság kérdésében. Szeptemberben, a magyar képviselők találkozóján olyan fontos Kárpát-medencei határozatot is képesek voltunk meghozni, amely leszögezi, hogy ennek a térségnek Európában a helye. Ha ezt mindannyian belátjuk, akkor mi valóban segíteni tudunk azon a traumán, amely Szerbia és Montenegrót az utóbbi tizenöt évben érte, hogy egy új időszámítás kezdődhessék ebben az országban is - mondta Szili Katalin szabadkai sajtótájékoztatóján.
Toleranciatestület
Látogatásának másnapján a Magyar Országgyűlés elnöke Belgrádban találkozott
Predrag Markoviætyal, a Szerbiai Képviselőház elnökével, és megállapodtak abban, hogy a vajdasági incidenseket is figyelembe véve úgynevezett tolerancia-programot indítanak a két parlament képviselőinek részvételével. E program keretében folyamatosan ellenőrizni fogják a két ország együttműködését, elsősorban a gazdaság, az emberi jogi kérdések, továbbá az oktatás és a kultúra területén.
Predrag Markoviæ szerint vitán felül áll, hogy Magyarországnak és Szerbiának jó a kapcsolata. A magyarellenes incidensekre utalva azonban elmondta, hogy azoknak nemzetközi színtérre való emelése veszélybe sodorta a magyar befektetések folyamatát Szerbiában. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy hasonló jelenségek többé ne fordulhassanak elő - mondta Markoviæ házelnök.
Szili Katalin örömmel nyugtázta, hogy a szerb fél elfogadta a közös tolerancia-program megindítását, és reményét fejezte ki, hogy ennek keretében a fokozott oktatási és kulturális együttműködés is hozzájárul majd a két nép között időnként felbukkanó feszültségek leküzdéséhez.
- A két ország közötti kisebbségvédelmi megállapodásnak az Országgyűlésben való ratifikálása minden alapot megad ahhoz, hogy egy ezzel kapcsolatos vegyes bizottság megalakuljon - mondta Szili Katalin, és elégedetten nyugtázta, hogy a magyar javaslatra tett kezdeményezést elfogadták, amely egy olyan gazdasági, emberi jogi, oktatási kapcsolatmélyítést segít elő, amely valóban lehetővé teszi azt az új időszámítást, amely révén megelőzhetővé válnak mindazok a feszültségek, amelyek nemzeti alapon nyilvánultak meg.
A két házelnök Belgrádban megegyezett abban, hogy legközelebb február elején Szabadkán találkozik, vagyis Budapest és Belgrád között félúton tárgyalják majd meg, mit sikerült megvalósítaniuk a tervezettekből.
Elnöki ígéretek
- Minden hatósági szervtől meg fogom követelni, hogy vessen véget a Vajdaságban nemzeti alapon megnyilvánuló konfliktusoknak - ígérte a Magyar Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélések során Boris Tadiæ, a Szerb Köztársaság elnöke. Hasonlóan nyilatkozott Vojislav Koštunica is, akinek szavait megnyugtatónak minősítette Szili Katalin. A kormányfő ugyanis kérésére ígéretet tett, hogy a végrehajtó hatalom mindent megtesz a konfliktusok megszüntetése érdekében.
- Én magam ezek után arra kértem a miniszterelnök urat: ha lehet ezt tartalommal megtölteni, akkor tegyék, mert minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle - tolmácsolta a szerb kormánypalota folyosóján a tárgyalás részleteit Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, aki kétnapos hivatalos szerbiai látogatása során Zorna Šamival, az államközösség képviselőházának elnökével is megbeszélést folytatott.
- Nem ismerem egy bizonyos kisebbség autonómiájának a fogalmát, számomra a jogok különleges védelme az ismerős fogalom, amely azt hivatott szavatolni, hogy mindenki egyenrangú polgára legyen egy társadalomnak. Mivel a Vajdaságnak van autonómiája, amely szabályozza a kisebbségek speciális jogvédelmét, én mindig a Vajdaság teljes körű autonómiájának a támogatója voltam és az is vagyok. Álláspontom tehát egyértelmű: nem én fogom Belgrádból megmondani Szabadkának és Újvidéknek, hogy mire van szükségük, hanem ők mondják el nekem, mit várnak el tőlem -r jelentette ki szerdán Belgrádban a Szili Katalinnal tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján Predrag Markoviæ, a szerb parlament elnöke.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..